A ​gyötrelem éve 79 csillagozás

Robin Cook: A gyötrelem éve Robin Cook: A gyötrelem éve Robin Cook: A gyötrelem éve Robin Cook: A gyötrelem éve Robin Cook: A gyötrelem éve

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ezt ​a könyvet Robin Cook katonai szolgálata idején, egy tengeralattjáró gyomrában írta, még a Kóma, a Járvány és a többi hátborzongató orvoskrimije előtt. A maga indulatos és irónikus módján A gyötrelem éve is hátborzongató olvasmány, de műfaja szerint nem krimi, hanem egyfajta „orvosi látlelet”. Látlelet egy hawaii kórházról és az első orvosi, emberi próbatételein áteső fiatal orvosgyakornokról, dr. Petersről – de bizonyára sok más kórházról, sok más orvosnövendékről is.

A kezdő orvos kitartóan küzd a folyton csukló Mr. Roso, vagy a megállíthatatlanul vérző Mrs. Takura életéért, újraélesztésekkel próbálkozik és szülést vezet le egymaga, vizsgál, varr vagy sebkampókat tart – napi huszonnégy órán át –, ám mindez kevés az üdvösséghez. Üres szeretkezések, magányos szörfözések, meg egy tudathasadásos beszélgetés után rá kell döbbennie, hogy embersége, orvosi hivatástudata végveszélybe került. Fejbeverő érzés. Hasonló ahhoz, amit a beteg élhet át, amikor eláll a szívverése,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1972

>!
I.P.C., Budapest, 2009
398 oldal · ISBN: 9789636353568 · Fordította: Sinka Erika
>!
I.P.C., Budapest, 2006
398 oldal · ISBN: 9636353093 · Fordította: Sinka Erika
>!
I.P.C., Budapest, 2001
382 oldal · ISBN: 9636352062 · Fordította: Sinka Erika

2 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Roso · Szupervágtázó


Kedvencelte 9

Most olvassa 3

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Szencsike MP
Robin Cook: A gyötrelem éve

A könyv előtt is elismeréssel adóztam az orvosoknak, most sem változott a véleményem. Nagyon kemény világ lehet ez… Nem is tudom, hogy született-e ilyen őszinte könyv az orvosok világáról, mert ez tényleg nem kendőzi el az igazságot. Lehet néhol túlzó, de az tuti, hogy az ember kétszer is végiggondolja, hogy álljon ehhez a szakmához.

>!
Greeneyed
Robin Cook: A gyötrelem éve

Imádtam, csak annyit irhatok, hogy szivemből beszélt, szebben nem is lehetett volna megfogalmazni és bemutatni a gyakornokok, nevezhetjük őket rezidenseknek is, picinyke mindennapjait, néhol már mulatságos a rentgeteg „gyötrelem”. Orvostan hallgatóknak és kezdő rezidenseknek melegen ajánlom. :D

2 hozzászólás
>!
Kiss_Melinda_Éva P
Robin Cook: A gyötrelem éve

Egészen más jellegű könyv, mint a többi Robin Cook. Itt nincs gyilkosság, nincs bűntény felkutatás. Ebben a könyvben egy orvos gyakornok megpróbáltatását írja le az író, szerintem nagyon jól. Azoknak talán kicsit unalmas vagy nehezen emészthető akiket nem érdekel az egészségügyi képzés során fellépő lelki gyötrődések. A könyvben leírt problémák nem egyediek, magyar orvosképzésben is fellelhetőek.

>!
Anett_
Robin Cook: A gyötrelem éve

Sok Cook könyvet olvastam. Maga a történet már nincs meg, de arra emlékszem, hogy ezt a könyvet nem szerettem, mert az amúgy is sok leíró rész mellett, mintha ebbe még több lett volna, így alig haladtam vele.

>!
Sheila_Stéger
Robin Cook: A gyötrelem éve

Nekem tetszett. A vége felé kezd kissé unalmassá válni, elég kiszámítható. Mindezektől függetlenül egy jó könyv. és tényleg bepillantást enged egy orvosgyakornok életébe,ami a mai napig nem sokat változott, és hazánkra is érvényes.

>!
Rhinainflames
Robin Cook: A gyötrelem éve

Ahhoz képest, hogy negatív kritikákat kapott, szerintem a Gyötrelem éve is megér egy misét. Bár nem típikus Robin Cook olvasmány, mert körülbelül semmi krimi nincs benne, csak az egyetemi-gyakornoki éveit írja le némi misztériummal fűszerezve. Nekem bejött, üdítő változatosság volt a többi kötet között.

1 hozzászólás
>!
Outwar
Robin Cook: A gyötrelem éve

Szerintem egyáltalán nem rossz.Nálam pozitívum,hogy nem passzol a többi R.C. könyvhöz.

>!
MarÁgi
Robin Cook: A gyötrelem éve

Véleményem szerint ez a legjobb Robin Cook könyv. Ez nem egy orvosi krimi, ez csak egy év egy orvos életéből. De egyből megértjük, miért olyan személytelenek, miért olyan bunkók gyakran. A fizikai végkimerülés határáig hajszolt emberek olyan felelősséggekkel a vállukon, hogy el kell dönteniük, hogy most már abbahagyhatják az újraélesztést. Elképedtem, milyen vékony , milyen nem egyértelmű a határ az élet és a halál között. Egyszerűen nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy érzelmileg kötődjön a betegekhez, ha nem akar néhány hónap után idegösszeroppanást kapni. Nagyon ütős könyv

>!
clarisssa P
Robin Cook: A gyötrelem éve

nekem tetszett! igaz, hogy NEM orvoskrimi, de számomra ez is izgalmas volt, csak másképpen.
nem beszélnék le róla senkit sem, csak hát mielőtt nekiülnénk, nem árt meggyőződni arról, hogy mire számítsunk.


Népszerű idézetek

>!
fülcimpa

Először harmadéves medikus koromban öltöztem be, varrni az ambuláns műtőben. Szokás szerint tízpercet töltöttem azzal, hogy megmossam a kezemet és a karomat, kitisztogattam a körmeimet. Azután magamra ügyetlenkedtem a műtősruhát. Rajtam volt már a bő nadrág, a sapka, a maszk, az egész miskulancia, majd a nővér rám segítette a gumikesztyűt. Huszonöt percnyi koncentrált erőfeszítés után végül is készen álltam az indulásra, a kezem olyan steril volt, mint a holdkőzet. De aztán akaratlanul arrébb tettem az utamba álló széket és így indultam volna a beteg felé, ily módon persze beszennyeztem a kezemet, a ruhámat, mindent. A nővér és a rezidens hisztérikus nevetésre fakadt, még a megszeppent beteg is csatlakozott hozzájuk, hiszen kezdhettem az egészet elölről.

51. oldal

>!
fülcimpa

Mindenütt emberek, furcsa mód egyben és egészségesen. Bent a kórházban az ember gyakran úgy érzi, hogy a világon mindenkinek hasmenése és mellkasi fájdalma van.

255. oldal

>!
fülcimpa

Valahányszor megcsörrent a telefon, úgy ültem föl, mint aki nyársat nyelt, és az adrenalin végigsöpört az ereimben. Mire a telefont a fülemhez emeltem, a szívem már hevesen kalapált. És még ha ki sem kellett tennem a lábam a szobából, minden egyes alkalommal körülbelül harminc percembe telt, amíg annyira megnyugodtam, hogy ismét elalhassak. A minap meg, amikor mély álomból ébredtem, csak távoli mormogást hallottam. „Hangosabban!” ordítottam bele a telefonba szorosan összezárt szemekkel és erősen koncentrálva. Alig tudtam kivenni a távoli hangokat. Azt próbálták a tudomásomra hozni, hogy fordítva tartom a telefonkagylót.

100. oldal

>!
fülcimpa

A szemem olyan volt a tükörben, mint a mocsárba ömlő, forró lávafolyam légi felvétele. Az árkok csak azért nem találkoznak a szám sarkával, mert nem bírok elmosolyodni.

104. oldal

>!
Kiss_Melinda_Éva P

Kellemes a klíma az ebédlőben. Ragyogó, keskeny fénysugarak törnek át a délnyugatra néző ablakok redőnyeinek résein. Az aranyló sugarakban táncra perdülnek a porszemek, mint a baktériumok a mikroszkóp alatt. Csak egy orvos képes ilyen hasonlatot kivágni! A koncentrált szakmai képzés – például az orvosképzés – egyik hátránya éppen az, hogy az ember agya mindent a szakirányú ismeretek szintjére szorít le. A homokszemek ugyanezzel az erővel felidézhették volna a vízben fickándozó halak vagy az égen röpködő madarak képét. De nem, engem a vizeletmintában nyüzsgő baktériumokra emlékeztetnek.

312. oldal

>!
Judit_Sike P

A legtöbb ember tudja értékelni a könyveket, ám egy orvos egyenesen imádja valamennyit, sőt majdhogynem érzéki módon kommunikál velük. Ha képes egyáltalán reális módon gondolkodni, akkor hamar rájön, hogy tudásban soha föl nem veheti a versenyt velük. Következésképpen könyvekkel veszi körül magát, s kapva kap az alkalmon, hogy egy-egy újabb szakirodalmi műre szert tegyen, függetlenül attól, hogy elolvassa-e majd valaha is. A könyvek az orvosok mankói, és így vagyok velük én is.

>!
fülcimpa

Nem sokkal azután kiesett az idegsebészet is, amikor azt láttam, hogy New York legjobb idegsebésze egyszer csak megáll operáció közben, bámul bele abba a lyukba amit maga fúrt a beteg agyába, és ezt kérdezi: „Mi ez a világosszürke micsoda itt?” Senki nem válaszolt, végtére is a kérdés költői volt. Mindenesetre ez jelentette az én idegsebészeti pályafutásom végét. Hiszen ha ő húsz év gyakorlat után sem tudja, hogy éppen hol jár, akkor számomra még csak remény sincs arra, hogy valamikor is megtanulhatom.

431. oldal

>!
Aurora_Serenity_White I

Gyorsan, gyorsan, no még néhány dolcsit; ez a Szupervágtázó igazi eleme.

214. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szupervágtázó
>!
Judit_Sike P

Megismétlem, ez a könyv a valóságot mutatja be. S ha nem is ábrázolja minden kórház minden gyakornokának helyzetét, de a legtöbbjükéről mégiscsak jellemző képet fest. Általános jelenségéket tár fel, amelyek jobb esetben elkedvetlenítők, rosszabb esetben kifejezetten veszedelmesek. Éppen ezért éreztem úgy, hogy a gyötrelem évéről írnom
kell.

>!
Judit_Sike P

Mindig úgy képzeltem, hogy ha egyszer majd hosszas küzdelem után elveszítem egy betegemet, akkor megélem a pótolhatatlan veszteség összes kínját. Ehelyett itt vagyok, s amiatt fő a fejem, hogy valaki másnak a betege esetleg újra lélegezni kezd, és azon kapom magam, hogy egyszerűen nem érdekel az ember maga.


Hasonló könyvek címkék alapján

Michael Palmer: A megváltó halál
Patricia Cornwell: Halálnak halálával
Tess Gerritsen: A sebész
Tess Gerritsen: Véráram
Tess Gerritsen: Vérfolyam
Kathy Reichs: Ne törj csontot
F. Paul Wilson: Kapszula
Harlan Coben: Dr. AIDS
Leonard S. Goldberg: Halálos gondoskodás
Nancy Fisher: Szérum