Holnap ​történt 23 csillagozás

Robert Weinberg (szerk.): Holnap történt

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a Science-fiction és a horror a képzelet világegyetemének két ellentétes pontját jelenítik meg. Míg az SF alapvetően a racionális, addig a horror az irracionális elemek tárházát sorakoztatja fel. A tudományos-fantasztikus irodalom a felvilágosult civilizációk tudományos fejlődését, míg a horror az alapvető félelmek mibenlétét vizsgálja és tekinti át. 1818, Mary Shelley Frankensteinjének megszületése óta azonban számos író megmutatta, hogy a két műfaj közötti különbségtétel nem olyan konkrét és nem is ilyen határozott.
A holnap történt című antológiát a 20. század nagy tudományos szkeptikusainak és horror szerzőinek – így például Isaac Asimov, A. C. Clarke, Robert A. Heinlein valamint Clive Barker, H. P. Lovecraft, és Dean R. Koontz – művei alkotják.

A művek szerzői: Robert Bloch, Philip K. Dick, Dean Koontz, Ray Bradbury, John Shirley, Richard Matheson, F. Paul Wilson, Clive Barker, Clark Ashton Smith, Isaac Asimov, Dan Simmons, Robert A. Heinlein, Arthur C. Clarke

Tartalomjegyzék


Kedvencelte 2

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
Lénaanyukája P
Robert Weinberg (szerk.): Holnap történt

Antológiáról mindig nehéz értékelést írni, mert egyesével hosszú lenne, általánosságban írni róla meg nagyon semmitmondó.
Először a kiadása évében, 2000-ben olvastam, akkor simán ötcsillagos lett volna, most már azért észrevettem, hogy gyengébbecskék is bekerültek.
De azért jó volt most is olvasni. Richard Matheson, Dan Simmons és Heinlein zseniális, de mondjuk én Koontz helyett egy sci-fi beütésű Kinget választottam volna.

>!
Dorka50 P
Robert Weinberg (szerk.): Holnap történt

Nem lett a kedvencem. Azért vettem meg ezt a könyvet, mert sok kedvencem van benne és gondoltam egy jó kis sci-fi válogatást olvashatok. Hát nem. Mintha direkt a gyengébb novellákat válogatták volna össze. Persze volt ami tetszett, de nem sok sajnos :(
Például Asimov novellája (ami másfél oldalas! :D ) tetszett a legjobban. Lehet, hogy nagyon rövid, de nagyon ütős is volt. Legalábbis nekem. Az Álapa is tetszett bár kicsit elnagyolt volt, de egy novellánál ez belefér. A Férfitól és asszonytól született novella elég beteg volt, a Texasi láncfűrészes jutott eszembe róla. És a névadó novella a Holnap történt. Na ez egy jó kis sztori volt a világvégéről! De kb ennyi… Biztos nem fogom újra elolvasni.

>!
rawelli
Robert Weinberg (szerk.): Holnap történt

Még fiatalon, könyvtárból vettem ki, és minden egyes novella óriási hatással volt rám…
Azóta már beszereztem a kis magánkönyvtáramba is, mivel igazán jó, és klasszikus történetek gyűjteménye ez, ráadásul a sci-fi és horror egyvelege eléggé elhanyagolt stílus manapság, főleg írásban.
A kötetben az olvasó találkozhat Lovecrafti ihletésű csápos, mitikus-misztikus techno-novellával, többféle világvégével, valamint szinte már spirituális szintet karcolgató irományokkal is.
A legutolsó novella (Sötétben) máig eszembe jut, mikor éjszakánként egyedül ballagok hazafelé, és a hideg borsódzik a hátamon, ha épp sikerül tökéletesen felidőzni a régi olvasás hangulatát.
Csak ajánlani tudom.

>!
ilmater
Robert Weinberg (szerk.): Holnap történt

Csak miután elkezdtem olvasni, vettem észre, hogy nem tiszta sci-fi történetek vannak eme könyvben, hanem némi horror, rémtörténet is keveredik bele. Ennek ellenére jó volt olvasni, volt pár egészen jó írás is. Visszatekintve azonban a címekre rá kell jönnöm, hogy kevés az, amit ki tudnék emelni, ami igazán tetszett. Elég fura dolog ez. Talán, ha csak egyszerűen becsuktam és elraktam volna, több csillagot tudnék adni neki, mint így, hogy átgondolom, milyen történetek is voltak benne.

Holnap történt: erősen hasonlít a Triffidek napjára, bár az alapszituáció teljesen más. Régies, de jó írás.
Az álapa: nem sok mindent olvastam Dick-től, de ezt már ismertem. Fura szöveg, fura szereplőkkel, de azért mégis tetszett.
Lidérc Banda: az alapötlet jó lett volna, de a tálalás elrontotta meglehetősen. A lezárásból is többet ki lehetett volna hozni, sajnos ennek ellenére elég lagymatag lett.
A narancssárga a gyötrelem színe, a kék az őrületé: hosszú és unalmas, sajnos az őrület okának kiderítése sem dob rajta túl sokat.
Armageddoni álmok: nem is tudtam, hogy én már olvastam bármit is Bradbury-től, de most rájöttem, hogy mégis. Ezt a kötet jobb történetei közé sorolnám.
Jegy a Mennyországba: nem hagyott bennem mély nyomokat sajnos, bár a lezárás érdekes lett.
Férfitól és asszonytól született: brrr… rövid és durva, de mégis jó.
Lágy: egy újabb eszement ötlet az emberiség kipusztulására. Kicsit gyengécske és néhol a következetességet feláldozza a történet csavarjainak elővezetéséhez.
A vágyakozás kora: az egyetlen történet, amit félbehagytam. Nem is hiszem, hogy ezek után szeretnék olvasni Barkertől bármit is.
Az ezerlábú ember: érdekesen felépített és összekapcsolt történetek, bár kissé sok ideig tart, mire megértjük, hogy miről szól.
Yoh-Vombis katakombái: a névadás alapján Lovecraft-tól is származhatna, a stílus alapján már kevésbé. Nem rossz.
Ki van odakinn?: nagyon hosszú és nagyon vontatott, de átverekedtem magam rajta. Néhol elég nehéz volt követnem a következtetéseket, és hogy ki miért viselkedett úgy, ahogy. A nevek az őrületbe kergettek majdnem, eléggé megnehezítették a megértést (Copper, Connor, Connan, Kinner, stb…)
Szín az űrből: ez már ismerős volt, most sem csalódtam benne.
A pokol tüze: picit erőltetett, de azt hiszem, a mondanivalón van inkább a lényeg, mint azon, hogy milyen szavakkal adja ezt át nekünk.
Áttét: gusztustalan és nem igazán érthető a befejezése számomra.
Azok: vajon a főhős üldözési mániája mögött van-e igazság? Vagy mégsem? Vagy mégis? Vagy mégsem… A befejezés kissé kárpótol a nem túl érdekfeszítő történetért.
Sötétben: Clarke-ban volt minden bizodalmam, hogy a kötet végére került írása helyrerázza az egészet és kellemes érzéssel engedi ráhajtani a könyvre a hátsó borítót. Sajnos nem így történt. Jó lenne az alapötlet, de a vártnál kevésbé jön át a feszültség, a veszély érzése.

>!
atr0p0sz
Robert Weinberg (szerk.): Holnap történt

Összefoglalás: Amit kimondottan érdemes ebből az antológiából elolvasni szerintem:
– Robert Bloch – Holnap történt *****
– Dean R. Koontz – Lidérc Banda ****
– David Morell – A narancssárga a gyötrelem színe, a kék az őrületé *****
– Howard Phillips Lovecraft – Szín az űrből ****
– Dan Simmons – Áttét ****
– Robert A. Heinlein – Azok ****

1. Robert Bloch – Holnap történt: Magával ragadó, olvastatja magát és nagyon jól meg van írva. Szégyen, hogy Blochtól alig jelent meg valami magyarul.

2. Philip K. Dick – Az álapa: Ezt kifejezetten a jó Dick művekhez tudom sorolni, még ha olyan hirtelen is a befejezés. Örültem volna, ha valamivel hosszabb.

3. Dean R. Koontz – Lidérc Banda: A novella előtti beharangozóval abszolút nem értek egyet, miszerint látszik a novellán, hogy előrevetíti Koontz bestseller regényeit. Pont, hogy nem. Ez a novella kifejezetten jó. Nem is érzem sablonosnak, ellentétben a tucat regényeivel. Azokat ugyanis, már halálosan unom, hogy szinte recept alapján készülnek és semmi eredetiség nincs bennük (egy-két kivételt leszámítva). Számomra ez a novella felüdülés volt a legutóbb olvasott 4-5 Koontz regénnyel szemben.

4. David Morell – A narancssárga a gyötrelem színe, a kék az őrületé: Lebilincselő. Végig imádtam. Azt hiszem ideje utánanézni, hogy mit lehet még olvasni az írótól. Az éjszakai sikolyok antológiából olvastam a „Mindig hallani fogom” c. novelláját. Az még csak felkeltette az érdeklődésemet, ez viszont lenyűgözött. A hangulata magával ragadó.

5. Ray Bradbury – Armagedonni álmok: Nem tetszett. Az eleje egész jól indult, de egy nagy katyvasszá válik, a befejezés meg idegesítő.

6. John Shirley – Jegy a Mennyországba: Jól indult, gyengén folytatódott és a vége egy hatalmas bukta…

7. Richard Matheson – Férfitól és asszonytól született: Túl rövid és semmit nem ad ez a sztori.

8. F. Paul Wilson – Lágy: Kissé sablonos sztori jól megírva. Lehetett volna igazán jó is, de csak közepesre sikerült.

9. Clive Barker – A vágyakozás kora: Talán az egyik legrosszabb Barker írás amit valaha olvastam. Sejtem mit akart a sztorival, de lapos lett és unalmas.

10. Frank Belknap Long, Jr. – Az ezerlábú ember: Számomra ez egy borzalmasan gyenge Chtulhu koppintás, nulla feszültséggel. Az egész egy nagy katyvasz, össze-vissza ugrál a történet, de a lényegre nem tér ki. Unalmas írás.

11. Clark Ashton Smith – Yoh-Vombis katakombái: Smith írása Lovecraftot idézi, mégpedig kitűnő stílusban, még ha a sztori összességében véve nem is olyan nagy szám, jól meg van írva. Lehet, hogy a Half-Life játék készítői ebből a műből is merítettek?

12. John W. Campbell, Jr. – Ki van odakinn?: Egyszerűen nem tetszik az író stílusa. A sztori is unalmas, bár nekem a film is az volt (A dolog). Összességében nem tetszik.

13. Howard Phillips Lovecraft – Szín az űrből: Lovecraft leírásai zseniálisak, szinte megelevenednek az ember előtt. Nagyon jól fenntartja a feszültséget, pedig párbeszéd alig van benne. Hozzáteszem, szerintem így a jobb.

14. Isaac Asimov – A pokol tüze: Rövid, velős mégis sokat mondó írás. Tetszett.

15. Dan Simmons – Áttét: Végig lekötött. Izgalmas, velős, kitűnően megírt történet és érdekes elgondolás.

16. Robert A. Heinlein – Azok: Pokolian jó történet a paranoiáról. Talán a legjobb, amit valaha olvastam a témában. Fogékonyak hanyagolják. :)

17. Arthur C. Clarke – Sötétben: Kár, hogy nem volt hosszabb. A vége össze volt csapva. Egyébként jó írás.


Hasonló könyvek címkék alapján

Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Varga Tamás József (szerk.): Kalandok és kalandozók
Szabó István Zoltán – Gaborják Ádám – Takács Gábor – Makai Péter Kristóf – Benkő Marianna (szerk.): Az atomkatasztrófa gyermekei
Bakos József – Kun J. Judit (szerk.): Őrségváltás
Pintér Bence (szerk.): A magyar fantasztikum helyzete
Bakos József – Kun Judit (szerk.): Lélekvándorok
Jonathan Maberry (szerk.): Aliens: Életre halál
Idegen világok között
Mark Lawrence: A Széthullott Birodalom
Mary Shelley – Bram Stoker – Robert Louis Stevenson: Frankenstein / Drakula / Dr. Jekyll és Mr. Hyde