Gazdag ​papa, szegény papa 183 csillagozás

Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa

Ez a könyv
– lerombolja a mítoszt, miszerint a magas jövedelem az egyetlen út a gazdagsághoz,
– megmutatja, miért nem várhatjuk az iskolarendszertől, hogy megtanítsa a gyerekeket bánni a pénzzel,
– elmondja, mit tanítsunk meg gyermekeinknek a pénzről, hogy jobban érvényesüljenek az életben, mint mi.

>!
Bagolyvár, Budapest, 2013
172 oldal · ISBN: 9786155030307 · Fordította: Meskó Krisztina
>!
Bagolyvár, Budapest, 2006
220 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639730130 · Fordította: Meskó Krisztina
>!
Bagolyvár, Budapest, 2000
198 oldal · puhatáblás · ISBN: 963919767X · Fordította: Meskó Krisztina

2 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 20

Most olvassa 40

Várólistára tette 149

Kívánságlistára tette 184

Kölcsönkérné 8


Kiemelt értékelések

virezma>!
Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa

Ez a könyv már vagy 15 éve megvan az apukámnak, és úgy emlékszem, hogy akkoriban nagyon odavolt érte. Például ebből próbálta levezetni nekem, hogy először olyan szakmát szerezzek, amiből lesz pénzem, és majd utána, ha lesz pénzem, csináljam azt, amit szeretek.
Nemrég olvastam Vigh Bori Hogyan menjünk világgá? című könyvét, ami nagy hatással volt rám, és ott azt írta, hogy a pénzügyi műveltségét ebből a könyvből szerezte, úgyhogy sok év halogatás után most kikölcsönöztem, és elolvastam.
Sok minden érdekeset ír a szerző, de ahhoz, hogy ezt felfedezzük, előbb félre kell tennünk az aggályainkat, mert nagyon amerikai módon írta meg, folyton ismételgeti önmagát, és pozitív jelmondatokat szajkóz, mintha egy tökkelütötthöz beszélne.
Alapvetően arról szól, hogy hogyan szállhatunk ki a mókuskerékből (ezt rengetegszer leírja). Ez alatt azt kell érteni, hogy ne kelljen dolgoznunk azért, hogy ki tudjuk fizetni a számláinkat, és meg tudjuk venni azt, amit szeretnénk, hanem találjunk olyan eszközöket, amik pénzt csinálnak nekünk (pl. ingatlan, befektetés, részvény stb.).
Ő leginkább azt írja le, hogy hogyan lett gazdag, és hogy hogyan lehet legálisan meggazdagodni, ám közben sok nem szép dolgot is elmond, például hogy a cégeknek mindenféle adókedvezménye van, vagy hogy hogyan vett meg eladósodott emberektől árverésre bocsátott ingatlanokat, amelyekből azután pénzt csinált.
Én az alábbiakra döbbentem rá. Nincsen pénzügyi műveltségem. Még olyan szinten sem, hogy melyik bank milyen költségeket számít fel, milyen kamatot kínál stb. Nem szoktam elolvasni a bérjegyzékemet sem, bár adóbevallást már csináltam. Nincsen tervem a nyugdíjamat illetően.
Ugyan nem szeretnék csúnya gazdag ember lenni, szeretnék anyagi biztonságot a nyugdíjam (vagy a gyes) idejére, szeretném, ha lenne mivel elindítani a gyerekeimet, mert nekem ilyen nem volt, és szeretnék utazni (mondjuk azt most is szoktam). Nem fogok hirtelen rohanni a Wall Streetre, de ezeknek a dolgoknak utána kell járni, és ki kell találni egy tervet, kezdve azzal, hogy hol tartom a pénzem.
A szerző egyik legjobb tanácsa az, hogy legyen önfegyelmünk, ne költsünk össze-vissza, hanem először azokra az eszközökre kerítsük el a pénzt, amelyek pénzt termelnek nekünk. Szintén baromi jó tanács, hogy fektessünk be a tanulásba, szerezzünk minél több készséget. És ami még ezeknél is fontosabb, hogy használjuk a fejünket! Igen, sok-sok közhely, de arra nagyon jó, hogy adjon egy lökést legalább arra, hogy az ember megnézze, hogy hogy áll, mit akar, hova tart, miből fogja finanszírozni az életét stb. Egy kicsivel praktikusabb, mint lottózni.

dorgo_sandor IP>!
Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa

Hűha. Hűha. Hűha.

Nem kenyerem az önsegítő könyvek olvasása, sőt a legtöbbet kifejezetten károsnak találom. Súlytalan, üres mondatok, olyan jelentéstartalommal, amit három mondatban össze lehetne foglalni. Ezen könyveknek egy speciális „alfaja” a pénzügyi önsegítő könyvek kategóriája.
Pénzügyi függetlenség. Mókuskerék. Buborék. A szerzők sora látszólag mindannyian pénzügyi zsenik, én mégsem hittem nekik.

Ekkor került elém a Gazdag papa, szegény papa. Bevallom szkeptikusan álltam hozzá. Véletlenek egész sora kellett ahhoz, hogy egyáltalán belekezdjek a könyvbe. Reddit fórumok, Sean Astin önéletrajzi könyve és a Kiszámoló Akadémia YouTube előadásai. Mindenhol ott volt Robert T. Kiyosaki könyve.

És hát nem hiába. Fantasztikus stílusban megírt pénzügyi gyorstalpaló, ami tényleg megváltoztatta a gondolkodásomat.
A könyv rádöbbentett, hogy nem értek a pénzügyeimhez és ha értenék, akkor egy sokkal kényelmesebb és biztonságosabb életet tudnék teremteni évtizedek alatt a családomnak és magamnak.
Erre nem a könyv fog megtanítani. A Gazdag papa, szegény papától csak a tudás iránti mohóságot kapod meg. És ha elég mohó vagy, át fogod látni a világ legnagyobb játékának részleteit és többé nem fogsz félni a pénztől.
Mert a Tőzsdecápák óta tudjuk: „Greed is good.”

Mindenkinek – főleg fiataloknak – ajánlom!

Éli>!
Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa

A könyv elolvasása után értettem meg, hogy a pénz szerzés is egy olyan tudomány amire születni kell és vagy fogékonynak kell lenni. A gyerekek példáin keresztül nekem hihetetlenül sokat és még többet kell tanulnom erről a tudományról. Nem sok kofa volt a családunkban és még engedékeny is vagyok. Az olvasatokból arra következtetem, hogy én a biztonságot megkereső örök robot vagyok. Nagyon jó, hogy gyerekeknek magyaráz az író és nem pedig piaci elemző nyelven, nagyon sok mindent így sem értettem meg, de nagyon jó olvasmány volt. Ritkán mondok ilyet, de ezt a könyvet magamnak is be fogom szerezni!

6 hozzászólás
Enci_94>!
Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa

Nagyon sok dologgal egyetértek amit a könyv taglal, bár többször is azt éreztem hogy ismételgetjük a lényeget, csak más szavakkal. Emiatt picit untam olvasni jó pár oldalt, bár a lényegen nem változtat. Ha valakinek sikerül ezt a gondolkodásmódot megértenie és elsajátítania, akkor egy új élet kezdődhet számára.

imi>!
Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa

Megváltoztatta, jobban mondva fejre állította azt, amit a pénzről tanultam (illetve nem tanultam). Mindenkinek kötelező!

Attila64>!
Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa

Remélem a fiam megtanúlta e könyvből azt, amit sajnos én nem tudtam neki átadni….

Zenemogyi>!
Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa

Úgy hiszem, ez a 20-as éveim egyik legmeghatározóbb könyve.
Nem csak azért, mert a világos, és érdekes leírás közelebb hozta hozzám a piac világát.
Ezt a könyvet olvasva lényem egy olyan része ébredt fel, amit eddig csak ritkán engedtem a felszínre, hogy körül szimatoljon. A tettrekészség, bátorság és a bólogató nyájtól való leválás jutalmát lengette meg Robert Kiyosaki a nózim közvetlen közelében.
Csupán a nemzeteink gazdasága közötti különbségek voltak kissé zavaróak, de ez nem a könyv hibája.
Érdemes elolvasnia annak is, akit csak egy ici-picit érdekel a gazdaság, mert ez a könyv sokkal többet ad annál, hogy hogyan lehetsz gazdag. Ez a lényeg, persze. De mégsem csak a pénzhez vezet el, hanem önmagunkhoz is. A jobbik „én”-hez.
Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, aki jobb életet szeretne. Ez nem a tucat kategória.

balintd>!
Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa

ugyan néhol kicsit sok az ismétlés és a rizsa érdemes elolvasni, elgondolkodni rajta

ivett_hosszu>!
Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa

Szerintem teljesen rendben volt, több ilyen önfejlesztő könyvet a világnak. Nagyon tetszett, hogy egy kicsit úgy éreztem, mintha regényt olvasnék a megfogalmazások miatt.
Bár én hallgattam, így az ábrákat nem láttam, de magam elé tudtam képzelni.

Elmosolyodtam a kezdetleges „pénzcsináló” kísérletről, nagyon megfogott, ebből is látszik, hogy a gyerekek mennyire máshogy állnak hozzá a világhoz, mindig lehet tőlük tanulni, és azt gondolom a könyv egyik rejtett, de annál nagyobb tanulsága a pénzügyi intelligencia mellett, hogy próbáljunk a gyermeki kíváncsisággal odafigyelve haladni az élet útján. Legalábbis számomra biztos, hogy volt egy ilyen oldala is.

Bár sokan panaszkodtak az ismétlésre, engem annyira nem zavart, sőt néha jó az embernek, ha elkalandozik egy kicsit, akkor is képbe maradjon. :D

Előttem nagyjából már körvonalazódik az amiről ír a könyvben, és bár egyetemen tanultam pénzügy számvitelt, inkább ezt kéne ott tanítani … mert élve egy előttem szólóval, lehet megtanítják mi az a mérleg és hogy mit jelent az eszköz meg a forrás, de sokkal inkább maradva az elméletnél, mintsem ésszerű, gyakorlatias példákon tanítva azt … Emlékszem például mennyire utáltam a vállalati pénzügyek tárgyat is, pedig jó tanárral az egyik kedvencem lehetett volna. Ott volt szó befektetésekről, portfóliókról és helyes döntésekről. Talán találok még hasonló könyveket. :)

Ajánlom olvasásra.


Népszerű idézetek

zsofigirl>!

Az elmebaj definíciója, hogy valaki korábbi cselekedetei ismétlésétől más eredményt vár.

207. oldal

zsofigirl>!

Tanuljátok meg használni az érzelmeiteket a gondolkodásban, de ne az érzelmeitekkel gondolkodjatok!

60. oldal

_Katie_ P>!

Egy másik texasi mondás így hangzik: „Mindenki a mennyországba akar jutni, de senki sem akar meghalni.”

1 hozzászólás
pertita>!

Aggasztó, hogy sokan túl nagy hangsúlyt helyeznek a pénzre, ahelyett, hogy legnagyobb értékükre, a tanulásra összpontosítanának. Aki rugalmas, nyitott és hajlandó tanulni, egyre gazdagabb lesz a változások közepette. Aki ellenben azt hiszi, hogy a pénz oldja meg a problémáit, annak nehéz dolga lesz a pénzszerzéssel. Az intelligencia oldja meg a problémákat és teremt pénzt. A pénzügyi intelligencia nélkül szerzett pénz ebül jött, ebül vész el.
A legtöbb ember nem veszi észre, hogy nem az a lényeg, milyen sok pénzt szerzünk, hanem, hogy mennyit tartunk meg.

69. oldal, Bagolyvár Könyvkiadó, 2006

_Katie_ P>!

Ha pénzről, szerelemről, boldogságról, eladásról, kapcsolatokról van szó, mindössze annyit kell tennünk, hogy adjuk másnak, amit magunknak szeretnénk, és sokszorosan vissza fogjuk kapni. Gyakran elég, ha végiggondoljuk, mit is akarunk, és miként adhatnánk azt valaki másnak, máris kinyílik a bőségszaru és ontja ránk kincsét. Ha úgy érzem, nem mosolyognak rám az emberek, egyszerűen elkezdek rájuk mosolyogni, vidáman köszönök nekik, és mintegy varázsütésre, mindjárt több lesz körülöttem a mosolygós arc. A világ tükröt tart elénk.

pertita>!

Tisztában volt vele, hogy minden ember lelkének van egy gyenge, kívánós része, mely megvásárolható. Ugyanakkor van az emberi léleknek egy erős, elszánással teli bugyra is, amely nem eladó. A kérdés csupán az, melyik az erősebb.

51. oldal, Bagolyvár Könyvkiadó, 2006

pertita>!

– Akkor mi a teendő? – kérdeztem. – Ne dolgozzunk pénzért mindaddig, amíg ki nem veszik belőlünk a félelem és a mohóság legutolsó foszlánya is?
– Nem, az időpocsékolás lenne – mondta gazdag apám. – Az érzelmek teszik az embert emberivé. Az érzelem mozgásba lendült energia. Legyetek őszinték magatokhoz az érzelmeitekkel kapcsolatban, és használjátok az agyatokat, meg az érzelmeiteket a magatok javára, ne magatok ellen!
– Húha! kiáltott Mike.
– Ne ijedjetek meg, ha most még nem értetek meg pontosan. Néhány év múlva minden világossá válik majd. Az a lényeg, hogy figyeljétek meg az érzelmeiteket, ne reagáljatok rájuk.

55. oldal, Bagolyvár Könyvkiadó, 2006

pertita>!

Kell egy ösztönző erő, mely túlmutat a realitáson.

183. oldal, Bagolyvár Könyvkiadó, 2006

zsofigirl>!

Ha ugyanis arrogáns vagyok, azt feltételezem, hogy amit nem tudok, az nem is fontos.

180. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Martin Seligman: Az optimista gyermek
F. Várkonyi Zsuzsa – Orvos-Tóth Noémi – Popper Péter – Ranschburg Jenő – Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások
Ranschburg Jenő – Popper Péter: Személyiségünk titkai
Popper Péter – Ranschburg Jenő – Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások
Csernus Imre: Ki nevel a végén?
Sarah Napthali: Buddhizmus kisgyerekes anyáknak
Laura Markham: Békés szülő, boldog gyermek
Daniel Siegel – Tina Payne Bryson: A gyermeki elme
Ruby Wax: Használati utasítás az emberhez
Gary Chapman – Ross Campbell: Gyerekekre hangolva