Ugyanaz ​duplán 25 csillagozás

Robert Sheckley: Ugyanaz duplán

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A leleményes vákuumtisztító beleszeret egy külvárosi feleségbe…
Az egyszerű őrrobot majdnem megöli főnökét…
A jó modorú férfinak, Thot-Hermész istennek köszönhetően, soha többé nem kell a környezete erőszakától szenvednie…
A tizennégy remek történet, minden SF rajongó örömére, Sheckley sziporkázó írásának legjavát mutatja be. A logika szabályai a jövőben is örök érvényűek.
Sheckley rendelkezik a legtökéletesebb humorérzékkel az SF-ben. A legrémisztőbbnek tűnő röhejes helyzeteket képes megalkotni, ami alól ez a válogatás sem kivétel.
Robert Sheckley az az ember, akit a komisz, bizarr humora klasszissá emelt.

Eredeti cím: The Same to You Doubled

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Phoenix Science Fiction & Fantasy

>!
Hajja & Fiai, Debrecen, 1997
170 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639037192 · Fordította: Hajja Attila, Nemes István, Pákozdy Andrea, Szegi György

Kedvencelte 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

zamil>!
Robert Sheckley: Ugyanaz duplán

Szeretem Shackley novelláit, bár itt kevés olyan volt ami miatt szeretem. A felhozatal színvonala vegyes, ahogy vegyes volt olyan téren is, hogy nem mindegyik novellának volt a sci-fihez köze.
Jó volt újra az írótól olvasni, aki szereti az írót, az megtalálja ebben a kötetben is a számára tetszetős írást.

mohapapa I>!
Robert Sheckley: Ugyanaz duplán

Nemrégen írtam két értékelést a szerző általam olvasott könyveiről, a Kozmikus főnyeremény-ről és A tizedik áldozat-ról. Közben (ingyen reklám jön, mert tegnap ők is jó fejek voltak velem!) a regikonyvek.hu-n akció volt, meg közel is vannak a munkahelyemhez, még két könyve landolt a kocsi ülésén, majd a hamarosan olvasandók között. (Ahol vannak már évek óta odatett könyvek is.)

Idei gyulai nyaralásunkra vittem magammal mindenféle könyvet, politikát, tudományost, spirituálisat, kultúrtörténetet, folyóiratot, meg ezt, a jelen Sheckley-t is Amikor elfáradtam a sok okosságtól, elolvastam egy-egy fejezetet ebből is.

KEZDJÜK A LEGROSSZABBAL! A könyvvel. Nem a tartalmával, hanem mint tárggyal. Egyben van. Nem akar szétesni még olvasás után sem. Lássuk be, ez nem kevés! Legalábbis abban a kiadási kategóriában, amelyben a könyv megjelent. A belső tipográfiával annyira nincsen is baj, bár lehetne javítgatni ezt-azt, de nem vészes. A papírminőség olyan, amilyen, még erre is csak enyhén cöccögök, majd felülkerekedik bennem a zöld gondolkodás, újrapapír, bányja kánya, kevesebb fának kellett meghalni.

Hanem a borító, na, az hjaj… A könyv 1997-ben jelent meg. A benne szereplő novellák eredetileg 1961–1971 között láttak napvilágot. Akkor tán még elment volna ez a grafikai összeállítás, ezekkel a betűtípusokkal, ezzel az elrendezéssel. A rajz maga önmagában nem is lenne rossz, különösen ha túllépünk azon az apróságon, hogy a könyv tartalmához ha nem is úgy van, hogy semmi köze nincsen, de csak nagyon halvány, erős asszociációs készséget kívánó a kapcsolat. Nem, a „dupla” szó önmagában egyáltalán nem indokolja a két hölgyet! A fenti pisztolyos robot pedig, bár kétségtelenül jobban sikerült mint a duplán lenge hölgyek, végképpen szövetidegen a kompozícióban. Hold-Föld oké, hogy éreztessük még valamivel, hogy sci-fi-t a kezébe a nagyérdemű olvasótábor. A szerző-cím betűtípusáról, elhelyezéséről, színválasztásáról hallgatok, annyit nem ér az egész. De az összbenyomás, na mit sugall, na mit? Gagyi, zs-kategóriás vackot fogsz olvasni, apukám, meglepetés ne érjen, én szóltam, ha még pénzt is adsz ki érte! Ezt sugallja.

Amikor ez tökéletesen téves sugallat. Mert Sheckley-t olvasunk!

*
Ahogy a már a bevezetőben citált könyvekről írtjaimban említettem, Sheckley Kuczka Péter szerint az az író, aki az elsők között elegyítette sikeresen a sci-fit a humorral. Azt is írtam, hogy bár igaza van a magyarországi sci-fi irodalom nagy dojenjének, de még sincsen, mert Sheckley-nek voltak elődei ebben, például a Lem. De hát ő kelet-európai volt. Tény, ami tény, Sheckley tréfás. Nem fetrengve röhögős, nem sírva kacagós, de fanyarul mosolygós. Úgy általában. Most annyira, ebben a kötetben ez nem jellemző. Ami kezdetben kicsit frusztrált, majd helyre rázódtam, és más elvárásokkal kezdtem olvasni.

Kezdve ott, hogy ez nem regény, de nem ám, hanem a szerző elbeszéléseiből összemazsolázott kötet. Tíz éves periódust átfogó mazsola.

Mint ilyen, nem lehet egységes. Nem is az. De ez nem baj, legalábbis engem csöppet sem zavart. Néha ugyan erősen kapaszkodni kellett a novellák téma-váltásai között, hiszen a kanyarok olyan élesek, hogy simán előfordul, hogy egy klasszikus értelemben vett sci-fi után egy szociálpszichológia parafrázis következik. Vagyis azt várni, hogy a borító és a szerző neve ellenére most sci-fit fogunk olvasni, biztos út a csalódáshoz. Ennél sokkal nyitottabban kell hozzáállni, és akkor már nem csupán kimérten, hanem komolyan bólintós a kötet.

*
Na, és akkor mostan valék bajban, mert két utam van: vagy részletesen bemutatni az összes novellát (ezt senki nem fogja végigolvasni, az ilyen értékeléseket én sem szoktam ezt tenni), vagy tovább sommáskodok (de akkor semmi érdemlegeset nem teszek hozzá az eddigiekhez: érdemes elolvasni). Vagyis nem tudom, mi legyen?

Olyan kis bemutatót kellene összehozni, amilyet a filmekhez szoktak Tudod, amikor csendesen, unalmasan induló képsorok (egy poros bakancs lép a szeméttel teli szórt utcán, hozzácsapódik egy üres Cola-s pohár, egy Mekis szenya papírja, egy hang mond valami olyan uncsit, ami azért felkelti a figyelmet („Akkor még azt hittem, a biztosnak hitt életemet semmi sem változtathatja meg…”; néhány snitt az unalmas hétköznapokról, család kapkodva reggelizik, gyors búcsúpuszik, kamasz hugi durcásan a földhöz csapja a múlt héten vásárolt popsztáros pólót, hogy ilyen régi vacakban nehogy már elinduljon, anya az elgyötörten az égre néz, kamaszsrác (ő a beszélő) gyors iramban menekül hugi hülyesége elől, apa búcsút int a kocsiból („Ma időben jövök!”), narrátor: „De nem jött időben haza.”: kamera gyorsan száguld ki a város felett, át a városon, ki a városból, folyó, híd, hegyek, utoléri apa kocsiját, kép elsötétül, világosodik: füstölgő roncs egy erdei szerpentinen, apa kocsija; narrátor: „Nem baleset volt. Még nem tudtuk, de elindult lefelé a hegyekből a Bakancsos.”; újra bakancs a család házának a teraszán, kép sötétül, világosodik, hugi velőtrázó sikoltása, „Anya!”, egy vértől csepegő fogsor, gyilkos mosoly, narrátor: „Így lett semmivé a világom!”, az iskola füstölgő romjai, véres kéz egy kilincsen: „Azt hiszed, van esélyed, kölyök! Hát nincsen!”; baseball ütő lesúlyt, az előbbi véres szájból kihullik néhány fog; sikoltások, robbanó autók, narrátor: „Nem olyan volt mint bármelyikünk. Egy beszélő, gondolkodó állat! Emberbőrben!”; a földön egy levedlett emberbőr, kamera rohanva oldalra vág: a bakancs elindul, húzza maga után az emberbőrt…

És így tovább, vágod, mire gondolok, ugye? Na, valahogy így kellene bemutatni ezt a könyvet. Mondjuk, figyelj csak, kezdjükk úgy, hogy…

De tudod mit, a folytatást, gyere, és olvasd el kérlek a bejegyzés igazi helyén, a blogomon!
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2020/08/08/robert_sheck…

jezsek P>!
Robert Sheckley: Ugyanaz duplán

Ez a novella-válogatás, amit egy kihívásra (http://moly.hu/kihivasok/robert-sheckley) Sheckley harmadik könyveként olvastam, sokkal jobban tetszett, mint a másik Sheckley-gyűjtemény, a Zarándokút a Földre. Olyan volt, mintha „meghökkentő mesék”-et olvasnék, volt benne humor, abszurditás, és a stílusuk, tömörségük is elnyerték a tetszésemet. Nem is volt mind sci-fi, mert a Menüett (az egyik kedvencem) hétköznapi történet 3 nézőpontból elmesélve, a Hagyma és répa, az Ugyanaz duplán, A megkövült világ inkább misztikusak. A legjobb novella A szabály volt számomra, kicsit Asimov elromlott robot történeteit idéző logikai feladvány. A Doktor Zombi… és A Mnemon pedig igazán mély mondanivalójú, rám témájuk és hangulatuk miatt erősen ható novellák.

Tóth_László_Zsolt>!
Robert Sheckley: Ugyanaz duplán

Voltak benne frappáns történetek, és sok jó ötlet/történet, alapjában tetszett!

pat P>!
Robert Sheckley: Ugyanaz duplán

Hihihi. Szeretjük Sheckley humorát. Nem a legjobb tőle, de sose legyen rosszabb.

Eltiron>!
Robert Sheckley: Ugyanaz duplán

Remek válogatás, sajnos helyenként döccen a fordítás, főleg a klasszikus idézeteknél. A „pindaric ode” kifejezést pl. nem „pindarik ódá”-nak, hanem pindároszi ódának fordítjuk, etc. Ehhez hasonló apró hibáktól eltekintve még mindig messze az ajánlott kategóriában van.


Népszerű idézetek

dr_Eminens >!

– Csodás, Lil! Azt hiszem, maga mindvégig tudta, mi lesz a dolga. Tudja, hogy maga egy nagyon csinos fiatal hölgy?
– Nem…
– Akkor lehet, hogy mégsem. Ha maga sem tudja, akkor én honnan tudnám?

Kiruccanás c. novella

dr_Eminens >!

Az egyik épületre a következő felirat volt írva: PADLÁSSZOBA KIADÓ!
Papazian azonnal bement, és kibérelte. Úgy érezte, ez a következő helyes lépés. Titokban azonban abban bízott, hogy mégsem, mert az sokkal szórakoztatóbb.

Kiruccanás

dr_Eminens >!

A helyesen gondolkodó emberek mind egyetértettek abban, hogy az irodalom a legjobb esetben fölösleges, a legrosszabban pedig romboló hatású. Végül is mi értelme van megőrizni egy tolvajnak, mint Villon, egy homoszexuálisnak, mint Genet vagy egy skizofrénnek, mint Kafka a mondásait? Hát szükségünk van nekünk ezernyi különféle véleményre, hogy aztán megmagyarázhassuk, melyik miért hamis? A befolyások ilyen bombázása alatt, hogyan várható el bárkitől is, hogy megfelelő, helyes módon viselkedjen? Hogyan bírhatná így akárki is engedelmességre az embereket?

A Mnemon c. novella


Hasonló könyvek címkék alapján

H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei II.
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák – Kisregények és elbeszélések
Isaac Asimov: Robottörténetek I-II.
Ray Bradbury: Kaleidoszkóp
Edgar Allan Poe: Elbeszélések
Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek
Ray Bradbury: Gyógyír búskomorságra
Philip K. Dick: Különvélemény
Ray Bradbury: Az időgép
Philip K. Dick: Lenn a sivár Földön