A ​halál árnyékában (Aliens 5.) 58% 42 csillagozás

Haladjunk kívülről befelé.
Az új kiadás borítója Space Jockeyt ígér, de aztán mégsem. Ha közelebbről vizslatom a képet feltűnik, hogy a humanoid feje búbján szőke sörte meredezik, s bár eddig csak kopaszokat láthattunk ebből a fajból miért ne lehetne köztük hajas is?!
Na körülbelül ennyi amit el lehet mondani erről a könyvről.
Na jó csak vicceltem.
A Királnyő nevében című remek után hőseink itt is szuperpempő szüretre indulnak, ami kissé meglepett, hisz nem gondoltam volna, hogy Bischoff regénye után még bárki is fog foglalkozni a xenokirálynő válladékával.
Aktuális, zátonyrafutott karrierű tudósunk (nevezzük Stannek) ajtaján bekopogtat a szerencse Julie, a mindenre elszánt tolvajnő formájában ( sebhelyes arcával és lehengerlő modorával azt az érzést keltette bennem, hogy egyenesen Alexandra Kozlowsky érkezett meg az előző kötetből, de sajnos tévedtem. Ez a Julie nem Alexandra, pedig erősen hajaz rá. )
A terv megszületik a csapat összeáll, kezdődhet is a nagy pempőgyűjtő kaland, a fedélzeten egy kiégett kapitánnyal, egy androiddal néhány bűnözővel, no meg egy xeno robottal. Vaó. Xeno robot? Igen. Teljesen szuper, egyedi ötlet; Aztán amikor megszólal a xeno robot, akkor kétségbe esek, hogy vajon mi mindent tudhat még Norbert?! ( A gyorsan fogyó fejezetek végére kiderül, hogy bizony Norbert igen sokmindent tud. )
Igaz volt a regényben pár logikai bukfenc, meg üres járat, de rosszabb nem volt az eddigieknél. ( Mondjuk jobb se )
3,5-4 között ingadozik.

Nem azt mondom erről a könyvről, hogy rossz, de a jótól elég messze van. Egy előnye volt, hogy a sok párbeszédnek és rövid fejezeteknek köszönhetően baromira gyorsan lehetett vele haladni. A sztorira az nem is volna annyira pocsék, mert szépen beleillik az Alien univerzumba, amit kreáltak, viszont nem használták ki a lehetőségeket. Semmi újat, semmi meglepőt nem kaptam. Igazából szinte mindent előre kitaláltam, ami nem volt nehéz, mivel a karakterek olyan klisések voltak, hogy az már szinte fájt. Olvastatta magát a könyv, csakis ezért a 3 csillag, de amúgy elég gyenge. A vége az tetszett is egyben, meg nem is. Egyetlen szimpatikusnak mondható karaktert emelnék csak ki, az pedig az android. Ő is valszeg azért, mert nem voltak érzései, csak csinálta, amit kellett, meg nem voltak idióta beszólásai.

Nem a legjobb alien-könyv, az biztos, de azért annyira nem rossz. Bár a robot xenomorfon azért néztem picit, hogy ezt most komolyan gondolják-e, de elfogadtam, továbbléptem. Az jobban zavart, hogy minimum 150 oldalon keresztül próbálnak egyáltalán eljutni arra a bizonyos bolygóra… A 3-5 oldalankénti fejezetváltások elég furcsák voltak, volt hogy 1 oldal volt 1 fejezet, azt még mindig nem értem, miért nem lehetett költeni még hozzá vagy összerántani valamivel.