Lenin 16 csillagozás

Egy forradalmár életrajza
Robert Service: Lenin Robert Service: Lenin

Lenint mindmáig a 20. századi történelem kiemelkedő hatású alakjai között tartjuk számon. A közelmúltban megnyílt orosz pártarchívumokból számos, eleddig ismeretlen irat került elő, amelyek Lenin politikai szerepének megítélését is sokban módosították. Robert Service brit történész, Oroszország-specialista az elsők között tanulmányozhatta a Leninnel kapcsolatos dossziékat. Páratlanul fontos forrásokhoz jutott hozzá, ezek ismeretében írta meg a gyalázott és magasztalt forradalmár, a fáradhatatlan gondolkodó életrajzát. Felvázolja azt az összetett történelmi személyiséget, akinek Marx- és Engels-értelmezése hivatalos dogmává vált, képet ad a pártvezérről és államférfiról, akiből ellentmondást nem tűrő kegyetlenségei ellenére szentképet faragtak, és az emberről, akit egyaránt jellemzett a szigorú önuralom és a fékezhetetlenség.

Eredeti cím: Lenin. A Biography

Róla szól: Vlagyimir Iljics Lenin

>!
Park, Budapest, 2013
668 oldal · ISBN: 9789633550281
>!
Park, Budapest, 2007
666 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635307883 · Fordította: Soproni András

Enciklopédia 33


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
Robert Service: Lenin

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Az alcím világosan fogalmaz: ez egy életrajz. Csak annyit közöl Lenin ideológiai építményéből, ami az életút megértéséhez feltétlenül szükséges, inkább a befutott pályával, mint annak filozófiai hordalékával foglalkozik. Csak említés szintjén jelennek meg benne olyan dolgok, amelyeket én talán fontosabbnak gondolnék (elsősorban az orosz polgárháború), de mivel a főhős életéhez nem szorosan kapcsolódnak, félhomályban maradnak. Ugyanakkor ad valamit, amire csak titkon számítottam, amiben csak csendben reménykedtem: megélhetően felvázolja azt a szellemi forrongást, ami a Romanovok utolsó évtizedeit jellemezte. Ebben az időszakban ugyanis a szinte agyalágyulásig merev cárizmus mint fedő kísérelte meg a lábosban tartani a számos nyugatról beszivárgott gondolatot – köztük a marxizmus eszméjét. De ezek a gondolatok annyira izgalmasak voltak, és olyan evidens gyógyírt kínáltak az orosz valóság véres sebeire, hogy teljesen érthetően ragadták meg minden valamirevaló értelmiségi fantáziáját – akik aztán a maguk módján értelmezve a tanokat, a terroristától a mérsékelt demokratáig szóródtak szét a spektrumon. (Izgalmas lehetett akkoriban az orosz illegalitás.) És messze nem a radikális Lenin és a bolsevikok voltak e szekták közül a legszámottevőbbek – ami azt illeti, ha nem jön közbe a háború, meglehet, a kommunista panteon csillagai egy békés, eseménytelen öregkor végén hunytak volna el ágyban, párnák közt az emigrációban (esetleg Szibériában), helyettük pedig talán valami puhább reformmozgalom alakította volna át Oroszországot lassan, fokozatosan. (Vagy nem.)

De a háború kitört, és hozta magával a kis tatyójában azt, amit szokott: a néptömegek radikalizálódását, meg a társadalmi rend felbomlását, amit aztán a Romanovok nem is éltek túl. És ez volt az a történelmi pillanat, amiben Lenin megtalálta a maga küldetését. Némi német segédlettel egyszer csak ott termett Péterváron, kihasználta a tömeges elégedetlenséget, és megalkotta azt a Szovjetuniót, ami aztán jó 70 évig mumusa lett a világ összes demokráciájának. De ha ez így leírva egyszerűnek is tűnik, valójában minden esetleges és kaotikus volt, amit Service szintén remekül ábrázol: az átalakulás káoszában ugyanis gyakran csak hajszálon múlt, hogy Lenin nem tűnik el a süllyesztőben*, és helyette nem valaki más (jobb? rosszabb? ugyanolyan?) ragadja meg a kormánykereket.

De hát miért pont Lenin? Mit tudott ez a kopasz csávó a fura sapkájával, amit más nem tudott? Az biztos, hogy óriási hibákat vétett, és finoman szólva sem volt tévedhetetlen – sem a világháborút, sem a polgárháborút nem látta előre. Az is valószínű, hogy ha nem segítették volna időnként ellenfelei**, el sem jutott volna a hatalom megragadásának lehetőségéig. Beteges volt. Ronda egy vitapartner, és a ronda vitapartnerek közül is a legrosszabb fajta: az, aki addig képes vitatkozni veled, amíg kínodban már inkább egyetértesz vele. Igaz, sokat olvasott, de megdöbbentően szelektíven értelmezte olvasmányait, valahogy mindig azt találta meg a szövegekben, ami őt támasztotta alá. Súlyozni sem tudta a problémákat – a polgárháború csúcspontján például, amikor Trockij a Vörös Hadsereggel bíbelődött, ő azzal foglalta el magát, hogy vitairatot szerkesszen a német szocialista, Kautsky ellen. De mégis, csak tudott valamit. Munkabírása egyszerűen páratlan volt: csak a politika foglalkoztatta, és hát baromi nehéz ám olyasvalakivel harcolni ezen a páston, aki a politikával kel és fekszik, másra gondolni sem tud. Vérbeli pragmatikusként arra is képes volt, hogy bármikor felfüggessze az erkölcsöt és az elveket, ha ettől sikert remélhetett***, és nyoma sem volt benne a részvétnek, ami szintén nem árt, ha valaki a hatalom csúcsán akar berendezkedni. Ez utóbbi talán nem független attól, hogy azok közé az értelmiségiek közé tartozott, akik egyszerűen semmiféle ismerettel nem rendelkeztek azzal a néppel kapcsolatban, amiért elméletileg küzdeni akartak – számukra az olyan szavak, mint „paraszt”, „munkás”, „polgár” csak absztrakciók voltak, amelyeknek ugyan van értelme, ha matematikai egyenletbe helyezzük őket, de ha arcot rendelnénk hozzájuk, az csak összezavarná a kristálytiszta logikát. Mert így működik a diktátorok algebrája: ha egy paraszti közösség áll 90% szegényparasztból és 10% kulákból, akkor elég kivonni a 10% kulákot, és kapunk 100% vegytiszta hasznos parasztot. Csak hát az emberek nem olyan egzakt elemek, mint a nátrium vagy a stroncium, úgyhogy a valóságban ez az algebra nem működik – de ez a diktátort nem akadályozza meg abban, hogy addig-addig ismételgesse a fenti matematikai műveletet, amíg senki sem marad. Vagy amíg el nem viszi az ördög.

* Megesett például, hogy egyetlen moszkvai kocsikázás alkalmával Leninre kétszer is rálőttek, egyszer pedig fegyveres suhancok tartóztatták fel, akik nem hitték el neki, hogy ő a Szovjetunió első embere, és a legközelebbi rendőrőrsre szállították. És mindez egy diktátorral esett meg. El lehet képzelni, mennyire lehetett biztonságban egy átlagos mezei állampolgár.
** És nem csak a németek, akik aktívan segítettek neki abban, hogy Pétervárra jusson, és valószínűleg komoly összegekkel is támogatták a bolsevik célokat. A háború előtt Lenin – bár nem tudott róla – sokat köszönhetett a cári titkosrendőröknek is, akik a háttérben megtisztították neki a terepet, bebörtönözték riválisait, míg közvetlen munkatársait békén hagyták, mert benne látták azt a figurát, aki szét fogja zülleszteni a szocialista mozgalmat. Kicsit túlkombinálták az urak a konspirációt, azt hiszem.
*** Se szeri, se száma azoknak a helyzeteknek, amikor Lenin egyszerűen figyelmen kívül hagyta saját elveit egy nagyobb cél érdekében, de a legkülönösebb talán az volt, amikor a német kommunistákat arra utasította, hogy szövetkezzenek a szélsőjobboldali Freikorps egységeivel a német kormány megdöntése érdekében.

Hanging_Moss_9102>!
Robert Service: Lenin

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Évek óta a polcon porosodott, végre elolvastam. Ez volt az első könyvem Leninről, mondhatjuk teljes képet ad a szerző erről az igencsak szokatlan figuráról. Ugyan életrajz, kissé zavaró volt hogy nem helyezi teljes kontextusba Lenin pályafutása során feltűnt szemelyeket, eseményeket, így sokkal kidolgozottabb lehetett volna.
Lenin nagy könyvmoly volt, amolyan tudós alkat, sakkozgatott, hegyet mászott, gombát szedett a nagy bajkeverő, idegennyelven olvasta és elemezte bálványai könyveit. Ha ezen a ponton nem lép túl, határozottan rokonszenves fickó is lehetett volna. Érdekes adalékokat kapunk a korabeli Oroszországról is. Jó könyv, amire vállalkozik, szerintem teljesíti. A félcsillag a történelmi háttér gyérebb bemutatása miatt, és az infók szegényessége kortársairól (leszamítva családját) miatt is.

Megitsune>!
Robert Service: Lenin

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Nagyon tetszett, első ilyen olvasmányom Leninről, ezért összehasonlítása alapom nincs a többi életrajzi művel, de annyira nem is bánom, mert azok régebbiek, és ennek megfelelően annál inkább sorolódnak balra.
Jó végre látni a csupasz, mitikus elemektől mentest Lenint, aki bár kitűnő diák volt, elkapta a marxista láz, a forradalomcsinálás, csinálni akart valami nagyot, és ez végül sikerült is neki, attól függetlenül, hogy ez aligha hozott bármilyen pozitívumot a 20. századra nézve.
Lenin türelmetlen személy volt, mindenáron a saját életén belül akarta elérni a gyökeres változásokat, nem csak Oroszországban, de a világon is. A cél ezúttal is szentesítette az eszközt, és méltó utódja volt a francia forradalmi terrort éltetőknek. Nem csak az embereket volt képes ennek könyörtelenül alávetni, de még az általa oly nagyon csodált marxista ideológiát is, amit saját képére formált, hogy ezzel is felgyorsítsa a kommunizmus megteremtését.
Továbbá érdekes volt látni, hogy Sztálin később mennyire hasonlóan fog cselekedni adott esetekben, és hogy Lenin elképzeléseit, akarva vagy akaratlanul folytatja, csak sokkal nagyobb mértékben, és finomabb politikai taktikázással. Sztálin nem volt olyan kifinomult alak, mint Lenin, viszont Sztálin ügyesebben mozgatta a szálakat, és még Leninnél is könyörtelenebbnek mutatkozott végül.

szikszai_2 P>!
Robert Service: Lenin

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Hiánypótló mű! Lenin igazi forradalmár volt. Nyughatatlan, erőszakos és intelligens. Nemhiába volt Sztálin példaképe. A népnek szeretett volna jót, amit végül nem tudott megvalósítani.
Elgondolkoztató és szórakoztató olvasmány!
Akit érdekel a téma, annak kötelező olvasmány.

imaestro>!
Robert Service: Lenin

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Végre egy hézagpótló mű Leninx életéről! /Marx, Engelx, Leninx/. Volt már szerencsém anekdotázóbb, családiasabb, lektűrszerűbb életrajzokhoz is, na ez nem az volt, mégis szenvedés nélkül átrágtam magam rajta. A probléma azonban nem az íróban keresendő, inkább Leninben, aki a NOSZF-ig inkább illegalitásban pártot szervező szobatudós volt közepes fokú üldöztetéssel. Családi háttere is más, mint az „átkosban” tanultuk, apja nem falusi tanító volt, hanem mondjuk a „Klebelsberg Intézményfenntartó Központ” egyik oroszországi tankerületének vezetője és mint megtudtuk, több birtokkal is rendelkeztek. Lenin bátyjának elítélése és halála magában magyarázatot nyújt a cári rendszer megdöntésére irányuló munkásságára. Érzékletes és talán a szükségesnél részletezőbb volt a frakcióharcok ábrázolása, de megértettem, hogy ez döntő fontosságú volt a későbbi hatalomgyakorlás szempontjából. Egy kicsit többet vártam arról, hogy milyen szerepük volt a németeknek a forradalom pénzelésében és Lenin útjának egyengetésében, itt vannak elhallgatott részletek. Így is óriási teljesítmény volt a hatalom megragadása a kezdődő iparosítás során alkalmazott munkásokra és a csalódott hadsereg egy részére támaszkodva, gyakorlatilag mindenki más ellenében! Az ország működőképességének fenntartása ilyen körülmények között pedig csúcsteljesítmény főleg a polgárháborús körülmények között. Érdekes, amit Lenin mond arról, hogy 50 évesen már megöregedett és várta a halált, ami 3-4 év múlva el is jött. Az, hogy nem látta az utódját, inkább történelmi féltékenység volt, hiszen tudhatta, hogy Sztálin ideológiailag nem is, de a nélkülözhetetlen könyörtelenség szempontjából megfelelő utódja lehet.
Szóval jó életrajz, de olyan, mint Lenin: ideológizáló és az utolsó 6-7 év kivételével kevés színes cselekményleírást tartalmaz. Talán ha bankot rabolt volna ifjúkorában, mint Sztálin, még élvezhetőbb lenne. De nem tette, csak olvasott és írt.


Népszerű idézetek

Szelén>!

Az anyja, Marija Alekszandrovna attól tartott, hogy szellemileg visszamaradott lesz. A bába, aki a világra segítette a gyereket, azon a véleményen volt, hogy a kisfiú vagy nagyon okos, vagy nagyon buta lesz.

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

1 hozzászólás
Szelén>!

Szeretnék száz év múlva felkelni a síromból, és megnézni, hogyan élnek majd akkor az emberek.

(Alekszandr Blank doktor, Lenin nagyapja)

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Szelén>!

Az orosz irodalmat alig tanították, az állami cenzúra szinte valamennyi nagy orosz költőt és regényírót – Puskint, Lermontovot, Gogolt, Turgenyevet, Lev Tolsztojt és Dosztojevszkijt – zaklatott, felforgató eszmék terjesztése miatt.

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Szelén>!

A kormányzat utasítására a gimnazisták kötelesek voltak rendszeresen látogatni az orosz ortodox egyház istentiszteleteit. A fegyelmet szigorúan betartatták. Fjodor Kerenszkij a kor más iskolaigazgatóihoz hasonlóan rendszeresen alkalmazta a verést, a bezárást, gyakori volt a büntetésből kirótt többletmunka és a szigorú feddés, és a többi cári iskolához hasonlóan a tanárok itt is a vétkes társaik besúgására ösztönözték a tanítványaikat.
A gyerekek többsége nem szerette ezt a fajta iskolát. A fegyelem nyomasztó volt, a fegyelmezés olykor brutális, a feladatok mennyisége iszonyatos, a tananyag elszakadt a mindennapi élettől.

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Szelén>!

Harmadik gyerek volt, és nagyon zajos, bőgőmasina, harcias, apró, boldogan fénylő szemmel. Körülbelül ugyanakkor kezdett járni, mint húgunk, Olja, aki másfél évvel fiatalabb volt nála. A húgom nagyon korán kezdett járni, méghozzá úgy, hogy a körülötte lévők szinte észre sem vették. Vologya ezzel szemben nagyon későn. Ha húgocskája elbotlott (vagy elcsusszant, ahogy a dadus mondta), kezét a földnek feszítve egy mukk nélkül felállt, Vologya viszont okvetlenül beütötte a fejét, és kétségbeesett üvöltéssel felverte az egész házat.

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

imrekati>!

A csalad sokat talalgatta, miert veri be annyiszor a fejet, es arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy a testi felepitesevel van valami baj. A kis Vologyanak rovid, gyenge laba es nagy feje volt. Ha aztan elesett, hiaba kapalodzott, es elkeseredeseben a foldbe verte a fejet.

51. Oldal, Park Konyvkiado 2007

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Gazsó_István I>!

Nyilvánvaló téveszme volt az is, hogy hogy a párt ereje a munkások és parasztok támogatásán alapszik. A munkások meg voltak fosztva politikai jogaik többségétől. Még csak sztrájkba sem léphettek, ha nem akartak a Cseka karmai közé kerülni. A lázadó régiók parasztjait még mindig a Vörös Hadsereg kegyetlenkedései tartották kordában.

549. oldal

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Kapcsolódó szócikkek: Cseka · Vörös Hadsereg
Gazsó_István I>!

Lenin ugyanis folyton durva, erőszakos tettekre izgatta a munkásosztályt. Amikor Zinovjev megpróbálta megfékezni a a középosztálybeli petrográdiak elleni támadásokat, Lenin tombolt. Táviratot küldött Moszkvából, melyben válogatott eszközökkel fenyegetőzött, ha a leningrádi főkormányzó politikailag nem szentesíti újra a randalírozást. Az osztályharcos Lenin ösztöne azt súgta, támogatnia kell a társadalmi bosszú tömeges megnyilvánulásait. Úgy érezte, fent kell tartania a polgárháborús nyomást. Érzékeltetni akarta, hogy a szovjethatalom alatt egyetlen osztályellenség sem érezheti biztonságban magát. A Cseka egymaga nem tud megoldani mindent, szabadjára kell engedni a munkásokat is.

472-473. oldal

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Kapcsolódó szócikkek: Cseka · Grigorij Jevszejevics Zinovjev · Lenin
Gazsó_István I>!

A forradalmi Oroszország, a Lenin által a világháború sajátos körülményei között emelt építmény sokszorosítható találmány volt. Lenin exportálni akarta építménye tervrajzát. […] Ha adódott volna rá lehetősége, alkalmazta volna a sablont a forradalmi kommunista országokra. Ez a feladat azonban utódjának, Sztálinnak jutott. A leninista sablon alkalmazhatónak bizonyult Kína, Észak-Vietnam és Kuba marxista forradalmárai számára is. Nem sokat számított, milyen országot kell kommunistává változtatni. Egyaránt áldozatul esett az iparosodott, művelt, keresztény Csehszlovákia és a földművelő, képzetlen, buddhista Észak-Vietnam. A kommunizmus bevezetésének módszerei az inváziótól a helyi kommunista politikai agitációig terjedtek. Az eredmény azonban lényegében ugyanaz volt. Éppen ezért sok tekintetben ezekben az esetekben is Lenin a felelős.

576. oldal

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Kapcsolódó szócikkek: Kuba · Lenin · Oroszország
imrekati>!

Ez volt az a haz, amelyre Vologya szimbirszki otthonakent emlekezett. A Moszkovszkaja utca a varoskozpont kornyeken huzodott, es az egyik legnagyobb, legtekintelyesebb utcanak szamitott, mert itt volt a szimbirszki helyorsegparancsnok hivatalos rezidenciaja. (Igaz, igy sem volt jardaja, es a gyalogosok esos idoben el akartak kerulni a sarat es a tocsakat, deszkapallokon kellett kozlekedniuk.) A kozelben volt az ortodox templom, a Szimbirszki Klasszikus Gimnazium es a Karamzin Kozkonyvtar. Jo hely volt ez az egesz csaladnak, igy Marija Alekszandrovnanak is, aki az alig nehany hazzal arrebb levo lutheranus templomot latogatta. A fo vonzerot azonban maga a haz jelentette az Uljanov csalad szamara. Ilja Nyikolajevicsnek tagas dolgozoszoba jutott. Marija Alekszandrovnanak is lett kulon szobaja. A foldszinten ot tagas szoba es egy konyha volt, az emeleten eleg hely allt rendelkezesre a gyerekek haloszobainak."

54. oldal Park 2007

Robert Service: Lenin Egy forradalmár életrajza

Kapcsolódó szócikkek: Moszkovszkaja utca

Hasonló könyvek címkék alapján

Martin Amis: Koba, a rettenetes
Helen Rappaport: A négy nővér
David Irving: Göbbels
David Irving: Hitler háborúja
Simon Sebag Montefiore: Az ifjú Sztálin
Antonia Fraser: Marie-Antoinette
Antonia Fraser: Mária, a skótok királynője
A. B. Bosworth: Nagy Sándor
Robert Jobson: Fülöp herceg évszázada
Nick McCarty: Nagy Sándor