Kalóz ​Grál 5 csillagozás

Robert Pinget: Kalóz Grál

Robert Pinget a francia „új regény” köréhez tartozik, ahhoz az irányzathoz, amelynek minden tagja szakítani igyekszik a hagyományos regénnyel. Pinget leghíresebb regénye díszletéül csodálatos világot alkot magának, csodálatos tájakat, növényeket, állatokat, embereket és helyzeteket – lapról lapra káprázatos ötlet-tűzijátékot rendez. Hőse, a klasszikus „utazó” járja a mesebeli világot kocsisával a szintén klasszikus, elmaradhatatlan szolgával, aki az egészséges és otromba földhöz tapadtságot testesíti meg, a lidérces csodák világában ő a realitás. Számtalan furcsábbnál furcsább kalandban és látványban részesülnek – a csodálatos elemek kancsal másai a mi világunkbelieknek, de Pinget sokkal jobb író annál, semhogy ebből látványos következtetéseket vonjon le. Ritka stílusérzékével és biztos ízlésével – amelyet szüntelenül támogat kitűnő humorérzéke – mély undort kelt minden iránt, ami szemnek, léleknek csúf és ízléstelen.

Eredeti cím: Graal flibuste

Eredeti megjelenés éve: 1956

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 1966
140 oldal · puhatáblás · Fordította: Bajomi Lázár Endre

Enciklopédia 5


Most olvassa 2

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
Robert Pinget: Kalóz Grál

Hogy ez mekkora blődli! Imádom. Pinget könyve tulajdonképpen a réges-régi útirajzok paródiája – elbeszélője a tőrőlmetszett romantikus utazó, aki földhözragadt kocsisával együtt elképesztő tájakat jár meg és meredek kalandokba bonyolódik, miközben egzotikus népekkel és sosemvolt élőlényekkel találkozik. Van itt minden, lepkemajmok, iszapnyulak, orgiasztikus fekete mise, kalandjaik leírását pedig rendre megszakítják a helyi mitológia követhetetlen (de elképesztően mulatságos) genealógiájának taglalásai*, meg mindenféle anekdoták a sikamlóstól a megdöbbentőig, amikről még mesélőjük sem tudja (én meg pláne), hogy jön ez ide, és miért kellett egyáltalán elmondani. Közben meg mennek hőseink valahonnan valahová, de hát ki tudja, hová, mert ha van is Grál, amit keresnek, valószínűleg rég elfelejtették, hogy néz ki, de még valószínűbb, hogy soha nem is tudták. Ahogy Beckettnél Godot-ra várnak, amíg idő az idő, úgy itt meg (mondhatni) kutatják Godot-t – a végeredmény tekintetében spoiler, de hát közben kalandtól kalandig támolyogva legalább elszórakoztatnak minket. Fárasztó prózák kedvelőinek ajánlott.

(Más. Könyvem előző olvasója szükségesnek érezte, hogy ceruzával aláhúzza az alábbi szavakat: „magja kifröccsent”, „meggyakta”, „kettyentésre”, „kutyabögyörője”. Hm. Hát igen, kinek mi ragadja meg a fantáziáját.)

* https://moly.hu/idezetek/866485

3 hozzászólás
Csabi >!
Robert Pinget: Kalóz Grál

Egyet kell értsek @Kuszma-val, sziporkázó egy mű, legalább is bizonyos szempontból. Habár ez tényleg valamiféle útikönyv paródiának mutatkozik, amennyiben az egzotikus utazó olyan dolgokra csodálkozik rá, amiket még csak hírből sem hallott, de azért elég nehéz ezeket a rövid, szaggatott fejezeteket útikönyvként olvasni. A legtöbb fejezet valami állat- vagy növényfaj leírása, és ebben Pinget valóban kiemelkedőt nyújt, hiszen olyan nyelvi leleménnyel találja ki ezeket a nemlétező fajokat, ami már-már könnyűnek hat, de csak próbálj meg magad összehozni pár ilyent, majd meglátod. Amúgy annyi mindenkihez hasonlították Pinget-nek ezt a könyvét, én is hozzáteszek egyet, nekem Nagy Lajos Képtelen természetrajzát juttatta eszembe, tizenévesen magam is írtam a hatására hasonlókat, csak tudnám, hogy hol lehetnek.
A szöveg továbbiakban sok álmitológiai elemet is tartalmaz, nekem ezek túl tömények voltak, a felsorolásszerű néváradatba hamar belezsibbadtam.
Maga az antropológiai rész viszont soványka, emberekkel keveset foglalkozik Pinget, épp ezért a könyv szatirikus jellege eléggé visszafogott, hogy azt nem mondjam, nem is létezik. Mert úgy tűnik, a szerzőnek nem is ez volt a célja. És itt egyet kell értsek @kaporszakall-al is, hogy ez a könyv nem igazán szól semmiről, tényleg egy marhaság az egész. Itt ez az idézet link, ebben mintha Pinget saját magával vitatkozna, hogy mi értelme is ennek a könyvnek. De nem győzi meg magát, úgy tűnik.
Hadd emeljek ki egy részletet Bajomi Lázár Endre utószavából: „Egyes francia kritikusok szerint Pinget művei általában, s ez állítólag a Kalóz Grál-ra is vonatkozik, nem célzatos szatírák, hanem a képzelet, a találékonyság, a lelemény, az ötletesség l'art pour l'art alkotásai. Tény, hogy Pinget írásain érződik a képzelet boldog ficánkolásában való tetszelgés (már ezért sem olyan morbid, mint a vele sokszor együtt említett Beckett!), s az is való, hogy Pinget-re csak kényszeredetten húzhatnánk valamilyen szigorú eszmeiség fűzőjét.”
Hát így. Ne keressünk ott, ahol nincs mit. És akkor találunk egy csomó nyelvi leleményt, amiket persze a fordítónak is köszönhetünk, aki remek munkát végzett (Viszkethneky hercegné, höhö).

kaporszakall>!
Robert Pinget: Kalóz Grál

Hát ez meg miféle marhaság?! – kiált fel a gyanútlan olvasó, ha végére ér ennek a karcsú kis kötetnek. Azaz, dehogy csak ekkor, már jóval előbb, pár fejezet elolvasása után. Mert ez a Swift-Beckett-Satöbbi nyomdokain poroszkáló történet mellőz bármiféle értelmes cselekményt, csupán a szerző pihent agyából előcsiholódott szeszélyes életképekre, növénytani műdefiníciókra és sziporkázó szózsonglőrködésre alapozódik. Ami egy darabig elégnek is tűnhet, de aztán a műélvező lassan besokall tőle; netán fellázad.

Le a kalappal Bajomi Lázár Endre előtt, aki képes volt ezt a rengeteg viszketeg elmére valló szótalálmányt szellemesen megmagyarítani…! Ám áldozatos munkája sem feledtetheti velünk a használható történet szinte tökéletes hiányát. Ami Swiftnél, a Gulliverben szatíra, az itt maximum szatír. Vagyis eme szerző rosszat ír… spoiler

Összegezve: nyelvi lelemény (nettó nyeremény): öt csillag. Valódi cselekmény (hiánya merev tény): fél csillag. Plusz fél csillag a legjobb két fejezetért (Kalóz Grál családfája), mely a kötet címadó istenségéhez kapcsolódó műmitológiát tárgyalja, remek nevekkel, és motívumokkal, s melyek olvastán (mivel feltehetően minden elem származási helyét jól tudja) @Arianrhod valószínűleg harsány kacajra fakadna. Nekem ez tetszett legjobban, de azért a valódi mondanivaló hiányát nem bocsátom meg. Marad a három csillag, mint átlag.


Népszerű idézetek

Csabi >!

Az ostobaság és a türelem együtt jár, és nagy erőt képvisel.

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság · türelem
Kuszma>!

Az eljegyzés napján Disznófejű kisasszony merengő tekintete egy kancsóra szegeződött. Édesmamája ezt a megjegyzést tette neki:
– Ugyan, Gladys, a kancsó az kancsó.
De hát a lányok titkát nehéz kibogozni. Vajon mire gondolt Disznófejű kisasszony?

48-49. oldal

Kapcsolódó szócikkek: eljegyzés
4 hozzászólás
Csabi >!

Miután ebbe a kéziratba beiktattam néhány ilyen történetet, és felolvastam őket Brindonnak, ő közbeszólt:
– Szerintem nem érdekesek. Így a végtelenségig folytathatná őket, nem jön ki belőlük semmi.
– De hát ez a folklór – feleltem –, és éppen ezért nagyon értékes. Tudja-e, hogy vannak, akik elkárhoznának a néprajzért?
– Hát … Úgy kell nekik. De, úgy vélem, uramnak más dolga is van, semhogy csatlakozzon az elkárhozókhoz.
– Jó. Egyáltalán nem fogok kitérni ezekre a históriákra.

111. oldal

Kapcsolódó szócikkek: néprajz
Kuszma>!

Dan nemzé az Ikozaédert, akinek húsz lapja azt a húsz tökélyt jelképezi, melyre szükség van, hogy valaki igaz emberré váljék. A vallástörténészek vitatkoznak a katalógust illetően; egyesek például beleveszik a sziróniát is, amely a hallgatás és a megvetés közti erény; ezt azonban mások határozottan elvetik az előkelőségből és szelídségből álló eleglika javára; mi nem soroljuk fel itt ezeket az erényeket, mert sok a vita köröttük.
Az Ikozaédernek húsz leánya lőn minden lapja után; ezek a Belső Borzadályok. A tudattalanban pusztítanak.
Dutól született Flótácska, vagyis a szerelmi álom.
Általában úgy ábrázolják, amint éppen leszáll az ég felé meredő létráról. Ő vevé nőül a Szong nevű forrást, akitől annyi fia és leánya született, hogy az országban még most is mondogatják: „Úgy esik az eső, mintha Szong-Flótácskából öntenék.” Fejérseeg Sz. nagyon szépen meséli el Szong és Flótácska történetét A gutaütöttek és a malthuzián-kretének álmai című művében; mi csupán azt vetnők szemére, hogy túlságosan is bennfentesen tárgyalja a kérdést, ami megfosztja költőiségétől.

54-55. oldal

1 hozzászólás
Csabi >!

[…] a törpe Rzwek, amikor első feleségével hált, tökéletlenül végzé el munkáját, és magja kifröccsent a Szó Nagy Semmijébe; innen merítik ihletüket a legkevésbé szerencsés poéták.

38. oldal

Kapcsolódó szócikkek: költő

Hasonló könyvek címkék alapján

Neumer Katalin (szerk.): Nyelvfilozófia Locke-tól Kierkegaard-ig
Blaise Cendrars: Az arany
Lator László (szerk.): A világirodalom legszebb versei
Nemeskürty István (szerk.): A film ma
Ferencz Győző (szerk.): Hang szólít
Michel Butor: Módosulás
Lator László (szerk.): Klasszikus német kisregények
Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
Karig Sára (szerk.): Égtájak 1969
Marguerite Duras: Naphosszat a fákon