Liliom ​és bíbor (Francia história 10.) 56 csillagozás

Robert Merle: Liliom és bíbor Robert Merle: Liliom és bíbor Robert Merle: Liliom és bíbor

A ​Magyarországon hallatlanul népszerű francia író, Robert Merle immáron tízkötetesre terebélyesedett regényfolyama, a Francia história a viharos XVI-XVII. században játszódik. Főhőse, Pierre de Siorac, a szenvedélyes és gáláns lovag, a reneszánsz típusú, okos és nemes lelkű katona- polgár- értelmiségi- arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes és izgalmas kalandokba és nem kevésbé érdekfeszítő szerelmi cselszövésekbe keveredik. Mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol „libben a szoknya”.
Ezúttal XIII. Lajos udvarában, az 1624 és 1627 közötti években. Villanásnyi idő egy ország, egy nemzet történelmében, ám ezt a kurta három évet fontosabbnál fontosabb események fémjelzik: Richelieu bíboros kinevezése a Királyi Tanács élére, a Valellina megmentésére indított itáliai hadjárat, a hugenották elleni ádáz harc folytatása, a király húgának, Henriette Máriának házassága Anglia uralkodójával, I. Károllyal, és a botrányok botránya, Buckingham hercegének… (tovább)

Eredeti cím: Le Lys et la Pourpre

Eredeti megjelenés éve: 1997

>!
Európa, Budapest, 2011
528 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630792554 · Fordította: Kamocsay Ildikó
>!
Európa, Budapest, 2005
522 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630778939 · Fordította: Kamocsay Ildikó
>!
Európa, Budapest, 2001
522 oldal · ISBN: 9630769980 · Fordította: Kamocsay Ildikó

2 további kiadás


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 41

Kívánságlistára tette 26


Kiemelt értékelések

BabusM >!
Robert Merle: Liliom és bíbor

Az első kb. 200 oldalt át kellett szenvedni, de utána már elég jó volt. Voltak ugyan gyenge részei, főleg abból adódóan, hogy nagyrészt továbbra is „párbeszédes elbeszélésekből” értesülünk majd minden eseményről. Az mindenesetre biztos már számomra, hogy a sorozat első felének a minőségét nem tudja Pierre-Emanuel kalandjaiban visszahozni Merle.

>!
Európa, Budapest, 1998
540 oldal · ISBN: 9630763494 · Fordította: Kamocsay Ildikó
Mallinalli>!
Robert Merle: Liliom és bíbor

Az előző kötetek némileg lagymatagabb cselekménye után ebben a részben Merle ismét jobbik formáját hozza e tekintetben: van itt minden, a király elleni szövetkezés, ostrom, mindenféle egyéb kalandok.
Ami nekem nem tetszik: Richelieu azt gondolom, megfoghatatlan maradt Merle számára, valahogy nem jön át a karaktere eléggé. Az a kétségtelen nagyság, ami őt azzá tette, ami volt, az valahogy érthetetlen maradt. Látjuk, igen, de valahogy nem érezzük át és még kevésbé értjük meg. Colleen McCullough Julius Caesaránál éreztem hasonlót, talán a nagyon nagy embereket az átlagnál is nehezebb, neadjisten lehetetlen jól megrajzolni.
A fordítás is jobb, mint az előző három regénynél, jóllehet az első hat rész színvonalát nem éri el.

matira>!
Robert Merle: Liliom és bíbor

A kissé eseménytelen megelőző kötetek után ez most újra tartogatott izgalmakat, ami határozottan jót tett már a sorozatnak. A korábbi részben nekem már nagyon sok volt a politikai fejtegetés és az udvari intrikák részletezése.
Kellett ugyan néhány kötet, amíg megszoktam és megszerettem Orbieu grófját, de mostanra sikerült, és már nem zavar a mesélőváltás sem.

lúj>!
Robert Merle: Liliom és bíbor

Nem tudom kötetenként értékelni a regényfolyamot.
Szeretem, hogy mindenki él, szeretem a szabadságát.
Inkább regény, mintsem történelem, de ez jól van így.

fluoro>!
Robert Merle: Liliom és bíbor

Most olvastam ki. Az utóbbi kötetekben egyre több a cselszövés, intrika, haditudomány, egyre kevesebb az a kis pajzánság, ami az első kötetek báját adta. Befogadnak egy hölgyet az ostrom alatt a szobájukba, és semmi? Hajjaj, sajnos idősebb volt már Merle, mikor ezeket írta. Viszont az emberi természetet még mindig elképesztően jól ismeri, nagyon jó karakterek vannak a könyvben. Jól szórakoztam olvasás közben, és talán fejleszti a taktikai érzéket is picit.

Zizzer>!
Robert Merle: Liliom és bíbor

A regényfolyamot értékelve: Imádtam az összeset, viszont egy nagy problémám volt, az pedig a fordítás. (fejből nem emlékszem pontosan) kb. az első 10 részben megszoktam egyfajta fordítást, és az utolsókban egészen mást kaptam. Pl.: eredetileg az utcaneveket is lefordította Görög Lívia (Virágmező utca), később viszont más fordításában meghagyták a francia nevén… nem egy egetrengető probléma, de én éveken keresztül olvastam, és bizony hozzászoktam egyfajta fordítási stílushoz.
Illetve egy nagy félrefordítás, baki: valamelyik utolsó kötetben az egyik visszaemlékezésben nagyapjáról szóló sztorit az apjáénak fordították le. Nem ártott volna egy lektor…
Úgy gondolom, hogyha valakit megkérnek arra, hogy az utolsó X darab kötetet fordítsa le, akkor bizony illene, illett volna elolvasni az előzőeket…vagy legalább a történetet ismerni kellett volna.

Elnézést, ha pontatlan voltam, de jópár éve olvastam már.


Népszerű idézetek

szangi P>!

A svájciak gyorsan végeztek a gödrök kiásásával. És amikor a három, keskeny és hosszúkás halmot is elkészítették, s lapáttal elegyengették, elszorult a szívem. Nem egy keménykötésű svájcinak kicsordult a könny a szeméből, s én is, atyám is közel voltunk a síráshoz. Ám fájdalmunkban volt valami visszás. Úgy éreztem, mintha engem takart volna be mindörökre a földhalom. Ha meghal valaki, aki közel állt hozzánk, azt hisszük, őt siratjuk, holott a saját életünket siratjuk, jól tudván, hogy a halál születésünk napjától a nyomunkban jár, s míg utat tör magának, csúfot űz minden törekvésünkből, szerelmünkből, boldogságunkból, s türelmetlenül várja, hogy az idő hatalmas kereke végre a karmai közé vessen minket.

277. oldal

szangi P>!

Amikor az ajtó becsukódott Clérac úr mögött, valóban bereteszeltem az ajtót, majd visszafeküdtem, de nem tudtam eldönteni, álmodozzam-e, vagy hagyjam a gondolataimat szabadon csapongani. Mert a kettő nem ugyanaz: az első esetben gondolatainkat valamennyire még kordába szorítjuk, a másodikban viszont teljesen átadjuk magunkat a képzelet csapongó játékának. Az álmodozás segít megoldanunk életünk problémáit, míg a szabadjára engedett képzelet begyógyítja lelkünknek azon sebeit, melyeket a gondok ejtettek rajta.

311. oldal


A sorozat következő kötete

Francia história sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Romain Rolland: Colas Breugnon
Victor Hugo: A nevető ember
Juliette Benzoni: A vörös liliomos tőr
Margit Sandemo: A magányos lovag
Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző
Terry Deary: A királynő hírnöke
R. Kelényi Angelika: A grófnő árnyékában
Csikász Lajos: A kuruc király
Hollós Korvin Lajos: A Vöröstorony kincse
Milorad Pavić: Kazár szótár