A szenvedélyes és merész Pierre de Siorac lovag lépten-nyomon veszedelmes vagy gáláns kalandokba keveredik, mindig ott van, ahol „libben a szoknya”, és ahol a korabeli történelmet alakítják. Márpedig a történelem viharosan alakul Siorac kapitány korában, hiszen a XVI. század második, illetve a XVII. század első fele Franciaország egyik legmozgalmasabb időszaka: ez a vallásháborúk évszázada, az utolsó Valois-k és az első Bourbonok, Medici Mária, Ausztriai Anna, XIII. Lajos és Richelieu kora.
A sorozat első könyve ebbe a világba varázsol bennünket, hogy aztán még tizenkét köteten keresztül éljünk az írói fantáziával káprázatosan föltámasztott középkori Franciaországban.
Merle nagy sikerű regényciklusának új – javított – kiadása felejthetetlen élmény lehet a történelem iránt érdeklődő minden olvasónak.
Francia história (Francia história 1.) 343 csillagozás
Eredeti cím: Fortune de France
Eredeti megjelenés éve: 1977
Enciklopédia 9
Kedvencelte 54
Most olvassa 26
Várólistára tette 228
Kívánságlistára tette 97
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Nem először olvastam Merle könyvét, amely nagy francia történelmi sorozata első kötete. Most a Harrix kihívás volt az apropó. Az itt még gyermek Pierre de Siorac szocializálódásának lehetünk tanúi. Olvasmányos történelemkönyvet kerített Merle egy bizony eléggé véres korszakról, a francia vallásháború koráról, amikor a katolicizmus és a reformáció hugenottái küzdöttek elveikért és hitükért egymással, miközben Franciaországot a Calais-t már hosszú ideje uraló angolok, valamint spanyol segítőik is szorongatták. A vallási összetűzések bemutatására kitűnő példát biztosít a Siorac család, hol a családfő rejtve hugenotta, de bigott katolikus feleséget vesz magának, mert „megzavarják elméjét a keblek halmai”. Közben megismerkedünk a Valois-ház végnapjaival is, amelyet Nostradamus – elég pontosan – előre megörökített. Egy sorozat kitűnő indító történelmi-kaland regénye,olvasmányos, szórakoztató, informatív egyszerre! Ajánlom!
Merle 13 részes történelmi sorozatának első kötetében valójában mindössze néhány év leforgása alatt történt cselekményről olvashatunk az 1500-as évek közepén, de széles körben bepillantást nyerhetünk a XVI. század Franciaországának mozgalmas és véres eseményeibe. A világot egy kisfiú szemszögéből látjuk, aki nemes apjával és családjával él, ám az események sodrásában férfivá érik, mely abban az időben 15 éves korban következett be. Merle mesterien ábrázol és alaposan mutat be egy országot, egy társadalmat, uralkodó politikai és vallási nézeteket egy nagyon szűk keresztmetszeten keresztül, hiszen az események nagy része a nemes várában és közvetlen szomszédságában zajlik. A család egyes tagjai, a szolgák és hűbéresek valamint a közelben élő nemes várurak személyében egy-egy korabeli eszmét látunk megtestesülni. A történetben leírt emberi kapcsolatok alakulása hűen foglalja össze és tükrözi a Franciaországban abban az időben zajló események összetettségét, bonyolultságát. Az inkvizíció kegyetlen rendelkezéseiről, a vallásháborúról, üldözésről és üldözöttségről, nézetek és eszmék változásáról vagy éppen a mellettük történő kitartásról, és természetesen szerelemről, szeretetről, gyűlöletről, hitről, és az emberi érzelmek meglétének vagy hiányának széles tárházáról olvashatunk. A történet nyelvezete különleges, ízes-szagos-zamatos, ami miatt számomra különösen élvezetes volt olvasni, és amiért természetesen óriási elismerés jár a fordítónak.
A Francia história az egyik legelső olyan könyvem, amelyet én vettem magamnak (még egy másik évezredben). Többször is olvastam már, gyerekként és felnőttként egyaránt el tud varázsolni a világa, amelyben jó elmerülni.
Merle mesterien keveri a valós történelmi eseményeket és a kitalált Siorac család életének napjait. Továbbá ott vannak az érezhető szeretettel és megértéssel megformált remek szereplők, nemesektől a szerencsétlen földönfutókig, mind élő és reális ember. Mivel ez egy izgalmakban bővelkedő időszak volt, a történet is lendületes. Bár a főszereplők protestánsok, Merle részrehajlás nélkül mutatja be a pápisták és a hugenották hol fegyverrel, hol diplomáciával zajló küzdelmét, megmutatva azt is, hogy a vallásszabadságért harcolók bizony ugyanolyan fanatikusak és türelmetlenek tudtak lenni a vallás nevében, mint katolikus ellenfeleik.
Mennyi mindentől megfosztja magát egy ember, ha túl komolyan veszi önmagát, és rangját.
Ugyanakkor mennyit nyer, aki képes kifejezni őszinte szeretetét.
A vallási háborúskodás ellenére, és az intrika áltál körbefont történések közepén is szererhető alakok tűnnek fel, akik néha-néha de azért megnevettetik az olvasót.
Ettől féltem, hogy majd unalmas lesz, de meglepően nem volt az. (Mondjuk hülyeség is félni, mert Merle minőség.) Ha maga a történet miatt nem is, de a nyelvezete miatt jól esett olvasni.
A többi részt azért nem fogom, ezt is csak azért, mert anno még a Mama polcáról (bár szerintem Papáé volt) emeltem el.
Ha ilyen könyv kerül a kezembe, mindig azzal kezdem: nagyon hadilábon állok a történelmi regényekkel. Éppen ezért fogtam hozzá nagyon félve ehhez a sorozathoz, de nincs mese, Merle életművének elolvasásához ez sem hiányozhat.
Kár aggódni, valóságos mestermű ez a regény, engem mégsem tudott igazán megfogni, valószínűleg pontosan azért, amiért nem szoktak megfogni a történelmi regények. (nem, nem tudom megindokolni) Egy kissé unatkoztam, pedig szép ez, jó, szórakoztató és minden, ami kell. A bálvány nekem jobban tetszett, de kíváncsian várom a következő köteteket.
És igen! Egy történelmi regény is lehet szórakoztató!
Egészen más hangulatú, mint az író háborús vagy sci-fi regényei (bár a női szereplők mellbőségéről itt is részletes tájékoztatást kapunk). Egy vidéki hugenotta család szemszögéből szemlélhetjük a reformátusok és a katolikusok vallásháborúját, de mindezt olyan kedélyesen elmesélve, hogy a történelmi tények közbeszúrása sem fekszi meg az olvasó gyomrát, sőt: még azt is képes olyan ízes pletykaként tálalni az elbeszélő, hogy élvezettel olvastam. Talán azért, mert a legtöbb dolgot viszont emberi kapcsolatokon átszűrve tapasztalunk, például a fő konfliktus a családon belül is megjelenik: a katolikus mama és a református papa furcsa házassága, amit a kettejük között őrlődő fiuk szemszögéből látunk (visszatekintve). Hol a többi…?
Hirtelen nem is találok szavakat. Ez a könyv nagyon jó!! Még jó hogy beszereztem a következő 5 részt, ezt azonnal folytatni akarom!
Az a legjobb a könyvben, hogy egyszerre ismerhetjük meg belőle egy XVI. sz-i francia nemes család mindennapjait valamint az egész ország történelmét, amelyet ebben az időszakban vallási harcok jellemeztek. A könyv olvasmányos és rengeteg érdekes információt tartalmaz, csak egy családfára kell szert tennem a francia uralkodókról, esetleg egy térképet az országról hogy minden apró részletet követni tudjak. Merle nagyon jó munkát végzett, remélem a többi könyvben sem kell majd csalódnom.
Sorozatra fel!
Népszerű idézetek
Sauveterre ekkor odalépett egy faliszekrényhez, elővett belőle egy vastag papirostekercset, kigöngyölte, s mind a négy sarkára egy golyóbist állított nehezékül (a golyókat zsebéből vette elő).
– Ez itt a francia királyság – mondta Sauveterre, s busa szemöldöke alatt megvillant fekete szeme. A megindultság, mely hangját elfátyolozta, mindannyiunkra átragadt.
Nagy, mély csend támadt. Maligou-né rémületében keresztet vetett.
– Uramjézus! – sipította. – Ez merő boszorkányság! Hogy férne el másként egy egész királyság ekkora papiroson, mely asztalunkat is csak félig takarja!
Európa, 1982, 86-87.
– Te csak tudod – vélte Barberine –, elvégre te tizennégyszer vétkeztél csűrötökben azzal a roma kapitánnyal!
– Tizenötször – vetett sietve keresztet Maligou néne. – De nem vétkeztem. Te is tudod: erőszakot tettek rajtam. Legalábbis előszörre. Azután meg már azt gondoltam: legyen meg Isten akarata.
155. oldal
Csakhogy a szenvedés érlel s bölccsé tesz, s a hugenották azt is tudták, jobban, mint más franciák, hogy különbséget lehet s kell is tenni király és ország közt. A kegyetlen királyt gyűlölhetjük, megvethetjük, holtát kívánhatjuk, országunkat akkor is minden áron meg kell oltalmaznunk az idegen zsarnokságtól.
…de apámmal nem versenyezhetett senki Mespechben, senki nem volt az én szememben olyan csodálatra méltó, olyan erős, tudós, bölcs, olyan ügyes és olyan elpusztíthatatlan, mint Jean de Siorac. Minden porcikáját szerettem; szerettem világos szemét és könnyen folyó szép szavát, de legfőképpen azt szerettem, ahogy megállt előttünk, a lábát jól megvetve, egyenes derékkal s fejét felszegve. Igen, még a sebhelyet is szerettem bal orcáján, az is csak méltóságát növelte a szememben.
Csak azért tartotta meg maga s gyermekei között a három lépés távolságot Isabelle, mert bolondul nagyra tartotta rangját s származását. Bezzeg nem úgy apám! Ha összefutott valahol, a vár egy zugában velem vagy Samsonnal, sebesen keresztbe rakta előttünk két karját, s nagy vidáman ránk kiáltott:
– Megálljatok gézengúzok! Itt vámot kell fizetni!
– S mi a vám, apámuram?
– Három csók kitől-kitől! Helyben fizetendő. Alku nincs!
Akkor karjai közé vetettem magam, ő fölkapott, s egyvégtében három csattanós csókot nyomott orcámra. Ugyanígy tett Samsonnal is. Majd rálegyintett fenekünkre, s útnak bocsátott. Anyám közönségesnek s nagyon polgáriasnak tartotta apám szokásait.
A sorozat következő kötete
Francia história sorozat · Összehasonlítás |
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Passuth László: Esőisten siratja Mexikót 87% ·
Összehasonlítás - Heinrich Harrer: Hét év Tibetben 91% ·
Összehasonlítás - Sangeet Duchane: A Da Vinci-kódon túl ·
Összehasonlítás - Ross King: Michelangelo és a Sixtus-kápolna 93% ·
Összehasonlítás - Eve Curie: Madame Curie 90% ·
Összehasonlítás - Flora Harding: Erzsébet és Fülöp 88% ·
Összehasonlítás - Adam Makos – Larry Alexander: Felettünk a csillagos ég 93% ·
Összehasonlítás - Rick Atkinson: Hajnali hadsereg ·
Összehasonlítás - Robert Harris: Tiszt és kém 91% ·
Összehasonlítás - Ishmael Beah: Gyerekkatona voltam Afrikában, amíg ti játszottatok 88% ·
Összehasonlítás