Francia ​história (Francia história 1.) 290 csillagozás

Robert Merle: Francia história Robert Merle: Francia história Robert Merle: Francia história Robert Merle: Francia história Robert Merle: Francia história

Valóságos ​írói rekordot állított fel a Magyarországon is rendkívül népszerű, világhírű francia szerző. Tizenhárom izgalmas, fordulatos regényben dolgozta fel a francia történelem egyik legmozgalmasabb, legviharosabb időszakának, a XVI. század végének és XVII. század elejének, a hugenották, az első Bourbonok, Navarrai Henrik, Medici Mária, XIII. Lajos és Richelieu korának történetét. A regényfolyam főhőse a szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac lovag, a reneszánsz típusú, okos, nemes lelkű és finom érzésű katona-polgár-értelmiségi arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes kalandokba keveredik, és mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol „libben a szoknya”. Mert Pierre de Siorac nemcsak a királyoknak, hadvezéreknek, főpapoknak és nemesuraknak, hanem az előkelő szépasszonyoknak is nagy barátja. Nem csoda hát, hogy sokszor eszére, szívére, diplomáciai érzékére és kardjára egyaránt szüksége van, hogy kivágja magát szorult helyzetéből. A Francia história… (tovább)

Eredeti cím: Fortune de France

Eredeti megjelenés éve: 1977

>!
Helikon, Budapest, 2018
376 oldal · ISBN: 9789634791751 · Fordította: Görög Lívia
>!
Helikon, Budapest, 2018
376 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634790921 · Fordította: Görög Lívia
>!
Európa, Budapest, 2011
398 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630793353 · Fordította: Görög Lívia

9 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 39

Most olvassa 31

Várólistára tette 191

Kívánságlistára tette 63

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla I>!
Robert Merle: Francia história

Nem először olvastam Merle könyvét, amely nagy francia történelmi sorozata első kötete. Most a Harrix kihívás volt az apropó. Az itt még gyermek Pierre de Siorac szocializálódásának lehetünk tanúi. Olvasmányos történelemkönyvet kerített Merle egy bizony eléggé véres korszakról, a francia vallásháború koráról, amikor a katolicizmus és a reformáció hugenottái küzdöttek elveikért és hitükért egymással, miközben Franciaországot a Calais-t már hosszú ideje uraló angolok, valamint spanyol segítőik is szorongatták. A vallási összetűzések bemutatására kitűnő példát biztosít a Siorac család, hol a családfő rejtve hugenotta, de bigott katolikus feleséget vesz magának, mert „megzavarják elméjét a keblek halmai”. Közben megismerkedünk a Valois-ház végnapjaival is, amelyet Nostradamus – elég pontosan – előre megörökített. Egy sorozat kitűnő indító történelmi-kaland regénye,olvasmányos, szórakoztató, informatív egyszerre! Ajánlom!

2 hozzászólás
just_aGirl>!
Robert Merle: Francia história

Merle 13 részes történelmi sorozatának első kötetében valójában mindössze néhány év leforgása alatt történt cselekményről olvashatunk az 1500-as évek közepén, de széles körben bepillantást nyerhetünk a XVI. század Franciaországának mozgalmas és véres eseményeibe. A világot egy kisfiú szemszögéből látjuk, aki nemes apjával és családjával él, ám az események sodrásában férfivá érik, mely abban az időben 15 éves korban következett be. Merle mesterien ábrázol és alaposan mutat be egy országot, egy társadalmat, uralkodó politikai és vallási nézeteket egy nagyon szűk keresztmetszeten keresztül, hiszen az események nagy része a nemes várában és közvetlen szomszédságában zajlik. A család egyes tagjai, a szolgák és hűbéresek valamint a közelben élő nemes várurak személyében egy-egy korabeli eszmét látunk megtestesülni. A történetben leírt emberi kapcsolatok alakulása hűen foglalja össze és tükrözi a Franciaországban abban az időben zajló események összetettségét, bonyolultságát. Az inkvizíció kegyetlen rendelkezéseiről, a vallásháborúról, üldözésről és üldözöttségről, nézetek és eszmék változásáról vagy éppen a mellettük történő kitartásról, és természetesen szerelemről, szeretetről, gyűlöletről, hitről, és az emberi érzelmek meglétének vagy hiányának széles tárházáról olvashatunk. A történet nyelvezete különleges, ízes-szagos-zamatos, ami miatt számomra különösen élvezetes volt olvasni, és amiért természetesen óriási elismerés jár a fordítónak.

2 hozzászólás
Blissenobiarella >!
Robert Merle: Francia história

Ha ilyen könyv kerül a kezembe, mindig azzal kezdem: nagyon hadilábon állok a történelmi regényekkel. Éppen ezért fogtam hozzá nagyon félve ehhez a sorozathoz, de nincs mese, Merle életművének elolvasásához ez sem hiányozhat.
Kár aggódni, valóságos mestermű ez a regény, engem mégsem tudott igazán megfogni, valószínűleg pontosan azért, amiért nem szoktak megfogni a történelmi regények. (nem, nem tudom megindokolni) Egy kissé unatkoztam, pedig szép ez, jó, szórakoztató és minden, ami kell. A bálvány nekem jobban tetszett, de kíváncsian várom a következő köteteket.

2 hozzászólás
Bolondkandúr>!
Robert Merle: Francia história

A Francia história az egyik legelső olyan könyvem, amelyet én vettem magamnak (még egy másik évezredben). Többször is olvastam már, gyerekként és felnőttként egyaránt el tud varázsolni a világa, amelyben jó elmerülni.
Merle mesterien keveri a valós történelmi eseményeket és a kitalált Siorac család életének napjait. Továbbá ott vannak az érezhető szeretettel és megértéssel megformált remek szereplők, nemesektől a szerencsétlen földönfutókig, mind élő és reális ember. Mivel ez egy izgalmakban bővelkedő időszak volt, a történet is lendületes. Bár a főszereplők protestánsok, Merle részrehajlás nélkül mutatja be a pápisták és a hugenották hol fegyverrel, hol diplomáciával zajló küzdelmét, megmutatva azt is, hogy a vallásszabadságért harcolók bizony ugyanolyan fanatikusak és türelmetlenek tudtak lenni a vallás nevében, mint katolikus ellenfeleik.

>!
Európa, Budapest, 1982
420 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630727102 · Fordította: Görög Lívia
PannaNyúl>!
Robert Merle: Francia história

És igen! Egy történelmi regény is lehet szórakoztató!
Egészen más hangulatú, mint az író háborús vagy sci-fi regényei (bár a női szereplők mellbőségéről itt is részletes tájékoztatást kapunk). Egy vidéki hugenotta család szemszögéből szemlélhetjük a reformátusok és a katolikusok vallásháborúját, de mindezt olyan kedélyesen elmesélve, hogy a történelmi tények közbeszúrása sem fekszi meg az olvasó gyomrát, sőt: még azt is képes olyan ízes pletykaként tálalni az elbeszélő, hogy élvezettel olvastam. Talán azért, mert a legtöbb dolgot viszont emberi kapcsolatokon átszűrve tapasztalunk, például a fő konfliktus a családon belül is megjelenik: a katolikus mama és a református papa furcsa házassága, amit a kettejük között őrlődő fiuk szemszögéből látunk (visszatekintve).

Hol a többi…?

3 hozzászólás
Márta_Péterffy P>!
Robert Merle: Francia história

Az egész sorozatot olvastam pár éve, de az első 6 kötet tetszett igazán.

Geri99>!
Robert Merle: Francia história

Merle kimeríthetetlen! Miközben sorra végeztem ki az önálló regényeit (azért van még hátra), Damoklész kardjaként lebegett felettem ez a sorozat, aminek sokáig nem mertem nekiállni, lévén nem vagyok túl nagy történelemrajongó. Aztán végül adtam neki egy esélyt.
Jól tettem! Ugyanis a Francia História minimális töriműveltséggel is tökéletesen élvezhető: nem veszi készpénznek, hogy minden csatával-békekötéssel-szerződéssel tisztában van az olvasó, sőt még csak franciának sem kell lenni ahhoz, hogy képben legyünk.
Merlének fontos, hogy a történetet élvezzük és „ott legyünk” a helyszínen, így a narrátor, Pierre de Siorac készségesen elmagyarázza, mikor melyik király tesz épp keresztbe a másiknak. Persze a lényeg, mint Merlénél mindig, az emberi kapcsolatokon, Mespech várának lakói életén és egymás közti viszonyain van, mindez egy gyerek szemszögéből, ugyanis ez a kötet Pierre gyermekkorát, felnőtté válását beszéli el (ebben a korban 15 évesen már felnőtt férfinak számított az ember). Sőt, itt talán mintha még inkább a szórakoztatáson lenne a hangsúly, mint a többi, amúgy szintén letehetetlen Merle-regényben; az mindenesetre kiérződik belőle, hogy a szerző imádta írni, talán nem véletlenül folytatta még tizenkét köteten és harminc éven át.
Bevallom, én azt hittem először, hogy ez egy kerek regény lesz, amelynek később a nagy siker miatt készültek folytatásai (talán az alcím hiánya miatt gondoltam ezt), de nem. Az egész könyv egy nagy felvezetés, érezni rajta, hogy egy hatalmas regényfolyamot indít el, és a végére teljes mértékben felcsigázza az érdeklődést a későbbi részek iránt. Persze, Merlétől nem is vártam mást.

Boglárka_Madar P>!
Robert Merle: Francia história

Hirtelen nem is találok szavakat. Ez a könyv nagyon jó!! Még jó hogy beszereztem a következő 5 részt, ezt azonnal folytatni akarom!
Az a legjobb a könyvben, hogy egyszerre ismerhetjük meg belőle egy XVI. sz-i francia nemes család mindennapjait valamint az egész ország történelmét, amelyet ebben az időszakban vallási harcok jellemeztek. A könyv olvasmányos és rengeteg érdekes információt tartalmaz, csak egy családfára kell szert tennem a francia uralkodókról, esetleg egy térképet az országról hogy minden apró részletet követni tudjak. Merle nagyon jó munkát végzett, remélem a többi könyvben sem kell majd csalódnom.
Sorozatra fel!

Ravenstein>!
Robert Merle: Francia história

Végre egy jó hosszú sorozat, ami még élvezhető is. Rajta lesz a kedvenc történelmi sorozataim dobogóján! :)

zsoca8711>!
Robert Merle: Francia história

Amikor olvasás közben azon fantáziálsz, hogy milyen jó lenne egy időgép, hogy érezd a „szagokat”, lásd a színeket, érintsd az érdes felületeket… Akkor tudod, hogy a könyv beszippantott.


Népszerű idézetek

Florentino>!

Hej, az az átkozott pénz, minden azon fordul meg bizony, még a boldogságunk is.

Kahoko>!

Csakhogy az érett kor olyan, mint a látóhatár, minél közelebb jutsz hozzá, annál inkább hátrál.

325. oldal

just_aGirl>!

Kurta az öröm, hosszú a gond. Rossz házasságnál jobb egy fél akasztás.

lauranne>!

Sauveterre ekkor odalépett egy faliszekrényhez, elővett belőle egy vastag papirostekercset, kigöngyölte, s mind a négy sarkára egy golyóbist állított nehezékül (a golyókat zsebéből vette elő).
– Ez itt a francia királyság – mondta Sauveterre, s busa szemöldöke alatt megvillant fekete szeme. A megindultság, mely hangját elfátyolozta, mindannyiunkra átragadt.
Nagy, mély csend támadt. Maligou-né rémületében keresztet vetett.
– Uramjézus! – sipította. – Ez merő boszorkányság! Hogy férne el másként egy egész királyság ekkora papiroson, mely asztalunkat is csak félig takarja!

Európa, 1982, 86-87.

WildWorld>!

Mert örömünk szívből szívbe árad, de a fájdalom bezár önmagunkba, megfoszt embertársainktól, és elvág tőlük.

Tüske>!

– Te csak tudod – vélte Barberine –, elvégre te tizennégyszer vétkeztél csűrötökben azzal a roma kapitánnyal!
– Tizenötször – vetett sietve keresztet Maligou néne. – De nem vétkeztem. Te is tudod: erőszakot tettek rajtam. Legalábbis előszörre. Azután meg már azt gondoltam: legyen meg Isten akarata.

155. oldal

just_aGirl>!

Csakhogy a szenvedés érlel s bölccsé tesz, s a hugenották azt is tudták, jobban, mint más franciák, hogy különbséget lehet s kell is tenni király és ország közt. A kegyetlen királyt gyűlölhetjük, megvethetjük, holtát kívánhatjuk, országunkat akkor is minden áron meg kell oltalmaznunk az idegen zsarnokságtól.

just_aGirl>!

…de apámmal nem versenyezhetett senki Mespechben, senki nem volt az én szememben olyan csodálatra méltó, olyan erős, tudós, bölcs, olyan ügyes és olyan elpusztíthatatlan, mint Jean de Siorac. Minden porcikáját szerettem; szerettem világos szemét és könnyen folyó szép szavát, de legfőképpen azt szerettem, ahogy megállt előttünk, a lábát jól megvetve, egyenes derékkal s fejét felszegve. Igen, még a sebhelyet is szerettem bal orcáján, az is csak méltóságát növelte a szememben.

Tüske>!

Később, amikor IX. Károly udvarában időztem, sokszor támadt nevethetnékem a gondolatra, mennyire elborzadna apám, látván, mint nyúl haja köré a királyt körülvevő szép és fényes öltözetű hölgyek egyike-másika, mint roppantja el finom ujjacskái közt a megfogott tetvet, s ezen senki, de senki meg nem ütközik a teremben.

233. oldal

just_aGirl>!

Csak azért tartotta meg maga s gyermekei között a három lépés távolságot Isabelle, mert bolondul nagyra tartotta rangját s származását. Bezzeg nem úgy apám! Ha összefutott valahol, a vár egy zugában velem vagy Samsonnal, sebesen keresztbe rakta előttünk két karját, s nagy vidáman ránk kiáltott:
– Megálljatok gézengúzok! Itt vámot kell fizetni!
– S mi a vám, apámuram?
– Három csók kitől-kitől! Helyben fizetendő. Alku nincs!
Akkor karjai közé vetettem magam, ő fölkapott, s egyvégtében három csattanós csókot nyomott orcámra. Ugyanígy tett Samsonnal is. Majd rálegyintett fenekünkre, s útnak bocsátott. Anyám közönségesnek s nagyon polgáriasnak tartotta apám szokásait.


A sorozat következő kötete

Francia história sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

E. C. Kelly: Hugenották
Berend Miklósné: Szent Bertalan éjszakája
Ken Follett: A tűzoszlop
Maurice Druon: Az elátkozott királyok I-III.
Juliette Benzoni: A királyért
Juliette Benzoni: Ravaillac kése
Alexandre Dumas: Margot királyné
Jeanne Kalogridis: Medici Katalin, a démoni királyné
Michel Peyramaure: Kövessétek a királyt!
Yves Gandon: Jacquette a vészben