Csikóéveink (Francia história 2.) 250 csillagozás

Robert Merle: Csikóéveink Robert Merle: Csikóéveink Robert Merle: Csikóéveink Robert Merle: Csikóéveink Robert Merle: Csikóéveink

Robert Merle történelmi regényfolyamának második kötetében az ifjú főhős, Pierre de Siorac – féltestvérével, Samsonnal együtt – elhagyja périgord-i szőlőföldjét, és megkezdi tanulmányait a híres montpellier-i orvosiskolában. A két fiatalembernek és a kísérőül melléjük adott Miroulnak számtalan veszéllyel kell szembenéznie: hol bérgyilkosok, hol vérszomjas útonállók, hol a nem kevésbé vérszomjas pápisták akarnak végezni velük. Végül még saját hittársaikkal is meggyűlik a bajuk, amikor újra fellángol a polgárháború, és a közeli Nîmes városát megkaparintó hugenották árulónak és kémnek hiszik őket, mert nem akarnak részt venni a pápista foglyok lemészárlásában. Ám nemcsak véres küzdelmekről olvashatunk a könyvben, hiszen hőseink a gáláns kalandokat sem vetik meg, így aztán ezek a csikóéveiket élő fiatalemberek előzékenyen magukra vállalják néhány montpellier-i cselédlány, fogadósnő, nemes kisasszony, sőt olykor még egy-egy férjes asszony „szórakoztatását” is.

Eredeti megjelenés éve: 1979

>!
Helikon, Budapest, 2018
510 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634790297 · Fordította: Görög Lívia
>!
Helikon, Budapest, 2018
510 oldal · ISBN: 9789634792512 · Fordította: Görög Lívia
>!
Európa, Budapest, 2010
542 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630789943 · Fordította: Görög Lívia

6 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Pierre de Siorac


Kedvencelte 31

Most olvassa 15

Várólistára tette 68

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Robert Merle: Csikóéveink

Nagyon kedvelem Merle írásait, és ezért őt is választottam a francia címke teljesítésére a Harrix kihíváshoz. Vannak viszont gyengébb alkotásai is. A gyengébb az nem feltétlenül rosszat jelent, egyszerűbb művek, miközben végül is megállják a helyüket az irodalomban. Azonban a Csikóéveink igencsak az alsó kategóriát jelenti Merle munkásságában. Mintha elvesztette volna az eredeti fonalat, és elkezdte volna ecsetelni Pierre de Siorac szerelmi életét. Ő maga is többször említi a könyvben, hogy nem ecseteli, hogy miket és hogyan tett az éppen aktuális nőszeméllyel, nehogy unja az olvasó. Háromnegyedéig a könyv szinte nem is szól másról, csak Pierre és Samson szerelmi kalandjairól.

A végére azonban újult erőre kap a történet, és az izgalom is a tetőfokára hág. Az utolsó negyednél Pierre is kilép a nőcsábász szerepéből, és megosztó cselekedetekre szánja el magát. Vége a szépfiú álcának, és megmutatkozik az igazi valója, ki veszélyhelyzetben is tettre kész, megfontolt, viszont néha nem éppen a legjobb irányba halad. A nîmesi mészárlás (1567 szeptembere, Szent Mihály napja) alatt is összetartanak a testvérek, és együtt igyekeznek kijutni a városból, miközben patakokban folyik a vér, és az ő fejük sincs biztonságban nyakukon. Megszabadulásuk, mint a könyvekben szokásos, csodával határos. Viszont Merle bepillantást enged nyerni az emberi brutalitásba, gyűlöletbe és közönyösségbe. Láthatjuk, hogy mily kevés elegendő ahhoz, hogy egy egyszerű, hétköznapi ember, a hatalomtól megittasodva könyörtelen gyilkológéppé váljon. Összességében azonban nem volt annyira rossz könyv, viszont az unalmas, monoton részek igencsak rányomták bélyegüket a színvonalra, amely az első részhez képest visszaesett.

robinson P>!
Robert Merle: Csikóéveink

Remek, jobban is tetszett, mint Francia história. A Siorac fiúk izgalmas kalandjai.

just_aGirl >!
Robert Merle: Csikóéveink

Mi teszi ki a XVI. században felcseperedő és éppen férfikorba érő 15 éves emberpalánta gondolatainak nagy részét, aki a szülői háztól messze szárnyait próbálgatja? Mi más, mint az, hogy hogyan juthatna minél többször az ellenkező nemű egyedek intim, vagy még annál is intimebb közelségébe. Ha éppen nem adódik ilyen irányú elfoglaltsága, akkor orvostudományt tanul, vagy igyekszik minden alkalmat megragadni, hogy az öntudatra ébredés, az önálló gondolatalkotás és cselekvés képességével minél nagyobb bonyodalom kellős közepébe kerüljön. Főhősünk igen tehetségesnek bizonyul e tekintetben! Mikor máskor lennének a leghatásosabbak ezek a törekvések, ha nem az inkvizíció véres üldözései és a vallásháború legsötétebb korszakának legviharosabb éveiben. Merle Francia históriájának második része is lenyűgözött és különleges élményt nyújtott számomra.

Mallinalli>!
Robert Merle: Csikóéveink

A sorozat legjobbja szerintem. Túl azon, hogy a történetvezetés is igen kiváló, az egész könyv egy stílusbravúr. Így kell írni. Anélkül követjük végig, hogy Siorac megfekteti az összes szembejövő nőt, hogy átmennénk romana széphistóriába vagy hardcore pornóba (pedig aztán van itt minden: orális szex, homik, kurválkodás) és közben még a történelmet se hagyjuk el, nem mondom, hogy páratlan a korrajz, de hogy az élmezőnyben van, az fix. Zseniális egyveleg, és valószínűleg egészen kitűnő fordítás.
Á, ez kedvenc, többedszerre is ugyanolyan, mint elsőre volt. Miért nincs több csillag???

16 hozzászólás
Bolondkandúr>!
Robert Merle: Csikóéveink

Kitágul a világ a szereplők és az olvasó számára is, míg a sorozat első részét nagyrészt a családi vár falai között töltöttük, most megismerhetjük egy középkori város színes világát. Merle rendkívül életszerűen, színesen-szagosan mutatja be Montpellier kanyargós utcácskáit, kocsmákat, polgárházakat, palotákat, valamint a nagy szeretettel ábrázolt lakókat. Külön erősségei a regénynek az egyetemen játszódó részek. Az évnyitón a kancellár és a dékán hatalmi pengeváltása sziporkázó, ismerős lesz mindenkinek, aki részese volt a felsőoktatásnak. Bámulatos, hogy a diákoknak milyen szórakozási lehetőségeik voltak a szokásos kocsmázáson kívül is: halottak kiásása a temetőből, tiltott boncolás, csinos boszorkánnyal enyelgés a főinkvizítor sírján (hűha!). Nem csoda, hogy tanulásra már akkor is kevés idő jutott.
Az első kötet nekem azért jobban tetszett. Itt egy kicsit elszaladt a ló az íróval, a 15-16 éves Pierre de Siorac középkori Jacques Bonde módjára minden útjába kerülő lányt és nőt ágyba visz, ráadásul simán megússza a legdurvább kalamajkákat is. Szerintem a 16. század valóságában egy ilyen izgága, meggondolatlan úrfi nagyon gyorsan az árokban végezte volna egy tőrrel a hátában.

>!
Európa, Budapest, 2010
542 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630789943 · Fordította: Görög Lívia
monseigneur>!
Robert Merle: Csikóéveink

A sorozat második kötete, melyben a főszereplő egy tökéletesen új környezetben, elmélkedik tökéletesen ugyanolyan intellektuális hevülettel, és fanyar humorral a világ dolgairól. Az egyetemváros világa izgalmakkal teli, az új karakterek mind mélyek, átgondoltak, és külön könyvet érdemelnének. Samson és szíve hölgyének szála roppantul bájos, de személy szerint kevesebbel is beértem volna, bár ez megbocsátható. Nem bocsátkoznék fejtegetésekbe arról, jobb-e mint az első könyv, nekem egyformán tetszett.

Dorqa P>!
Robert Merle: Csikóéveink

Nagyon jó volt ez a második kötet is. A fiatal Pierre tanulóéveiről olvashatunk, és közben az író csodálatosan bemutatja az akkori társadalom és élet minden aspektusát. A vallás van mindennek a középpontjában: a mindennapi életnek, a politikának, a társadalmi viszonyoknak, ellentétekkel, megalkuvásokkal, harcokkal, hiedelmekkel, babonákkal összekeveredve. A vallás szerepét abban a korban minden lehetséges szemszögből megvilágítják a történet fordulatai, a szereplők jelleme, a tetteik és megnyilvánulásaik. Miközben velük izgulunk, meghatódunk, dühöngünk, félünk vagy éppenséggel drukkolunk ha hőstetteket hajtanak végre, észrevétlenül nagyon sok mindent megtanulunk a XVI. század Fraciaországáról. A történet és a történelem mögött pedig ott van az író hangja, amelyik mintha egyetlen szót suttogna mindig a fülünkben, amint haladunk egyik fejezetről a következőre: emberség! Ez áll minden felett, és én ezzel teljes mértékben egyetértek.

ladybird12 P>!
Robert Merle: Csikóéveink

Az első rész jobban tetszett. Pierre még mindig a kedvencem, most is hozta a formáját. De jesszusom Samson hogy irritált a szerelmi bajaival. Pierrnek otthon kellett volna hagynia, így legalább nem vertem volna a könyvet a fejemhez, akárhányszor Samson megjelent és pöntyögve elmakogta Pierrnek, hogy nem bír élni élete szerelme nélkül.

Gabber777>!
Robert Merle: Csikóéveink

Könnyedebb mint a sorban előtte, illetve utána következő kötet. Merle ügyesen komponálja egymás után a szoknyavadász kalandokat és a tragikus, komor történetszálakat. Szinte ritmikusan következnek egymás után ezek az epizódok így az ember röviden erőt gyűjthet míg ismételten belecsöppen a hugenották és a katolikusok embertelen küzdelmébe. Természetesen előbb-utóbb Pierre nőügyei terén is kezdenek gyűlni a bonyodalmak. Az egyik ilyen, sajnos nagyon tragikus történet, szépen keretezi a Csikóéveink kötet cselekményét. (ezt spoiler veszély miatt nem fejteném ki bővebben) :)


Népszerű idézetek

havas>!

Ha világunkat csakugyan Isten teremtette s jónak teremtette, szeretném tudni, ki packázta azóta ennyire el!

278. oldal

13 hozzászólás
Bla IP>!

Nagy kár bizony azt szeretni, ki nincs itt […], s helyette a szelet ölelni.

83. oldal

Bla IP>!

A hálátlanság valóban furcsa vétek, s ámbár igen elterjedt, az nem teszi kevésbé ocsmánnyá, ellenkezőleg: úgy elcsúfítja a lelket, mint a pestises fekély akár a legszebb testet is.

63. oldal

havas>!

Bátyám, Francois, mélyen megvetett „cselédszerelmeimért”, én azonban másként vélekedtem: Éljen Franchou, ha Franchou tiszta vízben mosdik, és szégyen arra a vérbeli hercegnőre (a nevét nem írom ki), ki nem átallt azzal dicsekedni a királyi udvarban, hogy egy álló hete nem mosott kezet! És még ha csak kézről lett volna szó! No de a többit képzeletükre bízom!

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Pierre de Siorac
9 hozzászólás
havas>!

Hanem jóasszony, poharat markolni fenék helyett, az nagy kár! Hová jutna a világ hímvessző nélkül?

258. oldal

4 hozzászólás
Sli P>!

– Hány, de hány kegyetlenségre mentség a szokás!

76. oldal, Harmadik fejezet (Európa, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: kegyetlenség · szokás
Surréalisme>!

Fogacer elsápadt, s megragadta a kezemet.
– Ki mondta, hogy ember embernek farkasa? – kérdezte tőlem. – E mondásnak csak egy hibája van: sértő a farkasra nézve.

403. oldal

Sli P>!

– […] Mert én mondom, vajmi különös az a hit, mely csak azért hiszi, amit hisz, mert nincs bátorsága nem hinni.

169-170. oldal, Hatodik fejezet (Európa, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: hit
1 hozzászólás
Kahoko>!

Olyan a nő, akár a szél s a vihar; hogy mire képes, senki előre meg nem mondhatja.

7. fejezet


A sorozat következő kötete

Francia história sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ken Follett: A tűzoszlop
E. C. Kelly: Hugenották
Berend Miklósné: Szent Bertalan éjszakája
Prosper Mérimée: Szent Bertalan éjszakája
Maurice Druon: Korona és méreg / Az ősi törvény
Juliette Benzoni: Az álarcos
Zoé Oldenbourg: …mert ők Isten városának teste
Heinrich Mann: Egy király ifjúsága
Juliette Benzoni: A királyért
Juliette Benzoni: Ravaillac kése