Az ​ordas tenger (Felesküdöttek saga 2.) 34 csillagozás

Robert Low: Az ordas tenger

A ​KARD TESTVÉRISÉGE TENGERRE SZÁLL

Aki a Felesküdöttekkel ujjat akar húzni, annak tudnia kell, hogy megszeghetetlen hűségeskü köti őket össze, és mindhalálig védelmezni fogják egymást.

A Felesküdöttek a harcoktól kimerülten, balszerencsétől sújtva vetődnek partra egy ellenséges városban. Sebeiket nyalogatva várják, hogy vezérük, Orm ismét harcba vezesse őket, és újra gazdagok legyenek. Azonban Orm féltett kardját, a Rúnakígyót, rajta azokkal a rúnákkal, amiknek a jelentését csak Orm tudja megfejteni, ellopja az álnok Starkad.

A Felesküdöttek útra kelnek, hogy visszaszerezzék a kardot, és az ordas tenger veszélyes vizeit átszelve, a mediterrán szigetvilág érintésével Jeruzsálembe mennek. Egyre távolabb kerülnek Attila sírjának mesés kincsétől, és még nem is sejtik, hogy a sivatag soha nem látott borzalmakat tartogat számukra.

„Egy viking csapat, kétségbeesett csaták, lenyűgöző olvasmány”
Bernard Cornwell

„Fantasztikusan jó könyv, az… (tovább)

>!
Gold Book, Debrecen, 2011
354 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634262077 · Fordította: Körmendi Ágnes

Enciklopédia 8


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
ZsúésKrisz_Olvas
Robert Low: Az ordas tenger

A második kötetben újabb kalandok várnak Ormra és csapatára. Eleinte nehezen birkózik meg a rá háruló feladatokkal és egyre több dolog nehezebb terhekkel kell megbirkóznia, de mindig mellette áll több hű társa is, akire támaszkodhat, így a végére egész jól belejön a dolgok irányításába.
A történet tele van kalanddal, izgalommal és váratlan eseményekkel, így tartja fenn az olvasó figyelmét, és teszi élvezetessé a kötet olvasását…
http://zsuolvas.blogspot.hu/2016/07/robert-low-az-ordas…

>!
maevis
Robert Low: Az ordas tenger

A második rész még az elsőnél is jobb, pedig már az első is megvett engem. Nagyjából onnan folytatódik ahol véget ért az első. Orm barátunk az Atil sírjából szerzett karddal a derekán Miklagardban sétálgat, majd a második oldal tájékán meg is szabadítják tőle.
Amilyen amatőr még mindig ez az ifjú jarl, nagyon nem is csodálkozom. :)
Ezek után kezdődik a hajsza a kardért, kideríteni kinek és miért lopták el, majd versenyfutás, hogy visszaszerezzék. A Felesküdöttek veszítettek jó néhány embert, de valahogy mindig összehozza a sors őket az utánpótlással. A kisebb-nagyobb összecsapások egymást érik, továbbra is lelkesen olvashatom, kinek hogy folyik el a vére, miként szabadítják meg kezétől-lábától egy kardcsapással.
Az arab világban való kalandozásukat megsínylik mindannyian, a hőség, a sivatagban való hosszas menetelés és a harcok mindenkiből kiveszik az erőt, felüti a fejét az elégedetlenség, de Orm oldalán ott van Finn, Sighvat és János testvér akik mindig segítségére vannak.
Nagyon jó a történet vezetése, nem hagy egy kis elkalandozást sem olvasás közben, végig izgulhatunk hőseinkért vajon ki éli túl ezt a kötetet. Low nem bánik kesztyűs kézzel a kardtestvérekkel, néhány általam kedvelt szereplő is csúf véget ér, de bízom benne, hogy a következő részben újakat kedvelhetek meg és továbbra is nem lankadó érdeklődéssel falhatom a sorozatot :)

2 hozzászólás
>!
Bélabá P
Robert Low: Az ordas tenger

A Felesküdöttek-saga második könyve érdekesebb volt, mint az első kötet. Ez a rész olyan helyszíneken játszódik, amik közismertebbek, így az író és az olvasó is könnyebben eligazodik.
Bizáncról és az arab világról van szó. Ezúttal sem maradtak csontszárazak a kardpengék és a dán balták is lecsaptak időnként. Azért tartott idáig, mert mindig kínlódom a „túlolvasási betegséggel” és időnként pihentetni kellett az olvasást.

2 hozzászólás
>!
RosszQtya P
Robert Low: Az ordas tenger

Ismét Orm és az őt segítő viking harcosok kalandjaiba vetjük magunkat, csak most egy hajósnép számára szokatlan környezetben, az igen csak nyughatatlan Közel-Keleten.
Sokan említették, hogy ez a könyv jobb mint az első, szerintem nem, inkább egy kicsit más, nekem hiányzik belőle az a misztikum ami az elsőben megvolt. Nagyon érdekes volt nyomon követni ahogy a vallások és emberek összekeveredtek egymással kibogozhatatlan csomóként, ezzel állandó konfliktust idézve elő. Az Istenek csatája az emberek lelkében dúl, és ezt nagyon szépen le is írja R.L. Ez a rész egy kicsit lassabb lett, annak ellenére, hogy rengeteg minden történik benne, tehát kalandokból nincs hiány.A könyv végére, már nagyon vágytam újra érezni a tenger sós illatát, mert ennyi éppen elég volt a sivatag végtelen homokjából.

2 hozzászólás
>!
salidigger
Robert Low: Az ordas tenger

Régi vágású kosztümös kalandregény, avagy egy viking csapat viszontagságai a közel-kelet „csodás” világában. Rengeteg vérrel és egyéb testnedvekkel, valamint Orm jarl „nagyon nehéz ám főnöknek lenni” belső monológjaival. Utóbbiból sok is volt már, ezért és az anakronizmusokért levontam egy csillagot, de amúgy szórakoztató könyv. Azért, aki a Vikingeket Lagertha miatt nézi, az keresgéljen máshol, mert itt nincsenek „erős női karakterek”. Végül is írtam, hogy ez egy régi vágású kalandregény. :)

>!
Emerencia
Robert Low: Az ordas tenger

Robert Low most lendült csak bele igazán a történetbe. A 900-as évek második felében játszódik ,ami elég kevéssé dokumentált, zűrzavaros időszak. A véres kezű, brutális , ám erkölcsi ,vallási szokásaikhoz jobbára a végletekig hű vikingjeit nagy utazásra viszi.Realisztikusan sokkoló hatású története izgalmas ,különféle borzalmakkal fűszerezve,ami az adott korra jellemző . A jellemábrázolásai a második részben is nagyon tetszettek, és némi fejlődést is mutatnak az egyes karakterek.Úgy alkotta meg ezt a történelmi regényt is Robert Low, hogy miközben jelen van a varázslás és mágia , a hitelességre törekedve nem viszi túlzásba a misztikum hatását.Lenyűgözött az írói stílus ,muszáj volt megszereznem a következő részt is.

>!
jehuka P
Robert Low: Az ordas tenger

Imádtam a stílusát és a humorát ennek a résznek is, teljesen bele tudtam feledkezni olvasás közben. Ami miatt mégsem öt csillag, az a történet, ami nekem egy kicsit lassúra, vontatottra sikeredett. Ráadásul a sok-sok jellegzetesen különc és imádni való mellékszereplő is hiányzott egy kicsit, amiből oly bőven volt az első részben. Minden esetre várom, hogy belekezdhessek a folytatásba :)

2 hozzászólás
>!
Sennin
Robert Low: Az ordas tenger

Jobban tetszett mint az előző, számomra sokkal nagyobb élmény volt, mint az első kötet.
A cselekmény lendülete jóval gyorsabb lett, habár még van ilyen téren hová fejlődnie. Igaz, hogy nagyon jó, de azért kicsit sem letehetetlen. Habár azt hiszem, ez már ilyen lassan fog lefolyni.
Másrészről a karakterek is jobban tetszettek. Amíg az elsőben egy két karaktert bírtam nagyon, itt szinte az összeset. János pap pedig a kedvencem volt.
A vezér, Orm-nak is nagyobb szerepe volt, valamint ő is fejlődött. A fiatal, kissé béna újonc után végre láthattunk egy eltökélt, igazi harcost.
Remélem a harmadik is hasonló élmény lesz :)

1 hozzászólás
>!
tojunkies
Robert Low: Az ordas tenger

Sajnos a masodik kotettel kezdtem neki a sorozatnak, balga fejemmel. De megvett maganak az Iro. Stilusban s szinvonalban talan Simon Scarrowhoz tudnam hasonlitani, mindenkepp erdemes elolvasni!

>!
Bartalos_Nikoletta
Robert Low: Az ordas tenger

Aki szereti a viking kalandregényeket, nem fog benne csalódni!


Népszerű idézetek

>!
Emerencia

Az emberek azt hiszik, amit hinni akarnak.

233. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hit
>!
Bélabá P

Rosszul van összerakva ez a világ, szent igaz. Vitam renit fortuna non sapientia; a szerencse és nem a bölcsesség uralja az emberéletet.

>!
Bélabá P

Egy norvég fenyőerdőben akár a hajadat is megmoshatod az esőben, de ha egy város valóban öreg, a víz lemossa a korok zsírját, koromfeketén csöpög az ereszről, átokként mar.

>!
Bélabá P

Hamar megtanultuk, hogy sértés görögöknek hívni őket, mert saját magukat rómainak tartják: az utolsó igaz rómaiaknak. De mind görögül írtak és beszéltek, és a többség alig hebegett latinul – bár ettől még előszeretettel kuszálták a beszédükbe azt is.
Megtanultuk, hogy Új-Rómában élnek, nem Konstantinápolyban, nem Miklagardban, nem Omphaloszban, a Világ Köldökében, nem a Nagy Városban. Megtanultuk, hogy a császár nem császár, hanem Baszileosz. Olykor-olykor Baszileosz autokrátor. Megtanultuk, hogy civilizáltak, és nem engedik be a fajtánkat az otthonukba, mert vagy ellopnánk az ezüstöt, vagy meghágnánk a lányaikat – netán a kettőt egyszerre –, és összekoszolnánk a padlót is. Mindezt nem kedves tanítóktól tudtuk meg, hanem megvető fintorokból.

>!
Bélabá P

– A Volcsok szlávul annyit tesz, „kis farkas” vagy „farkaskölyök” – tette hozzá minden esetben. – És találó név, mert ez a hajó odaharap, ha kell! Az én nevem pedig azt jelenti, „csuka”, mert olyan vagyok én is, mint az a hal. Ha egyszer valamibe belemélyesztettem a fogam, le kell vágni a fejem is, hogy elengedjem!

>!
Bélabá P

Mindannyian tudtuk, egy evangélium micsoda – a Krisztushívek valamiféle sagája – és valaki feltette az egyértelmű kérdést is.
– A világ végéről szól – válaszolta János testvér.
– Ó, a Ragnarök! – vetette oda Finn lekicsinylően. – De az senki számára sem jelenés…

>!
Bélabá P

Miklagard, a Nagy Város ősöreg volt, az ereszek és a pocsolyák gonosz kígyókként köptek és sziszegtek. Itt még a tenger is rozsdás volt, lassú, kövér hullámokat vetett, feketén, csúszósan, zsírosan fénylett, akár vaddisznó hátán a víz, kosz csillogott benne, uszadék pettyezte.

>!
Bélabá P

Az emberei odakinn lakomára sütötték a lepényeket, és egész ökröket húztak nyársra. Mézes alma, hagymás kecsketejben főzött halleves, disznóhús, lencse: igazi, jó északi ételeket szolgáltak fel aznap az izzasztó serklandi éjszakában, a kövér gyertyák sűrű füstjében úszó sátorban.

>!
Emerencia

…az idők változnak és mi változunk velük…

81. oldal

Kapcsolódó szócikkek: idő · változás
>!
Bélabá P

Sör helyett nabidh ot ihattak. Ezt az antiókhiai Krisztus-szerzetesek készítették és adták el a zsidó kereskedőknek, akik aztán tovább adták a muzulmánoknak. Vízben érlelt mazsola és datolya leve volt, és a muzulmánok hivatalosan csak a két napig érlelt italból kaphattak. Persze az itókát kedvelő arabok közt virágzott a három- és négynapos nabidh kereskedelme, és Finn és Radoszláv rájöttek, hogy a hatnapos a legjobb. Ha összekevertük mézzel és borral, szinte már olyan volt, akár a mézsör


A sorozat következő kötete

Felesküdöttek saga sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Urbánszki László: A nemzetségfő
Michael Crichton: A 13. harcos
Bencsik Gábor: Az üldözöttek
Pusztai Andrea: A zöld szemű kígyó
Hanczár János: Óperencia
Bernard Cornwell: Az utolsó királyság
Tim Severin: A viking – Odin gyermeke
Dan Simmons: Terror
Leo Kessler: Hajókaraván a katasztrófába
Carsten Jensen: Mi, vízbefúltak