Treasure ​Island 18 csillagozás

Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island Robert Louis Stevenson: Treasure Island

When Jim Hawkins sets off as cabin boy on the Hispaniola, he looks forward to searching for buried treasure. But he doesn’t know what else awaits him – spine chilling adventure on Treasure Island, and murderous struggles with Long John Silver and his cut-throat pirate band.

Eredeti megjelenés éve: 1883

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Macmillan Collector's Library angol · Wordsworth Children Classics angol · Penguin Popular Classics angol · Penguin English Library Penguin angol · Illustrated Classics for Everyone angol · Vintage Classics Vintage · Vintage Children's Classics angol · Penguin's Clothbound Classics Penguin · Scholastic Classics Scholastic angol · Wordsworth Collector’s Editions Wordsworth

>!
PairDime, Szeged, 2019
ISBN: 9786155950575
>!
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780241359914
>!
Wordsworth, Herts, United Kingdom, 2018
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781840227888

28 további kiadás


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Robert Louis Stevenson: Treasure Island

Újraolvasás vége.
Nem magamtól fogtam hozzá, de azért nem ríttam olvasás közben a kétségbeeséstől. :) Kiskamaszként olvastam utoljára, persze magyarul,* és jelentem: aki azt állítja, hogy felnőttként is jólesik, annak igaza van.
Az a bizonyos vegytiszta kalandregény, avagy semmi más, csak kincses térkép, hajó, kalóz, sziget meg lövöldözés, sok izgalommal, elegendő humorral; a gonoszok sokan vannak, de buták és részegesek, a jók kevesen, de okosak és hősiesek (vagy amelyik nem okos, az legalább mesterlövész), no és nem utolsósorban egy belevaló kamaszgyerek a főszereplő. Utóirat: Említettem már, hogy a Fecskék és Fruskák hívta fel a figyelmemet az éppen polcon, illetve parlagon heverő könyvre?

Azazhogy: pardon! Nem minden gonosz buta és részeges. Itt van közöttük egy, kinek nevét nem árulom el, hátha él még ember kerek e világon, akinek spoiler lenne – szóval hát van ebben a regényben egy olyan szeretni való mocsok gazember, hogy akárhányszor szívesen olvasnám újra miatta a regényt. Mert hogy ez egymaga megfegyelmez tizenhét másikat, még minden idők legnagyobb kalózkapitánya is rettegett tőle, miközben udvarias, vidám, ravasz és tagadhatatlanul bátor, gerince akár van, akár nincs, de veszíteni, azt profin tud, bármely helyzetből kimászik, és még apapótlónak is jó, mikor éppen nem állítja bele valakibe a bicskáját. Piszkos Fred is szívesen rázna vele kezet. Még azon se csodálkoznék, ha a dédnagybácsikája lenne.
No, azért nemcsak őmiatta érdemes újra meg újra elolvasni a könyvet. :) Ez az őrült Jim gyerek se akármi, aki bármikor képes véghezvinni az első marhaságot, ami eszébe jut, és pont ennek köszönhetően állandóan mindenkit megment. Kalandvágyból nekimegy a tengernek, de majd elbőgi magát, amikor másik gyereket lát az anyukája mellett. Veszélyes ellenfél, mert nemcsak okos, hanem kiszámíthatatlan is, és pofátlan szerencséje van. Maga a megtestesült véletlen, lehetne mondani. A világirodalom nem bővelkedik éppen izgalmas és jó szereplőkben, úgyhogy meg köll őt becsülni érdeme szerint. És bizony igaza van Titty Walkernek: az ilyen hősnek sose szabadna hazatérni Angliába, kár őt kiszedni a kalandok közül. :) No meg hát szeretni lehet itt a doktort is, aki bemegy a kalózok közé, és úgy beveteti velük a kinint, hogy attól kódulnak. Rokonszenves könyv ez, úgy, ahogy van.

Körülbelül a feléig nem érdekelt, hogy angolul van vagy magyarul, maximum annyira, hogy elkezdtem tanulni az angol kalózkáromkodásokat.** Közben meglepetésszerűen rájöttem, hogy nagy részüket a Fecskék és Fruskák-sorozatból már ismerem (azt sokkal hamarabb kezdtem angolul olvasni, nem nehéz szöveg), csak nem azonosítottam őket A kincses sziget káromkodásaival.
A felétől kezdve viszont már nagyon örültem, hogy elolvastam angolul is. Feltétlenül érdemes, ugyanis a magyar fordítás, bármilyen jó munka legyen is, egyvalamit nem tud: nemeket adni a névmásoknak. Borzasztó érdekes dolog figyelemmel követni, hogy egy ennyire férfiközpontú regényben milyen szerepet játszanak az időnként gyakorlatilag önálló életre kelő és következetesen nőnemű névmásokkal jelölt – hajók! Röhögjetek ki, de komolyan tanulságos így olvasni a regényt, és annyit beszélnek hajókról, főleg a vége felé, hogy nem lehet nem észrevenni a névmásokat.

Végül még egyvalami marad: jó szívvel ajánlani az 1990-es filmváltozatot, Charlton Hestonnel és a tizenhat éves Christian Bale-lel a főszerepben. Akárhogy lehúzzák a kritikusok, szerintem ez a tökéletes páros, szívesen megnézném akárhányszor. Jó kis kikapcsolódás, csak a kalózszleng miatt muszáj a felirat. :D

* Nagyon régi Delfin-kiadásban van meg itthon, és muzeális értéke van, több okból is. 1. Mert kettő nemzedék olvasta széjjel, és egyszer hullámosra is ázott, de még nem esett le a borítója. 2. Mert (ebből következően) édesapámé volt gyerekkorában, sőt: az egyik legelső könyve volt, és irtó büszke volt rá, hogy neki ez megvan. 3. Mert belefirkált ő is meg a nagybátyám is, lévén az egyikük Vasas-, a másikuk Ferencváros-drukker, úgyhogy a címlapon egymásra írták a két csapat jelét – de a szöveghez egyikük se nyúlt, azt szent dolognak tekintették. 4. Mert két éve „ex libris”-emmel végleg tulajdonomba vettem, közöltem az eredeti tulajdonossal, hogy sose többet nem kapja vissza, ő pedig elismerte tulajdonjogomat.
** De érteni még mindig nem értem őket. Meg tudja nekem magyarázni valaki, mitől olyan égedelem ronda dolog azt mondani, hogy „reszkessenek a tartógerendáim”??? Mert ezt jelenti a „shiver my timbers”. Vagy tévedek? A „shiver my soul”-t pedig végképp nem értem.

7 hozzászólás
Lynn>!
Robert Louis Stevenson: Treasure Island

Kerestem valami könnyedebbet a mostani nehezebb olvasmányaim után. Olyat, ami úgy kapcsol ki, hogy fel is tölt. Sajnos nem jót választottam, nem voltam egy hullámhosszon a kincskeresőkkel. Talán az volt a gond, hogy nem vagyok otthon a kalóz-zsargonban és kalóz-káromkodásban, talán az, hogy mindig megakadt a szemem a kalóz-nyelvtanon is (illetve annak hiányán). Pedig akár nagyon is tetszhetett volna, mert szeretem az olyan „fiús” történeteket is, mint a Robinson Crusoe és hasonlók.

Szentinel >!
Robert Louis Stevenson: Treasure Island

Ha summázni akarnám a könyv mondanivalóját, akkor úgy fogalmaznám meg, hogy „aki barátot talál, kincset talál”.

R. L. Stevenson több regénye is a klasszikusok közé emelkedett, ám mind közül ezt övezi a legnagyobb szeretet. Nem ok nélkül. A könyv a mai napig megőrizte a báját, és gyakorlatilag megteremtette azt a kalózromantikát, melyre később megannyi kalózos könyv, film és videójáték épített. A legtöbb klisét (féllábú kalózkapitány, papagájjal a vállán, vitorláshajó, X-el jelölt kincs a térképen stb.) Stevenson alkotta meg, és olyat adott az elkövetkezendő nemzedékeknek, mely sokunk szívét dobogtatta meg. Kiskoromban én is szerettem kalózosat játszani. Igaz, akkor még nem tudtam, hogy valaha is el fogom olvasni azt a könyvet, ahonnét ez az egész megindult.

A könyvet azért vettem kézbe, mert több szülő is elkezdett kérdezősködni, hogy ajánlható-e kisfiúknak ez a könyv? Elvégre, több száz éves kötetről beszélünk. Hát, most már bizton merem állítani, hogy: hogyaviharbane! De csakis akkor, ha a csemete a magyar változatot választja. Angolul messze nem lenne számára akkora öröm, mivel a nyelvezete igencsak régies, és magán hordozza azokat a „sztívnszonságokat”, amiket nem igazán kedveltem már a Dr. Jeklyll és Mr. Hydeban sem. Többek között ez a rossz tapasztalat az oka annak, amiért nem lettem nagy rajongója, és ezen A kincses sziget sem tudott változtatni.

Kell bármit is írnom a történetről? Minek? Hiszen ha a kulcsszavakat leírom, úgyis tudni fogjátok, miről van szó: kincs, hajó, kalóz, párbaj, rum, elhagyatott sziget, térkép X-el, tenger, beszélő papagáj. A szereplőket mindenki ismeri, ahogy már kalózos filmeket is biztosan láttatok, szóval kb. annyi értelme lenne, mint felvázolni, hogy milyen is egy westernfilm. Egyszerűen mindenki szeme előtt megjelenik a látványvilág. Inkább foglalkoznék azzal, hogy mi tetszett, és mi nem tetszett benne.

A klasszikus kalandregények egyik vonzereje, hogy szereplőik ugyan egyszerűek, ám könnyű velük azonosulni. Így van ez ennek a könyvnek az esetében is. A jók szimpatikusak, egymást jól kiegészítik, menők, szállítják a humort, az akciót, és az olvasó izgul azért, hogy túléljenek egy szorult helyzetet. A rosszak csalárdak, csúnyák, ám mégis könnyen érthetőek a motivációik, és elég jól vannak felépítve ahhoz, hogy az ő bukásuk ne legyen közömbös az olvasó számára. Maga a történet is könnyen érthető és követhető, izgalmas, szóval már csak ezek miatt is megéri kézbe venni. Akkor, mik a negatívumok? Nos, Stevenson prózája számomra nagyon „talál vagy mellé” eset. Vannak jelenetek, melyekben brillírozik, de többször is újra kellett olvasnom bizonyos részeket, mivel nem értettem először, hogy mi folyik a lapokon. Képes sok eseményt pár sorban elintézni, míg máshol párbeszédeket húz el oldalakon keresztül. Emiatt az olvasó nem mindig van tisztában azzal, hogy mit is olvasott éppen. Ehhez jött még hozzá a régies angol nyelvezet is, meg a kalózos szlengek végtelen áradata, melyek egy részét megértettem, másokhoz viszont a kötet végén szereplő szótárt kellett alkalmaznom. Ma például a „booty” szó már nem egészen abban a környezetben használatos, amilyenben akkor használták. =)

Az olvasást viszont egy pillanatra sem bántam meg, és a mai gyerekek kezébe is nyugodtan odaadható. Igazi örökzöld, ami simán kiállta az idő próbáját. Ha az ember magyarul olvassa, talán fel sem tűnne neki az, amit én nehezményeztem. Úgy is fogalmazhatnék, hogy aki angolul akar nekiugrani, az azzal a tudattal vágjon bele, hogy nem csak kalandregényként fog működni, de egyben lingvisztikai csemegét is talál benne a magamféle angolszász-rajongó. =) Így végszóként pedig szeretném megjegyezni, hogy a könyv időtállóságát remekül bizonyítja az, hogy sokan a mai napig örülnének neki, ha ilyen kalandregényt tudnának írni. Nem olyan egyszerű ám ilyen elegánsan egyensúlyozni az izgalmas történet és a sziporkázó karakterek között. Szerencsére ez a könyv igazi követendő példa. =)

7 hozzászólás
Gnocchi7 I>!
Robert Louis Stevenson: Treasure Island

Annyira nem élveztem ezt a történetet, mint gondoltam volna, ezt részben a régiesebb angol nyelvszerkezetnek tulajdonítom. Másabb volt, mint amire számítottam, de egyébként egy élvezetes kis klasszikus történet.

negyvenketto P>!
Robert Louis Stevenson: Treasure Island

Jó kis izgis kalandregény, kár, hogy 15 éve kimaradt :)

wolfy27>!
Robert Louis Stevenson: Treasure Island

Imádom a kalózos történeteket, és a Kincses bolygó az egyik kedvenc rajzfilmem, így ideje volt az eredeti verzióval is megismerkednem.

Első komolyabb angol nyelvű olvasmányom volt, korábban csak kortárs szerzőktől olvastam angolul meg pár évvel ezelőtt volt egy eszement próbálkozásom Poeval, de arról nem beszélünk. Rendesen megszenvedtem az archaikus szavakkal és nyelvezettel, és idő volt hogy megszokjam, így vannak kisebb fehér foltok a sztoriban, ennek ellenére nagyon élveztem. A kalóz beszéd nagyon tetszett, de a „szakkifejezéseket” elég hamar elengedtem, mert fogalmam sem volt hogy mit bűvölnek azzal a nyavalyás hajóval.

fakejudas>!
Robert Louis Stevenson: Treasure Island

Érdekes kis könyv, az elején még egész jól haladtam vele, aztán elvadregényesedett – ha szabad így mondani – a történet, de valahogy a végére értem. Az viszont biztos, hogy nagyon választékosan van megírva, jólesett egy kicsit a XIX. századi angolba is belekósotolni. A matróznyelvezet pedig mindent vitt.

thuki>!
Robert Louis Stevenson: Treasure Island

Nem nehéz belátni, hogy miért lett később annyi más kalóztörténet alapja, megvan itt minden: elrejtett kincs, vérszomjas kalózok egy ismeretlen sziget, és még sorolni lehetne. Mai szemmel nézve persze semmi meglepő nincs a történetben, de kíváncsi vagyok hogy egy jó 140 éve hogy fogadhatták, felteszem igencsak újdonságnak számított.

>!
Foreign Languages, Moszkva, 1963
280 oldal

Népszerű idézetek

fakejudas>!

“Trelawney,” said the doctor, “I’ll go with you; and, I’ll go bail for it, so will Jim, and be a credit to the undertaking. There’s only one man I’m afraid of.”
“And who’s that?” cried the squire. “Name the dog, sir!”
“You,” replied the doctor; (…)

fakejudas>!

“You needn’t be so husky with a man; there ain’t a particle of service in that, and you may lay to it. (…)”


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Celia Rees: Sovay
Jean M. Auel: The Clan of the Cave Bear
Robin LaFevers: Mortal Heart
Géza Gárdonyi: Eclipse of the Crescent Moon
Géza Gárdonyi: Slave of the Huns
Philippa Gregory: Order of Darkness I-III.
Ruta Sepetys: Between Shades of Gray
Lois Lowry: Number the Stars
Laurie Halse Anderson: Chains
Marie Lu: The Kingdom of Back