Dr. ​Jekyll és Mr. Hyde 277 csillagozás

Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde

…Önnek is tudnia kell, hogy volt valami bizarr abban az úriemberben, valami… amitől megborzongott az ember, nem tudom máshogy megfogalmazni, uram: olyan volt, mintha egy jéghideg kéz markolná meg a gerincemet.

Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete, Jekyll és Hyde és Yekyll doktor csodálatos története címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1886

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek Helikon

>!
Helikon, Budapest, 2017
108 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632279183 · Fordította: Illés Róbert

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Edward Hyde · G. J. Utterson


Kedvencelte 17

Most olvassa 13

Várólistára tette 91

Kívánságlistára tette 159

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

Klodette >!
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde

Rövid történet, kisregény, egy igazi gyöngyszem a gótikus irodalom ékkövei közül, mégis lassan haladtam vele.
Számomra kevés volt a borzongás és a kelleténél több a filozofálgatás. Persze tetszett, ismertem már a történetet, nem ért meglepetésként, csak valamiért nem úgy kapott el, mint ahogy azt vártam volna.
Ennek hatására viszont tervben van, hogy beszerzem és elolvasom Az alkimista lányának különleges esete című könyvet. *_*

Basa_Katalin IP>!
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde

Tizenéves koromban vadászgattam érdekes olvasmány után a könyvtárban, és megakadt a szemem ennek a kötetnek a címén. Belelapoztam, és hoppá, ott nyílt ki a sokat forgatott könyv, amikor éppen… ledermedtem, és villámgyorsan visszatettem a polcra. Azóta most vettem rá magamat, hogy újra a kezembe vegyem (persze a számos filmes ilyen-olyan feldolgozások ismerete után). Azt a hideglelős borzalmat nem éltem át újra (szerencsére…), amit akkor, de el kell ismerni: ez a röpke száz oldal mestermű a javából.

fekiyeti79 P>!
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde

Dr. Jekyll és Mr. Hyde története, Bram Stoker Drakulájával ellentétben nem volt teljesen ismeretlen számomra, mégis tartogatott meglepetést, melyek közül elsősorban Hyde külsejét emelném ki, Utterson ügyvéd gondolatait idézve:

„Az ég szerelmére, hiszen alig hasonlít emberi lényre! Olyan, mint egy ősember, nem? Vagy inkább a régi mesék gonoszára emlékeztet? Esetleg romlott lelke kisugárzása változtatja el porhüvelyét?”

Szerény véleményem szerint ez a gondolatmenet szolgáltatta az alapot Hollywoodnak, PEDIG alig egy oldallal korábban, mikor Utterson személyesen találkozik Hyde-al, ezt a „személyleírást” adja:

„Hyde sápadt, gnómszerű alak volt, torz benyomást keltett anélkül, hogy bármi látható fogyatékossága lett volna…”

Szóval annak ellenére, hogy maga a megtestesült gonosz, sem gumókóros fejszerkezettel ellátott szörnyeteg* nem volt, sem afféle viktoriánus Hulkként** nem zúzott Londonban.

Minden esetre Stevenson kisregénye érdekfeszítően megírt és kiválóan felépített történet, amely terjedelméből adódóan lényegretörő és minden sallangtól mentes. Tökéletes.

* Jekyll és Hyde (1990)
spoiler

** A Szövetség (2003)
spoiler
    vagy:
    Van Helsing (2004)
spoiler

eeucrw>!
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde

Amikor elképzelem a várost, amelyben Henry Jekyll zárt ajtók mögött, gázlámpák fényénél szörnyű kísérleteit végzi, vagy amelynek árnyas utcáin Edward Hyde, ez az elállatiasodott alak tombol, mindig a híres Nagy Londoni Szmogban készült fotók jutnak eszembe. A város, ahol mindent belep, mindenhova beszivárog a fojtogató, szénfüstös köd, elmosódnak a kontúrok, kifakulnak az árnyalatok, megdermed az idő.

Stevenson remekműve 1886-ban, filléres regényként jelent meg először. Gyorsan felismerték a benne rejlő lehetőségeket, kritikusságát a viktoriánus kor képmutatásával szemben, és nem sokkal később már sikeres színdarabként sokkolta az embereket. Érdekes adalék: 1888-ban, amikor Hasfelmetsző Jack vérengzésbe kezdett a telhetetlenül terjeszkedő, bevándorlók tömegétől, erőszak és szegénység miatt nyugtalan londoni nyomornegyedben, a tömeges hisztéria, illetve a valóság és Stevenson története közti hasonlóság miatt a Dr. Jekyll és Mr. Hyde előadásait is be kell szüntetni.

Állítólag Stevenson vagy mákonyos delíriumban, vagy egy betegség lázálmai közepette, rohamtempóban írta a mű végső változatát. Talán ez magyarázza a próza lüktetését, a történet és a szereplők állandó űzöttségét. Ráadásul az egész regény alig több mint 100 oldal, de olyan sűrű, átható a hangulata, hogy szinte érezzük a hajunkban, a ruhánk redőiben megülő nyirkos londoni szmogot.

Stevensont egész életében foglalkoztatták az emberekben kavargó ellentétek, a jó és rossz, a civilizált és barbár, az ember és állat dualitása. Feltehetően ettől a megszállottságtól is olyan hatásos mai napig a mű híres cselekményfordulata, a pszichológiailag megdöbbentően pontos és őszinte vallomástétel. Az ösztönöktől megfosztott, előkelő Jekyll találkozása a morális béklyókat ledobó, társadalmi elvarásoktól elforduló Hyde-al.

A test és lélek végső transzformációjának bemutatása (értelmezzük akár elbukásként vagy megváltásként) pedig különösen felkavaró. Ahogy ez a titokban (valószínűleg) súlyos szexuális elfojtással, függőségekkel és személyiségzavarral küzdő, roncsolt figura lassan elveszíti az irányítást. A jelleme összeomlik, az utolsó cérnaszálnyi kapaszkodó is kicsúszik a kezei közül. A vívódás ezáltal megszűnik, ez igaz, na de milyen következmények árán? Azt hiszem nem sok hitelesebb leírását olvastam annak, hogyan kelnek életre, és szabadulnak rá a világra az olyan emberek, mint például Hasfelmetsző Jack.

Kimagaslóan jó könyv, és az idén újraolvasott gótikus klasszikusok között is kiemelkedő, időtálló regény. Furcsa, de magyar nyelven most először volt rám igazán nagy hatással, köszönhetően Illés Róbert 2017-es modernizált szövegének.

2 hozzászólás
Dávidmoly>!
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde

– Hajlok Káin eretnekségére – jegyezte meg egyszer. – Hagyom, hogy mindenki a maga módján jusson pokolra.
*
Nagyon óvatosan bánok a kérdésekkel: túlságosan hasonlítanak az ítélkezésre.
*
Néha azt gondolom, ha mindent tudnánk, alig várnánk, hogy minél előbb eltávozhassunk innen.

Egészen meglepő volt számomra, hogy egy ilyen öreg és ennyire ismert történet mégis mennyire tud hatni (nyilván a maga keretei között). Nem véletlenül lett klasszikus.
Négy fiók az ötből.

Kek P>!
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde

Klasszikust akartam olvasni, hát meglett. Igazából nem néztem meg, mikor íródott, de a 2017-es fordítás tökéletesen fogyaszthatóvá varázsolta, könnyű volt olvasni, a sodró lendület végig megmaradt. Leginkább @eeucrw értékelésével értek egyet (https://moly.hu/ertekelesek/4026075), mást nem is nagyon fűznék hozzá. S bár filmen még nem láttam, örülök, hogy új kategriákat próbálgatva erre a gótikus klasszikusra is ráakadtam.

ap358 P>!
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde

Biztos nem én leszek az első, aki leírja, mennyire téves elképzelései voltak az eredeti sztorit illetően. Mára már rengeteg feldolgozás, és ezen alapuló film született, mégsem akadt egy sem (vagy nem tudok róla), ami egy kicsit is hasonlítana erre a könyvre.
A történet nagy részében egy harmadik szemszögön át követhetjük nyomon az eseményeket, vagyis annak egy részét. Egy bűntett, egy rejtély, ármány bujkál a sorok között, és maga Dr. Jekyll, vagy éppen Mr. Hyde nincs jelen.
Ami a legkevésbé tetszett, hogy a bűnök valójában nincsenek kifejtve. Végig tudni, hogy Mr. Hyde ördögi kinézete mögött mennyi gonoszság lakozik, de két eset említésén kívül semmit nem tudunk meg. Mindezek tükrében Hyde nem tűnik sátáninak, olvasás során nem rázott a hideg tőle, de még az érdeklődésemet se keltette fel.
Az utolsó fejezet az, amiben igazán érdekes dolgok kerülnek az előtérbe: a jó és a rossz különválasztása. Erről szívesen olvastam volna többet.

BeliczaiMKata >!
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde

Nehéz úgy írni értékelést, hogy ne lője le az ember a poént, habár szinte alig akad olyan ember, aki ne ismerné az alap történetet. Én először egy Szilveszter és Csőrike feldolgozásban találkoztam vele több, mint tíz évvel ezelőtt.
Érdekes elgondolás a spoiler, ugyanakkor nincs spoiler.
Az ábrázolás is kicsit diszkriminatív, de a világ régen is, most is így működik, aki szép, egészséges, ápolt, divatos, azt mindenki szereti, annak minden ajtó kinyílik. Aki torz, ronda (relatív), fogyatékkal élő, koszos, elhanyagolt, stb, azt pedig megvetés övezi. Az emberek félnek a másságtól, kerülik azokat az embereket. Ezért kicsit visszás az ábrázolás, hiszen nem mindig mutatja a külső a belső lelkivilágot. Ugyanakkor értem azt is, hogy a szélsőséges ábrázolás a célravezető. Viszont spoiler kiderül az, amit én is vallok, hogy a szép külső mögött is rejtőzhetnek gonosz gondolatok.
Valamint az ösztönösség még, ami eszembe jut. Véleményem szerint az ösztöneink kordában tartása az egyik legfontosabb, ami elválaszt minket az állatoktól, a másik az agyunk használata. Mennyire könnyű elengedni magunkat, rombolni, élni bele a vakvilágba, és milyen nehéz civilizáltan viselkedni, betartani a szabályokat, vállalni a következményeket. Van, akinek sikerül felülkerekedni önmagán, van akinek nem.

konyvolvaso>!
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde

Nagyon tetszett Dr Jekyll és Mr. Hyde története. Sok igazság van benne, hogy az emberekben létezik kettősség a jó és rossz irányába is. Kell, hogy legyen kontroll enélkül nincs realitás. A jó megakadályozza, hogy a rossz felülkerekedjen bennünk és viszont.
Ez egy igazik klasszikus a Helion gyűjtésében.

aram76>!
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde

Ezerszer feldolgozott történet a vásznon, melyet már megint hamarabb láttam, mint olvastam. Érdekfeszítően megírt, apránként felépített történet. Nem mondom, hogy fogom még olvasni, de egyszer szerintem mindenkinek el kellene.


Népszerű idézetek

manabooks>!

– Nagyon óvatosan bánok a kérdésekkel: túlságosan hasonlítanak az ítélkezésre. Feltenni egy kérdést olyan, mint elhajítani egy követ. Az ember nyugodtan üldögél egy dombtetőn, a kő meg csak görög tovább, eltalál másokat, aztán egyszer csak fejbekólint egy kedves, jóravaló figurát, akire sosem gondoltunk volna, és a családjának végül nevet kell változtatnia.

11. oldal

Kizi>!

Nem, uram, van egy szabályom: minél furább valami, annál kevesebbet kérdezek.

11. oldal

bartok_brigitta P>!

Néha azt gondolom, ha mindent tudnánk, alig várnánk, hogy minél előbb eltávozhassunk innen.

46. oldal

bartok_brigitta P>!

A bennem lakozó ördög túl sokáig senyvedett börtönében, és örjöngve tört ki onnan.

93. oldal

Kizi>!

– Hagyom, hogy mindenki a maga módján jusson a pokolra.

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: G. J. Utterson · pokol
bartok_brigitta P>!

Az alázatos ember jellemzője, hogy baráti körét elfogadja olyannak, ahogyan azt készen kapja az élettől – az ügyvéd pontosan így állt ehhez a kérdéshez.

6. oldal

Kizi>!

Ha enyém a legnagyobb bűn, úgy enyém a legnagyobb szenvedés is.

47. Oldal

Dávidmoly>!

– A boncteremben van egy balta – mondta Poole. – Ön pedig magához veheti a konyhai piszkavasat.

60. oldal, Az utolsó éjszaka

Kapcsolódó szócikkek: balta · piszkavas
Dávidmoly>!

Be kell vallanom, hogy ez nem tett rám jó benyomást, és ahogy követtem a kivilágított rendelőbe, kezemet a revolver markolatán tartottam.

75. oldal, Dr. Lanyon beszámolója

Kapcsolódó szócikkek: revolver
Dávidmoly>!

– Hajlok Káin eretnekségére – jegyezte meg egyszer. – Hagyom, hogy mindenki a maga módján jusson pokolra.

5. oldal, Az ajtó története

Kapcsolódó szócikkek: G. J. Utterson · Káin · pokol

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

H. G. Wells: Dr. Moreau szigete
H. G. Wells: Szörnyetegek szigetén
Stephen King: Éjszakai műszak
Mary Shelley – Percy Bysshe Shelley: Frankenstein / Válogatott versek
Stephen King: Az Intézet
Tade Thompson: Molly Southbourne feltámadása
Stephen King: A Setét Torony – A harcos
Stephen King: Végítélet
Peter Clines: 14
M. R. Carey: Kiéhezettek