A ​kincses sziget 334 csillagozás

Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Kalózokról, elásott kincsekről sokat olvashat az ember. Ha Stevenson Kincses Szigetét nem olvasta, mégsem tudja, milyen is az igazi kalózregény! Páratlan feszültség, egymást kergető fordulatok jellemzik ezt az izgalmas regényt, a kalandos-romantikus irodalom klasszikus alkotását. Írója, Robert Louis Stevenson, a múlt század végének híres angol regényírója, a fia kedvéért kezdett bele Jim Hawkins és John Silver históriájába – ezért ifjúsági regény a szó szoros értelmében A Kincses Sziget. Ámde ifjúsági azért is, mert megjelenése, 1884 óta nemzedékek olvassák, fiatalok és öregek egyaránt, mindekor izgalommal, örömmel és egyformán fiatalos lelkesedéssel.

Eredeti megjelenés éve: 1883

Tagok ajánlása: 12 éves kortól

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár, Klasszikus Ifjúsági Regénytár, Delfin könyvek, Jonatán Könyvmolyképző, Árgus, Kincses Könyvek

>!
Titis, Budapest, 2019
ISBN: 9786155157622 · Fordította: Király György · Felolvasta: Kovács Máté
>!
Holnap, Budapest, 2019
236 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633491607 · Fordította: Devecseri Gábor · Illusztrálta: Bérczi Ottó
>!
264 oldal · ISBN: 9789633642498 · Fordította: Király György

21 további kiadás


Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Smollett kapitány · Flint kapitány · John Silver · Livesey doktor · Trelawney lovag · Jim Hapkins


Kedvencelte 29

Most olvassa 19

Várólistára tette 177

Kívánságlistára tette 58

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
ziara P
Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Őszintén megmondom, hogy nekem ez a könyv eddig kimaradt az életemből, és ez valószínűleg így is maradt volna, ha nem nézem meg a Fekete vitorlák című sorozatot, ami ennek a regénynek a kitalált előzménye. Nem mondom, hogy a csillagozásnál a sorozat iránti rajongásom kicsit meg is nyomta a „tollamat”, de ez nem von le semmit ennek az ifjúsági kalandregénynek az értékéből. Örülök, hogy így negyven felé a kezembe került!

>!
eme P
Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Én néha annnnnnyira gyerek tudok lenni, hogy kételkedem benne, vajon egyáltalán felnőttem-e. Jó’ van na, elismerem, hogy azért tudtam én végig, hogy merre az arra, meglepi sem nagyon volt, de azért élvezettel csámcsogtam végig a történetet az elejétől a végéig. Ez a könyv a kalóztörténetek bibliája, a legek legje. (Na jó, nincs nagy viszonyítási alapom, de mégis….) Nem is akarom nyújtani a dolgot, legyen elég annyi, hogy az utolsó fejezeteket már matrózmintás pólóban olvastam végig. Tényleg. :)

>!
csillagka P
Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Amikor eme értékelését láttam, menthetetlenül felmerült honnan is vegyek kalózos pólót ha szükségem lenne rá (nem volt) spoiler
Teljes azonosulás sajnos nem történt meg, nem érezek késztetés a kert felásására hátha akad benne valami csoda (pedig párom mennyire örülne neki) nem tudtam ismét gyerek lenni, főleg nem ifjú férfiember (mondjuk azt még, sosem sikerült kipróbálnom)
Többet vártam, több kincskeresést, fordulatosabb történetet, nagyobb rejtélyt, valahogy úgy jártam mint az egyszeri szegény-ember a dobos tortával, annyit jót hallott róla, hogy mikor végre megkóstolja, az elvárást messze nem tudja hozni az, amit eléje tálalnak.
Alapműveltség része, kicsit későn került a kezembe, becsülettel letudtam, de a várt katarzis elmaradt.

>!
Chöpp 
Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Ez igazából „csalás”, mivel rádiós hangjáték-sorozatban hallgattam meg. Emlékszem, nyár volt, hol a meggyfa alatti kezdetleges indián sátorban, hol a meggyfa ágán ülve hallgattam. Minden nap izgatottan vártam a folytatást.

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Gyermekkorom nagy kedvence volt természetesen, és semmi különlegeset nem találtam benne, hogy lány létemre én is kalóznak álltam.
Kicsit ugyan megijesztettem a környezetemet, amikor előálltam a bekötött fél szememmel, és már kiáltották is, hogy „úristen, mit csináltál már megint?”
Ezeknek az eseményeknek a következtében végigmosolyogtam a könyvet, és nem kerestem benne semmi hibát, sőt, talán ugyanúgy élveztem, mint anno.

>!
Youditta
Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Igazi kalandos, hajós, kalózos, kincses történet ez, hűen a címéhez. A szereplők jól kidolgozottak, van itt mindenféle, félelmetes és kedves szereplő is, ahogy annak lennie kell.
Azt hiszem ez az a könyv, amit a kalandvágyó, kalózregényeket szerető fiúknak, de lányoknak is el kell olvasni, mert tényleg remek a kategóriájában, bár ebben a célközönség nem én vagyok, azért jól szórakoztam.

>!
Iustitia
Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Elfogadom, hogy ez a kalózregények ősatyja, hogy műfajteremtő és megcsillant valami olyat, amire ezután sem volt képes sok kalandregény. Azonban nem tudom átérezni. Túl sok volt benne a naivitás, túl sok a felesleges, hiteltelen kanyar, az ide állok – oda állok, és ezzel együtt valahogy mégis túl kevés az izgalom.
Ifjúsági regény volta kiemelkedő, ha tízéves srác lennék, valószínűleg a kedvenc könyvemmé nőné ki magát, de mivel sem srác nem vagyok, sem tízéves, így nem tudtam menekülni a történet együgyűsége elől. Szórakozásnak korlátozott mértékben majdnem tökéletes, bár néha inkább bosszantott, mint kedvre derített volna. Régóta halogattam és kevesebbet kaptam az elvárásaimtól.

>!
gab001 P
Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Kincsek, kalózok, kalandok. Mindezek olyan kombinációja, mely nem véletlenül szolgál rengeteg feldolgozás alapjául. Az eredetit még nem ismertem, viszont épp ideje volt pótolnom ezt a hiányosságot, s bizony többet kaptam, mint vártam. Szerintem egyáltalán nem kiszámítható a történet, s jó példája annak, hogy az emberekre milyen hatással lehet a vagyon csábítása. Jim Hawkins visszaemlékezése egy tengeri kalandról, mely bővelkedik szerencsében és balszerencsében, becsületben és árulásban egyaránt. Egyszerű és mégis bonyodalmakkal teli.

>!
Móra, Budapest, 1978
236 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631113973 · Fordította: Devecseri Gábor · Illusztrálta: Bérczi Ottó
>!
atalant I
Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Ha őszinte akarok lenni, akkor inkább 3 és 3/4 csillag, de olyan opció sajnos nincs. Ifjúsági regénynek remek volt, bár nem mindenhol tudott lekötni: a hajóra szállás és a sziget felbukkanása között volt egy szakasz, ahol elég sűrűn elkalandoztam magam is. Csak én olvasás közben. A fejezetvégi „függővégek” pedig néhol elég megmosolyogtatóak, amikor nem egy konkrét, körömrágós eseménnyel ér véget egy szakasz, hanem például a következő mondattal: „És ekkor újabb riadalom kényszerített, hogy dobogó szívvel megálljak.” -remélem, ez nem spoileres.
Mindenesetre minden benne van, ami egy (fiataloknak szóló) kalandregénybe kell: izgalom, ármány, kincs… Na meg Jim Hawkins lányregények főszereplőit is megpironkodtató naivitása. Valahol biztosan van egy szerencsehozó nyúllába a farzsebében, hogy mindig épen kászálódott ki a veszedelmekből. És ami a legfontosabb: hát a kalózok! John Silver egy etalon, és a legnagyobb favorit a könyvből (igazából már az általam kedvelt Disney-verzióban is az volt, bár ott a sok merész szájenszfiksönítés és sztímpánkosítás közepette egy hirtelen húzással kiborg lett a féllábú lókötőből).
Tényleg látszik, hogy sok mai kalóztörténet alapja ez a regény: rengeteg elem köszön vissza pl. A karib-tenger kalózaiban is. Jo-hó, jo-hó! Kalóznak lenni jó! Vagy mégsem?

U.i.: A kecske egy igazán kedves jószág, de tényleg annyira kozmopolita, hogy minden hajótörött és/vagy trópusi szigeten ragadt ember szegény patásokból lakmározik, mert az isteni szerencse folytán azok pont csapatokban bóklásznak a helyszínen?

11 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
psn

Tizenöten a halott ládáján –
Johohó, meg egy palack rum!
A többit elvitte az ital meg a sátán
Johohó, meg egy palack rum!

Kapcsolódó szócikkek: rum
>!
Cheril

Ha matrózmesék és dalok
vihar, kaland, kalózhadak,
ha kitett matrózok, hajók,
szigetek, kincs a föld alatt,
s újramondva a régi vad
történet megragadja még
a mai bölcsebb ifjakat,
mint lelkem megragadta rég:

– akkor hát rajta! De ha nem,
ha már a tudós-útra tért
ifjú nem hevül szertelen
Ballantyne-ért és Kingstonért
vagy a cooperi ős honért:
úgy is jó! S hadd feküdjem én
rablóimmal e hajdan élt
hősök sírjának mély ölén.

(első mondat)

>!
SophieOswald

A göngyölegből egy sziget kézzel rajzolt térképe hullott ki, szélességi és hosszúsági fokokkal, mélységmérési adatokkal, kikötőhelyekkel, magaslatok, tengerszorosok és öblök pontos megjelölésével, és minden más egyéb olyan részlettel, ami ahhoz szükséges, hogy partjain a hajó biztonsággal horgonyt vethessen. A sziget nagyjából kilenc mérföld hosszú és öt mérföld széles lehetett, olyan alakú, mint a két hátsó lábán álló óriás sárkánygyík. Két természetadta kikötője is volt, a közepe táján levő bérc pedig a „Messzelátó” nevet kapta. Még több, későbbi időből származó bejegyzés is látszott az igencsak avíttas térképen, de mindenekfölött három, vörös tintával rajzolt kereszt: kettő a sziget északi részén, egy délnyugaton. Az utóbbi mellett ugyanazzal a vörös tintával és apró betűs tiszta írással, amely annyira elütött a Kapitány gyermeteg ákombákomjától, ezeket a szavakat olvastuk: „A kincs java itt rejlik.”

56. oldal

>!
s_l_m

Nem szabad pityizálni a matrózokkal.

87. oldal (Kürthy Emil ford., 1887)

>!
SophieOswald

A halott ládáján heverész
Tizenöt tengerész,
Tizenöt matróz, tizenöt marcona medve.
Johohó!Johohó!
És rumra szottyan kedve

8. oldal

>!
Zsó917

– Egy kis bort? – mondtam. – Az jobb is. Fehéret vagy vöröset?
– Hát én azt hiszem, az egykutya nekem, cimborám – válaszolta ő –, csak legyen erős, és legyen sok, akkor nincs baj.

173. oldal

>!
SophieOswald

Az inas a gyékényszőnyeges folyosón át hatalmas könyvtárterembe vezetett; ennek falait körös-körül könyvespolcok borították, tetejükön tucatnyi márvány mellszoborral. Ott találtuk a lovagot meg a doktort, a kandalló lobogó tüzénél nyugodalmasan pipázgattak.

50. oldal

>!
SophieOswald

Apám váltig hajtogatta, hogy a fogadónk tönkremegy, mert rövidesen törzsvendégeink is elmaradnak tőlünk. Nem fogják tűrni, hogy a Kapitány zsarnokoskodjék fölöttük, rémítgesse őket, és mindannyiszor félelemtől reszketve bújjanak ágyba. Én mégis úgy hiszem, hogy az idegen jelenléte inkább föllendítette fogadónk forgalmát. Az embereknek eleinte égnek állt ugyan a hajuk, utóbb azonban egye inkább élvezték ezt a fura borzadályt. A Kapitány végtére is kellemes izgalmat nyújtott a meglehetősen egyhangú vidéki életben. Sőt néhány fiatalember valósággal úgy tett, mintha csodálná őt, „vérbeli tengeri farkasnak”, „vén cápának” nevezték, és kijelentették: az ilyen férfiak teszik Angliát félelmetessé a tengeren.

12. oldal

>!
Kasztór_Polüdeukész 

Az ezüstrúd és a fegyverek tudtommal még mindig ott hevernek, ahol Flint elásta őket ; annyi bizonyos, hogy énfelőlem nyugodtan heverhetnek. Hat ökörrel sem lehetne engem újra elvonszolni arra az átkozott szigetre; legrosszabb álmaim mindig azok, melyekben partjai
mentén hallom a hullámtorlás mennydörgését, vagy mikor riadtan ugrom föl ágyamból, ha
fölharsan Flint kapitány éles rikoltása, mely még most is fülemben cseng: „Nyolcforintos!
Nyolcforintos!”

123. oldal ÉS VÉGÜL

>!
Damien_Lambert

Voltak néhányan, akik féltek Pew-től, és olyanok is, akik féltek Flinttől, de tőlem még maga Flint is félt.

Hispaniola


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

J. M. Barrie: Pán Péter
Celia Rees: Kalózok!
Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya
James Fenimore Cooper: A vörös kalóz
Mark Twain: Huckleberry Finn
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Celia Rees: Sovay – Az útonálló úrilány
J. R. R. Tolkien: A hobbit
J. R. R. Tolkien: A babó
Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya