A ​hosszú élet titkai 3 csillagozás

Az egypetéjű ikrek génállománya – minthogy egyetlen megtermékenyített petesejt osztódásából alakult ki – értelemszerűen azonos. Arra számíthatnánk tehát, hogy a gének nem csupán az egyedek kifejlődését irányítják (ezért hasonlítanak annyira egymásra az ikrek), hanem öregedésüket is, vagyis az utóbbi folyamat is azonos módon zajlik le az ikerpár tagjaiban. Ez azonban egyáltalán nincs így. A dán Kaare Christensen vezetésével zajló, számos egypetéjű ikerpár hosszú távú megfigyelésén és kikérdezésén alapuló kutatás nagyarányú eltéréseket mutatott ki a vizsgált személyek megbetegedés iránti hajlamában, élettartamában és egyéb jellemzőiben. A külső hasonlóságot nem számítva nagyon kevés biológiai vagy kórtani tulajdonság öröklődött a tanulmányozott egypetéjű ikerpárok mindkét tagjában. A New York Times 2006. szeptember 9-ei száma címlapon közölte egy ikerpár, a Tesauro nővérek fényképét. Az ő esetük tökéletesen illusztrálja a Christensen által leírt jelenséget. Az ikerpár egyik tagja, Josephine kilencvenkét évesen is mosolygós és egészséges. Egyedül él Pittsburg melletti házában, részmunkaidőben egy kórházi ajándékboltban dolgozik önkéntesként, gond nélkül közlekedik autójával, négy asztaltársasággal bridzsezik, misére jár, és egyedül intézi vásárlásait. Csakúgy, mint hat bátyja közül három, férje is nyolcvannégy éves korában halt meg. Az egypetéjű ikerpár másik tagja viszont nem egészséges. Egy degeneratív retinabetegség következtében elveszítette látását, csípőprotézise van, inkontinenciában szenved, és az Alzheimer-kór szellemi leépüléses tünetei is kialakulóban vannak nála. És ez csak egyetlen példa a dán kutató által gyűjtött számos olyan eset közül, amely azt bizonyítja, hogy az azonos géneket hordozó, együtt, egyazon körülmények között felnövekvő ikrek életük során, az életfunkciók gyengülésének és a betegségek kialakulásának szakaszában, mindinkább eltérő utat járhatnak be. Mi lehetne ékesebb cáfolata a biztosítótársaságok gyakorlatának, amely szerint az életbiztosítást kötni kívánó személy várható élettartamának kiszámításakor arra alapoznak, hogy az illető szülei hány éves korukban haltak meg? Az említett dán tanulmányból az is világosan kiderül, hogy az egypetéjű ikerpárok halálozáskori életkora között akár évtizedes különbség is lehet.

54-56. oldal

El kell fogadnunk azt a nyilvánvaló tényt, hogy a legmagasabb elérhető életkor, csakúgy, mint a várható átlagos élettartam, olyan egyéb, tehát nem örökletes okoktól függ, amilyen például a környezet, az éghajlati viszonyok, a társadalmi-hivatásbeli háttér, a táplálkozás és az epigenetiusnak nevezett tényezők. Ugyanakkor valószínűnek látszik, hogy e külső okok közül több is képes befolyásolni a génkifejeződést. Nem arról van tehát szó, hogy a génállományt ki kellene zárnunk az öregedés folyamatából, hanem pusztán arról, hogy szerepének jelentőségét illetően a megfigyelhető tényekre kell szorítkoznunk. Az emberi élet hosszáról szólva 25% körüli értékre szokták tenni az öröklődés szerepét, ez az arány azonban, mint láttuk, az egypetéjű ikrek tanulmányozását követően drámai csökkenésnek indult, és manapság már csak 3%-nál tartunk.

81-82. oldal

Nők esetében hatékonyan csökkenti a csonttörések kockázatát, ha a változás korát követően rendszeresen szednek kalciumot, D-vitamint és bizonyos egyéb gyógyszereket, például a csont gyengülését lassító bifoszfonát-készítményeket.

100. oldal

A zsíros, koleszterinben és – főként a növényi olajokban előforduló – trigliceridekben gazdag részecskék az őket borító fehérjéknek (apoliproteineknek) köszönhetik oldhatóságukat. Kétféle lipoproteint kell megkülönböztetnünk: a kis sűrűségű (LDL) „rossz”-at és a nagy sűrűségű (HDL) „jó”-t. Az előbbiek lerakják az érfalra a lipideket, így a koleszterint is, az utóbbiak pedig eltávolítják. Ezért kérik az orvosok a LDL és a HDL arányának meghatározását, amikor fel akarják becsülni a verőerekre leselkedő veszély nagyságát.

102-103. oldal