Háború ​virágfüzérek nélkül 16 csillagozás

Robert Kershaw: Háború virágfüzérek nélkül

A Háború virágfüzérek nélkül c. művében Robert Kershaw elsősorban azoknak a német katonáknak a szemszögéből mutatja be az eseményeket, akiket azért küldtek, hogy harcoljanak és meghaljanak Hitler grandiózus terveinek megvalósításáért. A német hadinaplók, harcjelentések és az SS jelentéseinek felhasználásával az egyszerű katonák és alacsonyabb rangú tisztek nézőpontjából mutatja be a hadjáratot. Ez az új forrásanyag, melynek nagy részét idegen nyelven még nem publikálták, teljesen más megvilágításba helyezi a Barbarossa-hadműveletet. (Megtudhatjuk belőle azt is, a támadás mekkora meglepetést keltett a megnemtámadási szerződést ismerő német katonák soraiban.)

Eredeti cím: War Without Garlands

Eredeti megjelenés éve: 2000

Tartalomjegyzék

>!
Gold Book, Debrecen, 2002
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639248975 · Fordította: Molnár Kálmán

Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 28

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

patakizs>!
Robert Kershaw: Háború virágfüzérek nélkül

A könyv az 1941-es Barbarossa-hadműveletnek hívott német hadjáratról szól. A hadjárat a Szovjetunió ellen irányult. Ez különösen azért volt érdekes, mivel 1939-ben a Szovjetunió és Németország megnemtámadási szerződést kötött egymással (Molotov-Ribbentropp-paktum).
Ennek a könyvnek az olvasása számomra felért az Ulysses-szel. Érthetőbb volt, de nagyon lassan ment a sok statisztikai adat, szám miatt. Meg kell állapítanom, hogy nagyon nem kötnek le ezek a háborús beszámolók. Minden tiszteletem azoké, akiknek hobbija az, hogy az egyes csatákat tanulmányozzák stratégiai és egyéb szempontokból…de ez nem az én világom.
Megpróbálom azért összefoglalni, milyen érdekességeket tartalmazott számomra a könyv.
A németek nagyon alaposan megszervezték az első támadást Breszt-Litovszk ellen. Szinte az utolsó pillanatig sikerült a szovjetek előtt titokban tartaniuk a támadást. Az ellenség felhalmozott ugyan némi plusz védelmet az erődben és a határ mellett, de inkább csak jelzésértékű volt a dolog (vagy esetleg ők is támadást fontolgattak). A németek korábbi sikereiket a villámháborús elemeknek köszönhették: gyors, dinamikus támadásoknak, a különböző fegyvernemek közötti összhangnak, a tiszteknek és az altiszteknek kiadott, viszonylag rugalmasan teljesíthető parancsoknak (azt értem alatta, hogy a csata lefolyásának függvényében elég nagy döntési szabadságuk volt).
A németek erőssége volt technikai fölényük is (pl. sokkal jobban tudtak rádión keresztül kommunikálni egymással), bár ezt sajnos az erős propaganda kissé ellensúlyozta (azt értem alatta, hogy azt képzelték, a szovjetek valami alsóbbrendű nemzet, illetve nem számítottak arra, hogy a szovjetek pl. új, nagy méretű löveggel rendelkező tankokat fejlesztettek ki).
Nekem ami itt „jópofa” dolognak tűnt az, hogy voltak motorkerékpáros egységek is, illetve én még soha nem hallottam a katlanokról, amelyeknek valami olyasmi volt a lényege, hogy egy adott célpontot két irányból bekerítettek (főleg páncélosok), középről pedig megindult a főként gyalogosokból álló egységek támadása…
A németek gyors sikerben reménykedtek (nyáron indult a hadjárat), bár rögtön az első csata a várakozásaiknál jobban elhúzódott. Mellettük szólt a meglepetés ereje, viszont a szovjetek fanatikusan küzdöttek, és nem adták meg magukat. Ennek amúgy az író külön részt szentel, hogy hogyan bántak egymás hadifoglyaival (vagy nem is ejtettek foglyokat, vagy azoknak elenyésző töredéke jutott el hadifogoly-táborokba).
Leküzdvén az első akadályt, a németek tovább vonultak kelet felé. Akadtak jó pillanataik, nagy csatáik, de mindez lassabban történt, mint ahogy szerették volna. Ahogy beköszöntött az ősz, az esőzések és a rossz utak együttesen hátráltatták őket. Problémát jelentett, hogy a vasutak a németekétől eltérő nyomtávúak voltak, ez megnehezítette a logisztikát. A szovjet járművekből nem tudtak üzemanyagot vételezni, mivel az is különböző volt. A lovak hasig süllyedtek a sárban…A logisztikai problémák miatt a németek egyre kevesebb élelemhez és felszereléshez jutottak, legyengültek, fertőzések ütötték fel a fejüket.
Ezután novemberben már nagyon lehűlt az idő, ami a sarat ugyan „megszüntette”, viszont a németek nem rendelkeztek megfelelő meleg ruházattal. Számos fagyási sérülést szereztek, kimerültek, nem kaptak megfelelő élelmet. Mire Moszkva közelébe jutottak, gyakorlatilag felőrölték őket a problémák. Ami számomra itt érdekes információ volt, hogy még ma, egy sokkal modernebb korban se harcolnak már -25 °C – -35 °C alatt, szerencsétlen németek pedig megtették úgy, hogy sokukon még a nyári egyenruha volt. A berlini vezérkar nem mérte jól fel a helyzetet, azt hitték, a jelentések túloznak. Hát nem….
Végül kénytelenek voltak visszavonulni, de még ez is sok emberáldozatot követelt.
Szörnyű dolog a háború.

gergoturcsik>!
Robert Kershaw: Háború virágfüzérek nélkül

Rendkívül jó könyv azok számára , akiket inkább a németek szemszöge foglalkoztat a 2.világháborúban.Azok számára , akik kedvelik a rengeteg személyes levélrészletet,történetet belefűzve egy szakszerű köntösbe.A könyv jó néhány fotót is tartalmaz , érdekes megjegyzésekkel és sztorikkal körítve.Sok helyen megrázó és megdöbbentő memoár részletekkel..Bátran ajánlom a téma iránt érdeklődőknek,bár egy igazi ritkaság a könyvespolcokon manapság..


Hasonló könyvek címkék alapján

Hegedüs Gyula: Történelmi dokumentumok lexikona
Anne Frank – Ernst Schnabel: Anne Frank naplója / Anne Frank nyomában
Anne Frank: Anne Frank naplója
Szabó Jolán (szerk.): Lengyel menekültek / Uchodźcy polscy
Jay Akhtar – Csákváry Ferenc (szerk.): Nagy csaták 9.
Földi Pál: Az elvesztett győzelem
Földi Pál: A második világháború katonai története
David Stafford: Tíz nappal a Normandiai partraszállás előtt
Alfred Price: Focke Wulf
Zicherman István: A T–34-es története