Mennyei ​Tűz I-II. (Az Idő Kereke 5.) 112 csillagozás

Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II. Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II. Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II. Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II.

Az ​Idő Kereke forog, jönnek-mennek a korok. Emlékeket hagynak maguk után, melyek lassan legendává halványulnak, majd mítosszá. Végül a mítoszt is rég elfelejtik, mielőtt a kor, melyből eredt, visszatérne.

Rand al'Thor, az Újjászületett Sárkány bebizonyította az aieleknek, hogy ő Az, Aki a Napkeltével Érkezik. A shaido törzs azonban fellázad ellene, kezdetét veszi a testvérháború. Közben nyugati világ készül az újabb Aiel háborúra, míg Rand terveit félredobva a shaidok után veti magát. A Kitaszítottak kezdik belátni, hogy csak összefogva pusztíthatják el a Sárkányt. Rand életveszélyes játékra kényszerül, olyan valakit választ tanítómesteréül, aki ezerszer is megérdemelte a halált.

Mat meghal és újjászületik. Egwene az aiel Tudós Asszonyoktól igyekszik elsajátítani az álomjárás tudományát. Elayne és Nyaneve titkos rakományukkal úton vannak egy bizonytalan cél felé. Útközben méregkeverőkkel, a Fehér Torony kémeivel és egy önmaga ellenállhatatlan voltáról szentül… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1993

>!
Delta Vision, Budapest, 2015
648 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633951361 · Fordította: Radnóti Alíz, Varga Csaba Béla
>!
Delta Vision, Budapest, 2015
1272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633951378 · Fordította: Radnóti Alíz, Varga Csaba Béla · Illusztrálta: Dan Dos Santos
>!
Delta Vision, Budapest, 2015
624 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633951354 · Fordította: Radnóti Alíz, Varga Csaba Béla

3 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Az Idő Kereke

74 tag · 310 karc · Utolsó karc: 2024. március 15., 18:29 · Bővebben


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Rand al'Thor · Nynaeve al'Meara · Aviendha · Couladin


Kedvencelte 18

Most olvassa 16

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 39


Kiemelt értékelések

smetalin>!
Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II.

Most nagyon lassan forgott ez a kerék, azt hittem sose érek a végére. Hosszú-hosszú felesleges leírásokkal volt tele, ki milyen ruhát hord, mennyire áttetsző vagy mély a dekoltázsa, milyen bútorok vannak, milyen sziklák, milyen a sivatag, melyik nő melyik férfi után epekedik, miért és hogyan, és a férfi vaj most mit csinálhat?
Persze kellenek ezek is, pár sorban említse meg, de ne több száz oldalon!!! Nagyon kevés volt a cselekmény, mindenki csak ment és ment és elmélkedett, rettegett , ruhát cserélt, néha harcolt.
Bízom benne, hogy a következő részben nem ez lesz, mert akkor irgum-burgum, hogy a Fény égesse meg , meg Vér és Véres hamu……..és társai.:)

Yizri36 P>!
Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II.

Nekem ez a rész ugyanúgy tetszett, mint a többi. Nem is tudom, hogy valaha is fogom-e 5 csillagnál kevesebbre értékelni. Egyszerűen nem tudom megunni, annyira izgalmas az egész történet.
Abszolút kedvencem Rand és az Aielek. Nagyon szerettem a részeiket. Mégha nők, még a Far Dareis Mai-t is nagyon kedvelem. Olyan mintha Rand-nek hirtelen lett volna egy csomó anyja meg nővére. Bátrak és becsületesek, néha igen makacsak. :D Nagyon tetszik az Aiel kultúra összetettsége és sokszínűsége. Nagyon érdekes elvekkel rendelkeznek. Mindemellett vérbeli harcosok egytől egyik. Kedvenc részem az volt, amikor Rand vonult kifelé a pusztából az Aielekkel. Kicsit emlékeztett arra, amikor Daenerys elindult Sárkánykőre a dothrakiakkal a tengeren (ha adaptálják, akkor alig várom ezt a részt, hogy lássam). Aztán néha kicsit úgy tűnt, mint aki már kezd megőrülni vagy derekasan affelé igyekszik. Rand személyisége amúgyis elég lobbanékony néha, de itt több volt annál.
Persze a nők, mint mindig rémidegesítőek voltak. De már kezdek hozzá szokni, a végére már acélból lesznek az idegeim, annyira megedződöm. :D Nynaeve viszi a pálmát Egwene-vel és Aviendhaval egyetemben. Furcsa mód Elayne nem igazán idegesített. Nagyon szerettem a Thom és a közte lévő köteléket, kicsit olyan apa-lánya kapcsolatra emlékeztetett.
A kedvencem abszolút Birgitte és a beszólásai voltak. Végre egy nő akit tudok kedvelni… Bár, kérdéses, higy ez meddig marad így.
Mat-et abszolút itt szerettem meg. Nagyon jók voltak az ő részei. Tetszett, hogy aztán az elhatározása ellenére mégsem menekült el, hanem maradt és segített.
Ashmodean…. Kár, én tényleg kedveltem…
Jöhet a következő rész! :D

2 hozzászólás
Jerico>!
Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II.

Mi az istennyila volt ez. Nem mondom, hogy az előző részekben nem volt valaki, aki idegesitő modon picsogat egyfolytában ( és itt most különösen a férfi szereplőkre gondolok), de ami ebben a részben a Nyaneve, Elayne páros összehoz az vállalhatatlan, Kis csoportos óvodások, bölcsész férfi klubnak tünnek mellettük, és mindezt kb 600 kibeb…tt oldalon keresztül. Hol van ilyenkor egy szerkesztő?

11 hozzászólás
Fragmented P>!
Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II.

Ha az ember elengedi magát, az egy pillanatra elhomályosítja az ítélőképességét, de ha az ember elnyomja a saját érzelmeit, az örökre tönkreteszi ugyanezt.

Robert Jordannal nagyon hadilábon állok és ezt a könyvet kicsit alacsonyabban is fogom értékelni amiatt, mert megmutatta, hogy tudná azokat a részeket úgy is írni, ahogy szerintem megérdemelnék, mégsem teszi.

Kezdem rögtön azzal, hogy a világ még továbbra is 10/10, egyszerűen mestere annak, hogy megannyi különböző hátterű kultúrát hozzon létre, amiket ezután folyamatosan ütköztet egymással. Ez egy lélegző, nagyon valóságos világot eredményez, amibe olyan szinten el lehet veszni, amit ritkán tapasztal az ember. Egyszerűen hihetetlen, hogy még ha tartok is gyakran a részek között pihenőket, mennyire imádok visszatérni ide. Az első oldaltól kezdve ismét visszacsöppenek a történésekbe. Nagyon maradandót alkotott ezzel Robert Jordan.

Aztán jöjjön egy fokkal alatta a karakterek tengere, melyek közül ebben a részben jó néhányat 1-2 említésen kívül nem is láttunk. Pedig nagyon érdekelt volna Perrinék merre járnak és mit csinálnak. Viszont csak remélni tudom, hogy kárpótlásul a következő részben bőven foglalkozunk velük is és mondjuk egy könyv erejéig megszabadulok Nynaevetől.
Elayne és Nynaeve kapta szerintem a könyv nagyját és továbbra is falra tudok mászni Nynaevetől, egyszerűen nem tudok elmenni afölött, hogy a legidősebbnek és legértelmesebbnek kéne lennie a kezdő kis csapatunk közül, de míg mindenki másnak a jelleme formálódik és fejlődik, úgy ő még mindig megragadt azon a szinten, hogy sokszor bánom része ennek a történetnek. Egyszerűen minél kevesebbet látom, annál boldogabb leszek. Így öt könyvvel a sorozatban járva már az sem mentené meg, ha hirtelen megváltozna a következő részben -amit kétlek amúgy-, már annyira megsavanyította a tapasztalatomat. spoiler
Szerettem a Mines részeket, azzal az eddig elképzelhetetlen csapattal akikkel együtt kellett mozognia, illetve, hogy társainak hogyan kellett „hozzászokni” a hirtelen történt változásokhoz mind abban, hogy az emberek hogy állnak hozzájuk, mind pedig, hogy ők hogyan állnak saját magukhoz.
Mat.. Ezzel a könyvvel szerintem dobogós helyéről elsőre küzdötte magát, minden további nélkül számomra hozzá kapcsolódik a könyv egyik legjobb jelenete és az egyik legnagyobb csalódása is, de az már csak Robert Jordan számlájára írható fel.
Szóval: adott egy könyv, ahol a sorozat 1/3-nál még mindig azzal töltjük az oldalak túlnyomó részét, hogy világot építünk, kultúrákat, embereket mutatunk be, tájakat és ruhákat írunk körbe. Felteszem a kérdést, hogy miért kell az akciót vagdalni? Nehogy a random leírások rovására menjen az oldalszám? Az eddigi könyvekben szóra sem méltattam őket, mert a legtöbb az volt nagyjából pár oldal a többszáznyi leírás között. Itt viszont volt egy marha nagy csata, amit szerintem jó egy órán keresztül olvastam, aztán hirtelen indíttatásból ugrottunk pár órát és pár mondattal el lett mesélve, hogy mi történt az ugrásban. spoiler A legjobban az zavart az egészben, hogy az eddigi legjobban megírt csatajelenete volt szerintem és annyira beleéltem magam, aztán ezzel pedig visszarángattak a valóságba.
Randdel nem igazán tudok továbbra sem mit kezdeni, egyértelmű, hogy milyen hatalmas képességei vannak, illetve, hogy mikkel spoiler kell küzdenie legbelül, de nem tudom az őrültség miben fog teljesen megnyilvánulni, mert kb. az elejétől kezdve tiszta kettyós volt a random röhögéseivel.
spoiler
spoiler
spoiler

Más írókkal ellentétben, akiknél epekedve várom a könyvek végét, ebben a sorozatban majdnem minden alkalommal félve vágtam bele az utolsó 20-30%-ba, mert elég nagy csalódások voltak eddig. Itt ez egy fokkal jobb volt, de ettől függetlenül is akadtak nagyon kiábrándító dolgok. Remélem ez változik a jövőben.

Összességében ez volt eddig a legjobb és a legrosszabb könyv egyben a sorozatban számomra. Sok negatívumot felhoztam ugyan, mert ki kellett adnom magamból, de a pozitívumok még mindig magasan viszik a könyveket és továbbra is kíváncsian várom merre visz az utunk a következő részekben.

Habók P>!
Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II.

Ötödik kötet. Elég nehéz róla olyant mondani, amit nem mondtam el az előző négynél, de nem is spoiler. Talán, hogy a javasasszony még a szokottnál is idegesítőbb volt számomra. És Matt sem vált elviselhetőbbé. A cirkuszi részek tetszettek (végre nem csak harc és a világ megmentése). És érdekes lesz, mire lesz még Siuan Sanche. spoiler (De előbb ezt az ezer oldalt ki kell pihenni…)

Nevox>!
Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II.

Nehéz mit írni egy 13+1 kötetes sorozat 5. könyvéről, különösen ha Jordan írja. Aki nem szerette a szériát, az most sem fogja megkedvelni, mivel a cselekmény lassan hömpölyög, gyakran oldalakon keresztül a szereplők szenvelgéseit kell olvasni amelyek ráadásul nem igazán illenek egy felnőtt gondolkodásmódjába és rendkívül sokat megtudunk a ruházkodásól ismételten.
Mégis ami miatt érdemes végigküzdeni a kötetet, az alapsztori monumentalitása, a Végső Csata közeledtének hangulata, és a hihetetlenül kidolgozott világ. A mesélői stílus pedig magával ragadja az arra fogékonyakat, elrepül az egész könyv, ha ráhangolódsz. Rand fejlődése ígéretes és tetszik, ahogy megérti mit is vár el tőle a Minta, csak lehetett volna összefogottabban megjeleníteni. Ami pedig Nynaeve jelenlétét illeti, tényleg idegesítő kissé az állandó dühkitöréseivel. Sajnálom, hogy olyan keveset tudtunk meg Moiraine gondolatairól, sokkal érdekesebb és fontosabb karakter a történet ezen pontján, mint ami Jordan szánt neki. Tetszettek az aielekról és az aes sedaiokról szóló részek, mint mindig.

9 hozzászólás
Mirk>!
Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II.

Ez az első kötet, amelyhez értékelést írok a teljes sorozat újraolvasása során, mert bizonyos szempontból mélypontnak érzem ezt a részt.
Most jött el a pillanat, amikor már betelt nálam a pohár a sorozat női főszereplőivel kapcsolatban. Nynaeve nézőpontja a kötet felét teszi ki, ennek egy része tényleg izgalmas, történnek váratlan dolgok, javarészt azonban arról szól, mekkora idiótának tartja az összes férfit a földön, akik örülhetnének a nők leereszkedő vezetésének. Közben az ő személyisége felerészt gyerekes hiszti, felerészt arrogancia. Bár a többi női karakter nem ekkora elbaltázott, idegesítő szerencsétlenség, valamiért ebben a világban még az utolsó mosónő is így gondolkodik a férfiakról.
Komolyan elgondolkodtam már rajta, milyen szörnyű helyen nőhetett fel szegény Jordan. Ismerek pár nőt és még életemben nem találkoztam olyan alapból főnökösködő és beképzelt személlyel, mint ebben a sorozatban találomra kiválasztott bármely asszony.
Ezt kénytelen vagyok hibának tartani az író részéről, mert az értékeléseket átolvasva úgy vélem, hogy sok ember azért hagyott fel a sorozattal, mert képtelen volt ezt elviselni. Egy ilyen volumenű történetben nem árt, ha nem próbálja meg eltaszítani az olvasókat ilyen „apróságokkal”.

1 hozzászólás
Llorente>!
Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II.

Az első olyan Az idő kereke könyv, aminek az első 200 oldalán meglepő módon nincs trallak támadás. Az eleje kifejezetten tetszett a prológussal, meg tudjuk mi a helyzet a Fehér toronyban, továbbá hogy szervezkednek a Kitaszítottak, és legalább kaptunk egy összefoglalót, hogy a 13 Kitaszítottból kik élnek még. Majd kezdődik a történet Randdel és egy darabig nagyon jó irányba haladt a történet. Aztán jött a cirkusz, és az első könyv vége és a második könyv közepéig, az ostromig nagyon unalmas és vontatott volt.
Ezene a ponton kell kiemelni azt a személyt, aki ebben a könyvben a kommentek alapján majdnem mindenki megutált, és az nem más mint Nynaeve. Ennyi fejezet neki szentelni, ahol más sem csinál csak panaszkodik, mindig a férfiakat okolja mindenért, és annyira beképzelt, hogy beolvasni kevés neki. Egyszerűen olvashatatlanok voltak azok a fejezetek ahol mindenkit csak fikáz, és ő vele nincs semmi baj, és az a baj, hogy ez legalább 300 oldal volt könyvben. Azt elismerem, hogy Mat is idegesítő tud lenni, de neki megvan az oka rá. Meghalt majd feltámadt olyan emberek emlékezetével akik nem ő, és ezt nehéz lehet elviselni, szóval érthető, hogy miért volt olyan ellentmondásos karakter.
Rand pedig hozza, amit várnak tőle, az Újjászületett Sárkány elfogadta a sorsát és nem is akar kilépni ebből a szerepből, sőt tervei vannak. És azok a részek nagyon jó mikor emlékszik a volt életéből a Kitaszítottakra.
Amit sajnálok, hogy egyes szereplők milyen kevés szerepet kapnak, pedig többet érdemelnének, ilyen Moriane és Lan, akik végig ott voltak Rand mellett, de nem sokat tudtunk meg róluk. Perrin azt a kötetet átpihente, kicsit hiányzott is a könyv elején.
A vége azonban megint ütős lett, az utoló 150 oldal jót tett a kicsit már unalomba fulladt történetnek és megint olyan zárás lett, hogy várja az ember a következő kötetet.

GitarGavaller>!
Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II.

Sajnos ez most nem tetszett annyira, mint a korábbi részek.
Ebben szerepe lehet annak is, hogy az első kiadást szemfájdítóan apró betűvel sikerült összehozni, ezért egyszerre nem sikerült sokat haladni vele.
De ami biztos, hogy ennyi arrogáns, nagyképű, beképzelt p*csát rég láttam protagonistaként szerepelni. Nynaeve részei szinte elvették a kedvem a folytatásoktól. :(

ppayter>!
Robert Jordan: Mennyei Tűz I-II.

Egyre jobban irritálnak bizonyos karakterek (pl. Nynaeve), a történet nyúlik, mint a rétestészta, nem tudom mennyire lesz kedvem folytatni. A végére azért kíváncsi vagyok, de addig még hat rész és tizenegy kötet, hát…


Népszerű idézetek

smetalin>!

A férfiak egyszerűen születésüktől kezdve javíthatatlan pletykafészkek, bármit is próbáljon ez ellen tenni az ember lánya.

Harmincharmadik fejezet.-6. oldal.

2 hozzászólás
Ancalimë P>!

Rand majdnem csuklani kezdett, amikor meghallotta, hogy Aviendha az „alázatos” szót használta. Nemigen tudott volna olyan tulajdonságot elképzelni, amit távolabb áll egy aiel nőtől, mint ez. Lehet, hogy ez csak azt jelenti, hogy udvariasan figyelmeztet, mielőtt beléd vágja a kését.

Kapcsolódó szócikkek: Aviendha · Rand al'Thor
RVivi P>!

Ki akarna uralkodni az országok felett, ha annál egyszerűbb munkát is elvégezhetne, például, hogy szitában vizet hord fel a hegy tetejére?

Ancalimë P>!

Éppen ez volt a gond a Lándzsa Hajadonjaival. Az ember gyakran nem tudott rájönni arra, hogy most táncolni, csókolózni vagy gyilkolni akarnak.

Ancalimë P>!

Csak egy aiel képes úgy jó éjszakát kívánni, hogy annak a reményének ad hangot közben, a másik nem pusztul el az éjjel.

RVivi P>!

– Tegnap este, amikor nem voltál itt, jött egy asszony.
A Fényre! Teljesen elfeledkezett Colavaere-ről.
– Mit tettél vele?
A lány megtorpant és miközben tekintetével megpróbált lyukat fúrni Rand fejébe, szinte csevegve válaszolt.
– Visszakísértem a saját lakosztályába, ahol elbeszélgettünk egy kicsit. Mostantól kezdve nem próbálkoznak meg a fagyilkosok szajhái azzal, hogy rád törjék a hálókamrád ajtaját, Rand Al'Thor.
– Pontosan ezt akartam elérni, Aviendha. Nagyon megverted? Nem rohangálhatsz csak úgy a folyosókon, nemes hölgyeket húzgálva magad után.

Kapcsolódó szócikkek: Aviendha · Rand al'Thor
Ancalimë P>!

– […] Couladin jó úton halad ahhoz, hogy legalább egy féltucatnyi vérháborút robbantson ki.

Kapcsolódó szócikkek: Couladin
Ancalimë P>!

– Talán azt hiszi, joga van ahhoz, hogy előírja nekem, hogyan öltözködjek? […] Egyetlen férfinak sincs joga erre, sem velem, sem egyetlen más asszonnyal szemben sem! És ha úgy tartaná a kedvem, hogy meztelenül mászkáljak, magának ahhoz sem lenne semmi köze!

Kapcsolódó szócikkek: Nynaeve al'Meara
RVivi P>!

– Legközelebb hagyd rám, hogy a magam módján intézzem el a dolgokat! Én vagyok a car'a'carn, vagy talán elfelejtetted?
– Borotvahab tapadt a füledre, Rand Al'Thor!

Kapcsolódó szócikkek: Aviendha · Rand al'Thor
1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Az Idő Kereke sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Michael J. Sullivan: Mítoszok kora
John Gwynne: Az istenek árnyéka
Victoria Aveyard: A kettétört kard
Jenn Lyons: Lelkek emlékezete
Steven Erikson: Tremorlor kapuja
Steven Erikson: A Halottasház kapuja I-II.
Aurora Lewis Turner: A hatalom köve
Vivien Holloway: A vihar ígérete
Christopher Buehlman: A fekete nyelvű tolvaj
R. A. Salvatore: Egy letűnt isten eljövetele