A ​Nagy Hajtóvadászat I-II. (Az Idő Kereke 2.) 91% 158 csillagozás

Nekem ez a rész az egyik kedvencem spoiler. Tovább ismerkedünk Jordan fantasy világával és egyre több infót tudunk meg egyes karakterekről, akik a későbbiekben sokkal fontosabbak lesznek. Így újraolvasásban sem tudom továbbra sem megkedvelni a női karaktereket. Továbbra is ellenségesek, mások szemében a szálkát, de a magukában semmit sem. Számomra ez a legirritálóbb dolog a világon.
Itt még nem kedveltem annyira Mat-et sem. Valahogy nem keltett bennem túl jó benyommást, mert nem tudtam, hogy akkor hányadán is áll spoiler. De tudom, hogy a későbbiekben megfogom szeretni. :D Rand továbbra is kedvencem, egy nagyon érdekes karakter spoiler.
Így újraolvasásban rájöttem, hogy elég sok mindenre már nem emlékszem vagy másképp emlékeztem. :) Továbbra is kedvencem ez a sorozat és remélem, hogy ez egészen a sorozat végéig kitart majd. :)

Jobban tetszett, mint az első kötet. Persze leírások voltak ebben is, de valamivel kevesebb, mint az előző könyvben valamint az is sokat számított, hogy itt izgalmasabb dolgok történtek és eseménydúsabb volt a cselekmény.
Szerintem abban is jobb A világ szeménél, hogy még több szemszögön keresztül ismerhettük meg az újabb eseményeket és ebbe beletartoztak a mellékszereplők spoiler valamint a gonosz karakterek spoiler is.
Ebben a kötetben jobban megismerhettük a politikai viszonyokat és az aes sedaiokat. A legtöbb új aes sedai Liandrint leszámítva eddig szimpatikusnak tűnik.
Végre megjelentek az spoiler is. Számomra eddig ők tűnnek a legérdekesebbnek a különböző népek közül. off
Ahogy korábbi értékelésemben is írtam, Randdel voltak gondjaim az első kötetben. Ebből a szempontból a folytatás számomra pozitív csalódás volt. Itt tényleg a szívemhez nőtt. Többször is nevettem a szellemes gondolatain vagy azon, néha mennyire fel volt háborodva bizonyos dolgok miatt. Azonban sajnáltam is, mert ő most tényleg nagyon nehéz helyzetben van. Megértem, hogy még a háta közepére sem kívánja mindezt.
Na jó, azért a Selenes részeknél fogtam a fejem, hogy lehet olyan vak és hülye, bár ott ez volt az álláspontom Loiallel és Hurinnal kapcsolatban is. Egyébként számomra első pillanattól kezdve egyértelmű volt, spoiler. spoiler
Perrin továbbra is nagyon szimpatikus. Nem könnyű az ő helyzete sem. Teljesen érthető, hogy ez a spoiler dolog őt ugyanúgy megviseli, mint Randet a saját „problémája”. Matnek viszont szívem szerint kiosztottam volna egy-két nyakast. Továbbra is kedvelem, de a Randhez való hozzáállása miatt mérges voltam rá. Egyébként az nagyon izgalmas ebben a karakterben, hogy a három főszereplő közül ő tűnik a legárnyaltabbnak. Már az első kötetben is éreztem ezt, de itt még szembetűnőbb.
Megismerkedhettünk egy teljesen új szállal is. Sejtettem, hogy spoiler Nem mondanám, hogy annyira belopták magukat a szívembe, viszont biztos, hogy fognak még meglepetéseket okozni.
A kötet végén szintén egy olyan dolog történt, amire nem számítottam ilyen hamar. De nagyon örültem, mivel „hallhattam” beszélni nagy kedvencemet spoiler.
Az előző kötethez hasonlóan itt is a végén történnek a legjelentősebb események. Természetesen mindenre kíváncsi vagyok, de ami a legjobban motivál a sorozat folytatására, az az, hogy „lássam”, spoiler.

Egy újabb hatalmas út rengeteg próbatétellel, amelyet a fiatalok többé-kevésbé teljesítenek is. És lassan felnőnek – eddig – hozva a korábbi karaktert. Radd egyre rokonszenvesebb, Perrin egyre szilárdabb és persze Matt egyre idegesítőbb, A lányok még kiforratlanok, bár a vége felé már sejthető, ki milyenné válik majd. spoiler Sok a megkezdett szál, sok az új szereplő, látszik, hogy még sok része lesz a történetnek. (Én állok elébe…)

Na, ez a rész határozottan tetszett, hiába zavar a hossza. Apránként, de tényleg végigolvasom majd.
Tetszett a sok szál, tetszett, a kevés Mat jelenlét.
Nagyon érdekes volt, Rand és Nynaeve részei kötöttek le a leginkább. Perrin, Loial és ők azok, akik tényleg érdekelnek. És kicsit hiányzott Moirane.
A vége pedig határozottan izgalmas lett. És végre a baromira idegesítő Selene-t is helyre tudtam rakni.
Tényleg érdekes, és összetett világ.

A Világ Szeme után sok időt kihagytam. A Gyűrűk Ura utánérzés, és a főszereplők „egyszerű falusi fiúk és lányok” túlzásba vitt érzékeltetése sok volt nekem.
Alapból nem rajongok a high fantasy-ért mint műfajért, de csak rávettem magam a folytatásra. És nem is bántam meg…
Még mindig falra mászom főhőseink lelki válságaitól, totálisan idióta reakcióiktól, de a történet most nagyon érdekesre és izgalmasra sikeredett, ez, és a mellékszereplők kidolgozottsága elfeledtette velem az apróbb hibákat.
Még mindig kell egy kis szünet vagy egy jó dark fantasy ezután, de biztosan folytatom még az Idő Kereke sorozatot.

Habár még alig járok a sorozat elején, ez az a kötet, ami végleg meggyőzött, hogy végig kell olvasnom a történetet. Egyrészt végre teljesen eltűnik a sokat emlegetett Gyűrűk ura utánérzés, másrészt Rand minden ellenkezése ellenére kezd egyre szimpatikusabbá válni. Ezzel szemben Nynaeve mintha egyre idegesítőbb lenne, egy szamár is megirigyelhetné a csökönyösségét. Nem miatta, hanem a falméi csata fejezete miatt lett az eddigi részek közül a kedvencem ez a kötet, elég hatásos és magával ragadó jelenetek vannak ott.

Szerintem, ha valakit nem annyira győzött meg az első rész, akkor ez a kötet lesz az, ami végleg meg fogja győzni arról, hogy ezt a sorozatot tovább kell olvasnia.
Továbbra is követi az utaztató regény formai világát, a szereplők ismét úton vannak, a 3 fiú közösen indul egy csapattal a Kürt és a tőr visszaszerzéséért. Izgalmas helyeken jártak, az ő szálukon csak a „titokzatos” Selene szála volt irritáló, de ez teljesen érthető.
Nynaeve és Egwene beköltözik a Fehér toronyba, elkezdődik a képzésük, majd egy fordulat őket is az események sodrába helyezi.
A lassabb indulás után az események megint csak a regény végére csúcsosodnak ki, de akkor már szinte megint pislogás nélkül olvasod, nehogy lemaradj valamiről.
Nekem külön tetszett, hogy nagyon sok dolgot megtudtunk a jóslatokról, a múltról és a lehetéséges jövőről…nem lehet itt abbahagyni. Még mindig a kedvenc sorozatom!

Kicsit hosszú volt , talán lehetett volna egy kicsit itt ott megvágni a hosszát. A karakterek, az események még nagyon az elején vannak igazán nem tudom még hova fognak kilyukadni . Még sok minden változhat és változni is fog igy a szereplőkről egyelőre felesleges bármit is írni.

Három hét telt el a Világ Szeme eseményei után, mikor tovább folytatódik Rand és társai története. Az eleje pont olyan lazán indul mint az előző résznél, és utána kezdődnek igazán események. Megint rengeteg kalandos dolog történik a szereplőkkel, és tetszett, hogy nem ment minden pofon egyszerűen. Tetszett, hogy más szemszögekből is követhetjük a történetet, és a világépités eddig zseniális. Az előző könyvben megismert Átjárók mellett most kiderült, hogy vannak kövek amik párhuzamos világokon haladnak keresztül, ami egy érdekes húzás volt az író részéről, és nekem nagyon tetszett. Hiába hosszú a könyv nem unatkoztam rajta, és most a vége fenomenális lett.

A sorozat legjobb regénye. Végig rendkívül jól szórakoztam. Az egyik legjobb fantasy regény, amit eddig olvastam. Lebilincselő, fantáziadús történet.
A karakterek elég élethűek, bár a nők már itt is nagyon idegesítőek tudnak lenni. A történet nem annyira vontatott, mint a sorozat későbbi regényeiben. A mágia egyedi és rendkívül érdekes.
Nyugodt szívvel ajánlom minden fantasy rajongónak.