Kis ​seggfejkalauz 17 csillagozás

Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

Ha ​úgy érzi, szétstresszelik, túlterhelik, alábecsülik, terrorizálják, bántalmazzák, és mindez azért van, mert egy gyökérrel dolgozik együtt, tanulja meg, hogy kell kikerülni, átverni, lefegyverezni a seggfejeket – és ne halassza holnapra!

A hasznos, egyben szórakoztató Kis seggfejkalauz hathatós és módszeres „játéktervvel” vértezi fel önt arra az esetre, ha egy gyökérrel kell együtt dolgoznia az irodában, a mezőn, a tanteremben, vagy egyszerűen csak az életben.
Sutton a diagnózissal kezdi, utána pedig „terepen” kipróbált, bizonyítékokkal alátámasztott, és néha meglepő stratégiákat ismertet az udvariatlan, bunkó, irritáló, kellemetlen, vagy csak szimplán inkompetens alakok kezelésére. Elmondja, miként kerülheti el őket, hogy járhat túl az eszükön, hogy fegyverezheti le őket, hogy küldheti el őket kapálni, és hogyan növeszthet olyan pszichés „páncélzatot”, amely védelmet nyújt ellenük.

Túlélési útmutatója olyan szemléletmód illetve személyes terv… (tovább)

Eredeti mű: Robert I. Sutton: The Asshole Survival Guide

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
Athenaeum, Budapest, 2018
272 oldal · ISBN: 9789632937687 · Fordította: Szieberth Ádám
>!
Athenaeum, Budapest, 2018
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632936970 · Fordította: Szieberth Ádám

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 10

Várólistára tette 68

Kívánságlistára tette 93

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Niitaa P
Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

Nem tudom, konkrétan mit vártam el ettől a könyvtől, de az biztos, hogy nem egészen azt, amit kaptam.
Az alapötlet nagyon jó, a fülszöveg figyelemfelkető, de mégis… hiányzik belőle egyfajta rendszerezés. Hiába van a történet részekre osztva, borzasztóan zavart, hogy a gondolatok cikáznak, nem alkotnak egységet, de az i-re a pontot a folyamatos „majd az x. fejezetben láthatja/majd az y. résznél jobban kifejtem” utalások voltak.
A könyvben felsorolt módszerek nem rosszak, de nem adtak az eddigi nézeteimhez semmit pluszba. Józan paraszti ésszel végiggondolva ugyanerre a következtetésekre jutottam én is, még a könyv elolvasása előtt. A benne leírt módszerek közül többet is alklamaztam már, anélkül, hogy felcímkéztem volna: szimplán logikus gondolkodásnak neveztem.
Ugyanakkor aláírom, hogy egy jó kis olvasmány volt, hiszen rengeteg féle ember létezik, másoknak igenis hasznos olvasmánynak bizonyulhat, s remélem tudják is majd használni a leírt módszereket, hogy megkönnyítsék a saját életüket.

>!
wzsuzsanna P
Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

Azt hiszem, egyértelmű, hogy egy ilyen címmel megáldott könyv óhatatlanul felébreszti az ember kíváncsiságát. Különösen akkor, ha egyébként is érdeklődünk a lélektani kérdések, azon belül is a társadalomlélektan vagy a szervezetpszichológia részterületei iránt. Mivel én is beletartozom a második halmazba, nem hezitáltam sokáig, hogy elolvassam ezt a megnyerő című és külsejű önsegítő könyvet, amely, bár nem állítom, hogy korszakalkotóan újszerű, azért bőven tartalmaz okos és szórakoztató gondolatokat.(…)
A szakmai tartalom ellenére a könyv nyelvezete könnyen emészthető és pörgős, ezért a feldolgozása nem okoz nehézséget annak sem, aki nem rendelkezik különösebb pszichológiai előtanulmányokkal. Bevezetés gyanánt Sutton elmeséli, hogyan esett a választása éppen erre a kutatási területre, illetve nagyjából összefoglalja, miről olvashatunk majd a későbbiekben. (…)
Egy ilyen önsegítő kötet esetében mindig az a legfontosabb kérdés, hogy vajon mennyire adaptálható az az ember mindennapi életében. Bár tényleg sokféle példáról olvashatunk, azért a döntő fókusz a céges világon volt (meg persze az egészet áthatotta egy kis amerikai szájíz), de végső soron, az emberek mindenhol emberek, így azt gondolom, mindenki ki tudja csippenteni belőle azt az üzenetet, ami számára hasznos lehet. (…)
Bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.hu/2018/03/kis-seggfejkalauz.html

>!
Könyveskuckó_reblog
Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

YouTube videóm:
https://www.youtube.com/watch…

Végre megérkezett a Kis seggfejkalauz magyarul is. Robert I. Sutton – akinek hat könyve jelent meg eddig, és a No Asshole Rule és a Good Boss, Bad Boss a New York Times sikerlistáján is szerepelt –, a Stanford Egyetem professzora. Doktori fokozatát a Michigani Egyetemen szervezeti pszichológiából szerezte, s 2000 óta publikált kötetei mind a szervezeten belüli pszichológiai problémák megoldásáról szólnak. Tehát élő példákkal, kísérletekkel stb. alátámasztva végre itt a megoldás a kezünkben: hogyan is kezeljük drága seggfejkéinket.

Egyébként nem szokásom káromkodni, előre is remélem, megbocsájtjátok nekem a sok seggfejkézést, hiszen a könyv folyamatosan így utal azokra a „gyökerekre”, akik megkeserítik életünket.

Ez a már-már tankönyvszerű írás viszont több olyan lehetőséget is felvázol, amely segít kezelni/leszerelni/elviselni őket, ráadásul fokozatosan felépítve a legkevésbé drasztikus megoldástól a kemény ellenszegülésig. Csak, hogy egy párat említsek a teljesség igénye nélkül, ilyen például a nyugodt zugszünetek beépítése, az adott helyzetben való nevetségesség, humor meglátása, a pozitív oldalának nézése, a teljes kikapcsolás agyilag, a szánakozás („szegény ördög, biztos rossz napja volt”), stb. És természetesen a könyv végén az ellenszegülés különféle módszereit is megtanulhatjuk, ha az addigiak egyikének alkalmazása sem válna be.

A két kedvencemet viszont mindenképp muszáj tömören megemlítenem, például:
„Fojtsd meg őket a kedvességeddel” – Azaz ne süllyedj le a támadó seggfejeid szintjére, hanem felülről tekints le rájuk, és gondolj arra, hogy milyen véleménnyel akarsz lenni önmagadról, ha később visszatekintesz az adott szituációra.

Az író egyébként nemcsak saját tapasztalataiból írta a könyvet, ugyanis a No Asshole Rule megírása után rengetegen megkeresték személyes történetükkel (ennek a könyvének a végén is buzdítja lelkes olvasóit az e-mail írásra), és bizony ezekből bőven kapunk mi is szemezgetést, példákat – szerencsére. Tehát az egyik ilyen kedvencem, amikor valaki ezt a javaslatot osztotta meg vele (esküszöm, ki fogom próbálni):

„Doktorosat fogok játszani: diagnosztizálom a seggfejkór eme lenyűgöző esetét, amely minél extrémebb és bizarrabb, annál érdekesebb.”

Tehát például, amikor őrült kollégánk vagy főnökünk veszett ordibálását hallgatjuk, fejben akár ezt a szituációt is elképzelhetjük, átkereteztethetjük magunkban. Az ember közben akár még jól is szórakozhat.

Persze, most csak 1-2 tanácsot írtam le nektek abból, ami a könyvben szerepel, a személyes kedvenceimet, de tényleg rengeteg szerintem igen hasznos kis kulcsot kapunk a kezünkbe, már csak azt kell eldöntenünk, az adott helyzetben melyik válaszreakció alkalmazása vezet a legjobb eredményre. Netán a „fussatok, bolondok”, a humorizálás vagy az ellenszegülés? Mint megtudhatjuk, ez sok egyéb dolog függvénye, például, hogy mindenképp rá vagyunk-e kényszerülve az adott seggfej elviselésére, milyen pozíciót tölt be hozzánk képest, stb.

Mindenképp ajánlom a könyv elolvasását, mert sokat lehet tanulni belőle. Én az elején egy kicsit szkeptikus voltam és zavart a sok forrásmegjelölés (amit most is azt mondok, hogy inkább a végén kellett volna feltüntetni), de aztán azt vettem észre, hogy már elő is vettem egy füzetet, és amint jöttek a tanácsok, buzgón jegyzetelni kezdtem.

Amit még nagyon értékeltem a tanácsokon kívül, az a különféle valós, megtörtént kísérletek leírása. Például vizsgálták a viselkedés zavarokkal küzdő fiatalokat, és bebizonyították, hogy többségük örül mások szenvedésének. (Olyan képeket mutattak nekik, amelyeken az ember fájdalmat éreznek.) Levonhatjuk tehát a következtetést, hogy sok embert bizony ez hoz lázba, ez élteti. Úgyhogy csak öltsétek magatokra a fapofát, és vessétek bele magatokat a megoldások tanulmányozásába, hogy ne töltsétek minden napotokat stresszel, idegeskedéssel, mert az bizony nagyon hamar az egészségetek (és kapcsolataitok) rovására mehet!

Pontozás:
Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: –
Borító: 7/10 – Végül is figyelemfelkeltő csak annyira nem releváns.
+ pont: A hasznos, néhol vicces tanácsokért, egyet-egyet kiemelkedően jónak találtam (bár néha adódtak ellentmondások a végén).
– pont: A hosszas forrásmegjelöléseket lehetett volna inkább a végére pakolni.

>!
lilaköd P
Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

Az író elmondása szerint, az előző könyve kapcsán elég sok e-mailt kapott a seggfejekkel kapcsolatban, ezért úgy gondolta összehoz egy könyvet ebben a témában.
Jól tette.
A könyv valóban hasznos tanácsokkal lát el mindenkit, aki úgy érzi, seggfejekkel van körül véve. Hogyan kell velük kommunikálni, hogyan lehet őket leépíteni, kiiktatni a környezetünkből.

>!
Ács_Milán
Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

Kis seggfejkalauz… ha egy ilyen címmel találkozik az ember, már erre felkapja a fejét.
Aztán miután elolvasod a fülszöveget, még jobban izgatja a fantáziádat a könyv.
Szóval nagy elánnal kezdtem neki a könyv olvasásának… de kár volt. Már az első kb. 20 oldal után azt éreztem, hogy ez nem az én könyvem. Nekem ez egy tipikus példa volt arra, amikor nagyobb a füst, mint a láng.
Semmi olyan pluszt vagy újdonságot nem kaptam az olvasás során, amit eddig ne tudtam volna és ne tapasztaltam volna meg eddig a való életben. Ami rettentően idegesített, hogy bizonyos szavak rengetegszer előfordultak a könyvben, úgymint: seggfej, gyökér, abúzus. Például az abúzust miért nem lehetett magyarul leírni?
Számomra a könyv felépítése is hagyott némi kívánnivalót maga után és az állandó oda-vissza utalgatások a fejezetekre.
Összességében örülök, hogy sikerült elérnem a végére és ennyi!

>!
WerWolf
Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

Robert I. Sutton könyvétől mindenki azt várja, hogy ha elolvassa, akkor megoldódnak a munkahelyi problémái és végre nyugodt környezetben dolgozhat. De tudjuk, hogy minden “önsegítő” könyv csak általánosságokban beszél, és nekünk kell megtalálnunk az utat a célunkhoz. Nincs ez másképpen a Kis seggfejkalauz esetén sem, hiszen a seggfejek kezelésére nincs 100%-osan biztos recept. Ha lenne, akkor már rég megoldódott volna ez a probléma és nem lenne szükség ilyen könyvekre. 100%-os megoldás nincs, de Sutton könyve mégis segíthet.
A Kis seggfejkalauzban megismerkedhetünk a seggfejek főbb csoportjaival, ami segít beazonosítani, hogy a mi saját seggfejünk melyikhez is tartozik. Első pillantásra úgy tűnik, hogy sikerül egyetlen csoportba beskatulyázni az emberünket, de lassan rá kell jönnünk, hogy több összetevős az egyenlet, így a kezelésére ajánlott módszerek is több lépcsőben alkalmazandóak. És persze, ott van az önvizsgálat is, hiszen lehet, hogy nekünk X. Y. jelenti a seggfejt, míg másik kollégánk szemében mi vagyunk azok.
A könyv nem hibátlan, de életszerű, ami nagyban növeli a benne leírtak használhatóságát.
Bővebben: http://www.letya.hu/2018/03/robert-i-sutton-kis-seggfejkalauz/

>!
Hiranneth
Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

Egyszerre volt vicces, szomorú és elgondolkodtató. Vicces, mert lássuk be, időnként képesek vagyunk másokat kiröhögni csak mert épp nem nekünk fáj. Persze ha mi lennénk az adott szituációban, rögtön más lenne a helyzet.
Szomorú, mert mennyi olyan ember van, aki nem tud esetleg kiszabadulni egy ilyen helyzetből. Én senkinek nem kívánnám azt, hogy olyan helyen dolgozzon, ahol esetleg egy-egy diplomás seggfej alá van beosztva. Mert gondoljunk bele, mennyi időt töltünk mi magunk is a munkahelyen, és bármennyire is szeretnénk, nem tudjuk elszeparálni teljesen a munka- és magánéletünket.
Elgondolkodtató, mert az ember akaratlanul is elkezdi összevetni a saját életével, tapasztalataival az olvasottakat, és bizony-bizony szembesülhet nem várt, és nem is teljesen kellemes dolgokkal. Mindezek mellett hasznosnak is tartom, mert tanácsokat ad, amelyek mentén az ember tényleg megpróbálhat javítani a saját helyzetén.

>!
Jean P
Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

Ezt kb. én is írhattam volna, annyi kivétellel, hogy nem raktam volna bele annyi hivatkozást, ami kb. a fél könyvet kitölti. Volt olyan oldal, ahol fél oldal lábjegyzet volt forrásmegjelöléssel/hivatkozással… Hasznos infót nem találtam benne, amiket leírt, azt „józan paraszti ésszel” is így csinálja az ember.
1 csillag a címnek, egy pedig a borítónak :D

>!
Weirdnessa P
Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

Hasznos és szórakoztató kis könyv, bár szerintem sok helyen túl terjengősre sikerült, így hamar megunja az ember fia/lánya.

>!
Rafilover
Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

Alapvetőleg nem rossz könyv, de nem is olyan, amit egyhuzamban tudsz olvasni, mert néha unalmasnak tűnik. Azért köszönöm.


Népszerű idézetek

>!
Ács_Milán 

„Minden embercsoportban van egy seggfej. Ha körülnézel, és nem látsz egyet sem, akkor te vagy az.”

237. oldal

>!
Niitaa P

És pusztán azért, mert ön a főnök, még nem feltétlenül van a kezében több hatalom, mint az alárendeltjeinek.

55. oldal

>!
Niitaa P

(…) az ember a főnökét hagyja ott, nem a céget.

76. oldal

>!
wzsuzsanna P

Mindannyian felelősek vagyunk önmagunkért, ugyanakkor az érzelmi és fizikai önfenntartáshoz másokra is szükségünk van, ahogy nekik is szükségük van ránk. És a közösen megtett út során néha előfordul, hogy túl sokat kérünk tőlük vagy ők tőlünk, és megkarcoljuk egymás lelkét. Közös feladatunk és felelősségünk, hogy fájdalommentesen szerezzük meg egymástól azt, amire szükségünk van.

263-264. oldal

>!
Niitaa P

Azért írtam ezt a könyvet, hogy választ adjak egy kérdésre, amellyel már több ezerszer szembesültem.

(első mondat)

>!
Ács_Milán 

A mások semmibevétele pedig ragályos – azaz aki egy gyökérrel (vagy ami még rosszabb, egy rakás gyökérrel) dolgozik együtt, az valószínűleg maga is gyökér lesz.

21. oldal

>!
Ács_Milán 

Ha az ember úgy érzi, hogy hamarosan összetűzésbe kerülne valami bunkó, lealacsonyító modorú, tiszteletlen alakkal, aki az agyára menne és fölbosszantaná, néha jobb, ha otthagyja az illetőt egy időre.

78. oldal

>!
Ács_Milán 

SEGGFEJÉSZLELŐ TIPPEK

A gyökereket lásd előre és kerüld nagy ívben!

90. oldal

>!
Jeffi SP

    Seggfejvakság

Tíz hazugság, amivel az emberek áltatják magukat:

1. A jelen helyzet tagadása: „igazából nem is olyan rossz”
Pedig a helyzet rettenetes: ön a bolondok paradicsomában él!

2. Képzeletbeli javulás: „Tulajdonképpen egyre jobb.”
Ez vágyvezérelt gondolkodás: a helyzet ugyanolyan rossz, mint volt vagy rosszabb, mint valaha.

3. Hiú remény: „Hamarosan jobbra fordulnak a dolgok.”
Ön reménykedik, hiszen végső soron optimista. De a szebb jövő, amelyre áhítozik, még nem érkezett el, és nincs különösebb okunk azt hinni, hogy valaha is elérkezik.

4. A holnap sosem jön el: „Itthagyom az egészet és keresek valami jobb helyet, mihelyt végzek ezekkel az utolsó fontos dolgokkal.”
Aztán jön még egy fontos dolog, majd még egy és még egy. Az élet maga a rendetlenség, ha arra vár, hogy helyre kis masnit köthessen rá és ideális pillanatban távozhasson, azt várhatja holta napjáig!

5. Olyan jó, hogy az már nem fáj: „Annyit tanulok, és olyan remek kapcsolatokat építek, hogy akkor is megéri, ha bántanak”
Mindazzal, amit ön és a környezetében lévők elszenvednek, valóban megéri? És az nem aggasztja, hogy ön is seggfejjé változik? Vagy talán már késő lenne aggódni?

6. A megváltókomplexus: „Csak én javíthatok a helyzeten. Engem senki sem pótolhat.”
Ha ez igaz, akkor miért is mennek eleve ilyen rosszul a dolgok? Lehetséges, hogy ön nemcsak szenved, hanem tehetetlen is és nem tud kijavítani semmit? Vagy akaratlanul is csak táplálja a seggfejproblémát, amelyet valaki más jobb eszközökkel tudna kezelni?

7. Nem vagyok én nyápic! „Igen, rossz a helyzet. De én kemény vagyok! Rám ez nincs hatással!”
Hm…Kíváncsi lennék a társai is így gondolják-e?

8. Én ezt a dolgot ki-be tudom kapcsolgatni! „Igen, rossz a helyzet. De én ügyesen különválasztom a dolgokat, így nem igazán hat ki a családommal, barátaimmal ápolt kapcsoltaimra.”
A család és a barátoko vajon mit mondanak erről az ön háta mögött?

9. Álszent, önelégült szenvedés: „Igen, nekem ez rossz, de másoknak sokkal rosszabb! Nincs jogom panaszkodni.”
A világon minden lehet rosszabb is, mint amilyen. A mártíromság elég ócska kifogás arra, hogy miért nem lép ki egy szörnyű helyzetből.

10. Máshol a fű még barnább lesz: „Itt rossz ugyan, de ha elmegyek máshová, ott még rosszabb lesz nekem.”
Az biztos, hogy tökéletes munkahely nincs és lehetnek ennél is rosszabb helyek. De megnézte egyáltalán a többi opcióját? Mert ez a gyenge kifogás erősen bűzlik.

67-69. oldal

>!
Jeffi SP

Laszlo Bock, aki egy évtizeden át irányította a Google „emberműveletek” csapatait, szépen dokumentálta a helyszínváltozás előnyeit. Work Rules! (A Google-titok) című könyvében arról számol be, hogy ha a Google-alkalmazott a teljesítménygörbe „fenekén” azaz a legalsó 5 százalékban van, negatív visszajelzést kap a cégtől – de nem rúgják ki azonnal. Várnak vele, hiszen nem akarják rettegésben tartani az embereket, és azért is, mert az alulteljesítő alkalmazottak közül sokan menthetők. Ha ugyanis másik munkakörbe helyezik őket a Google-nél, a teljesítményük jellemzően javul és eléri a céges átlagot. Amint az Bock elmagyarázza, nem csak a megmentett alkalmazottnak jó, hogy 5 százalékról 50 százalékra tör fel, hanem a cégnek is, hiszen egy új ember kiválasztása, felvétele betanítása sok időbe és pénzbe kerül. Bock módszere nem kifejezetten a seggfejeről szól, hanem arról, hogy a Google-alkalmazottak felvételekor, illetve értékelésekor fontos szempont a méltóságuk tiszteletben tartása. Nekem Bock azt is elmondta, hogy a legalsó 5 százalékba kerülő alkalmazottak közül sokan egyrészt nincsenek tisztában azzal, hogy rosszul teljesítenek, másrészt halvány gőzük sincs róla, hogy milyen negatív hatással vannak a szűkebb környezetükre. Ha viszont „megmondjuk nekik, hogy hányadán állunk, majd megadjuk az esélyt, hogy új környezetben is kipróbálják magukat, az sokszor elégnek bizonyul ahhoz, hogy változtassanak a viselkedésükön.”

211-212. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Google

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Lindsay C. Gibson: Érzelmileg éretlen szülők felnőtt gyerekei
Susan Forward: Mérgező szülők
Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása
Verena Kast: Búcsú az áldozatszereptől
Szondy Máté – Szabó-Bartha Anett: Démonaink
Susan Forward: Érzelmi zsarolás
Eckhart Tolle: A most hatalma a gyakorlatban
Thomas Gordon – Noel Burch: Emberi kapcsolatok
Böhönyey Márta – Tóth Melinda: Mira
Túry Ferenc: Anorexia, bulímia