Keltika (A Merlin-kódex 1.) 19 csillagozás

Robert Holdstock: Keltika

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Merlin fiatal és halhatatlan, egyike azoknak, akik a világ ösvényeit járják, akiknek a csontjaikba van róva a bűbájosság, s akiknek még az erei­ben is varázslat folyik, sűrűbben a vérnél…

Ez a hősök kora, azoké a férfiaké és nőké, akik ha nem is istenek, de nem is egyszerű halandók. Iaszón évtizedek óta alussza a holtak álmát északon, egy jeges tó fenekén, hajójában, az Argóban, képtelenül feledni azt, ahogy felesége, Médeia, a varázslónő meggyilkolta fiaikat… Míg csak Merlin fel nem lebbenti a bűbájosság fátylát, és ki nem deríti, hogy a fiúk nem haltak meg – az egész csak trükk volt.

Merlin elvezeti Iaszónt és argonautáit – régieket és újakat egyaránt, Alba ködös szigetétől Hellász olívaillatú, sziklás szigeteire és hegyeibe, hogy megkeressék a fiúkat. Utazásuk a hősiesség és a szívszorító áldozatok, az igazság és az árulás útja.

Eredeti megjelenés éve: 2003

>!
Gold Book, Debrecen, 2008
368 oldal · ISBN: 9789634261117 · Fordította: Matolcsy Kálmán

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Merlin


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

>!
Noro 
Robert Holdstock: Keltika

A barbár ókorra általában úgy gondolunk, hogy egy kis kelta, egy kis görög, közte valami germán vagy szláv, de ezek – persze a rómaiakat leszámítva – úgy elvannak a maguk földjén. Holdstock ezzel szemben egy olyan Európát képzel el, ami felborítja ezt a statikus elképzelést: a keltáktól a lappföldieken át a szkítákig mind egy hajóban eveznek – a Merlin által a víz alól kiemelt Argón, a mitikus görög hajón. A világ természetesen primitív, de pezsgő élet zajlik benne, lakói pedig túllátnak a saját hazájuk horizontján. E kavalkád nélkül a könyv valahol a lényegét veszítené el.

A történet stílusa low fantasyre hajaz: nem szépíti a kort, sőt tulajdonképpen élvezettel merül a mocsokba (többféle értelemben:) Megtalálható benne az eposzok barbár hősiessége, de mindig realisztikusan átértelmezve. És bár időnként szabályosan nyüzsögnek benne a sámánok és vajákosok, a „valódi mágiával” csak ritkán szembesít. (Azért idézőjelben valódi, mert a babonákat és szélhámosságokat nem könnyű megkülönböztetni a túlvilági erőktől. Sőt, fontos megértenünk, hogy egy ókori – nem beavatott – harcos számára nincs is különbség. Amit bűbájnak hisznek, az az ő fejükben az is.) Maga a főhős, Merlinnek egy sajátosan holdstocki átértelmezése persze nem egyszerű sámán, de hasonló képességeket vonultat fel maga is: állat alakjában utazik, szellemekkel beszélget, istenekkel alkudozik. De amikor a csontjaiban rejtőző, mélyebb varázshoz nyúl, azért nagy árat kell fizetnie.
Egyet nem értek: tulajdonképpen miért Merlin? A cselekménynek sokkal több köze van a görög regékhez, mint a brit legendákhoz.

9 hozzászólás
>!
Lahara ISP
Robert Holdstock: Keltika

Holdstockot nem könnyű olvasni és nem nem is lehet gyorsan, tudom, mert egyszer megpróbáltam. Sajátos stílusa van, meg kell szokni, és onnan kezdve élvezhető és érthető lesz. Egyszer már olvastam ezt a könyvet, de abszolút nem tetszett, nem kötött le, nem értettem, hogy jön Iaszón és az Argo a címhez meg Merlinhez. Másodjára azonban gondosan olvastam, hagytam, hogy megjelenjen előttem a könyvbéli régi világ. Milyen érdekes, hogy bár a történet más, azonos szerzőnél ugyanúgy megjelennek ugyanazon motívumok, ugye? Leginkább a Szellemország megjelenítése tetszett, ahol nem csak a holtak, de a még meg nem születettek is jelen vannak. Ezt tiszta Mitágó-erdős. A különféle népek, különféle istenei, egy kis ez, egy kis az, a hideg is kiráz, annyira jó volt. Most, hogy így belegondolok, egyike a legjobb vásároknak, amiket könyvre költöttem. (250 pénz volt a valamilyen élelmiszerboltban.) Ám azt sajnálom, hogy a folyatás nincs. Angolul még nehezebb ezt a stílust olvasni, de erős leszek és bevállalós.

>!
Mónika_Lázár
Robert Holdstock: Keltika

Nálam örök favorit,nagyon szeretem!Nm is tudom,hányszor olvastam már ki,de nem tudom megunni!

>!
reta09
Robert Holdstock: Keltika

eléggé szaggatottan ment nekem ez a könyv, aki ismeri a görög és kelta mitológiát, annak biztos nagyobb élvezetet nyújt ez a könyv, mint nekem. sokszor elvesztem az utalásokban és több helyen nem értettem, hogy mért azt csinálja a főhős amit, mikor 5 oldallal előtte meg az ellenkezőjét csinálta, nekem kaotikus és néhol nehezen érthető volt.

>!
gabcsika1
Robert Holdstock: Keltika

Kölcsönbe kaptam, magamtól biztos nem olvastam volna el, de tetszett.
Azt kaptam, amire a fülszöveg alapján számítottam. Csak azt sajnálom, hogy sorozat és igazából nem lett vége a történetnek.
De azért izgalmas volt. :)

>!
Sünike
Robert Holdstock: Keltika

Háááát……
Nagy elánnal vágtam bele, hogy kelta, meg Merlin, meg mitológia, meg misztikum, és borzasztó nagy csalódás volt. Főleg azért, mert a könyv borítóján szerepel, hogy a The Times szerint az író „Nagy-Britannia legjobb fantáziálója” .
Nekem egy összevissza, zagyvaság volt az egész – lehet, ha még egyszer elolvasnám, akkor jobban érteném az utalásokat, időutazásokat, sejtetéseket, de nem tudnának annyit fizetni, hogy még egyszer elolvassam. Egyszer pont elég volt. (Nem véletlenül tartott hónapokig, amíg kiolvastam). Még jó, hogy csak 500 Ft-ért vettem az Alexandrában. Ugyanennyit azért kiadnék a folytatásra is. Ha már ennyit nyüglődtem vele (sokszor abba akartam hagyni) azért érdekelne a folytatás.

>!
Vladi
Robert Holdstock: Keltika

Egészen kiváló és egyedi, szépirodalmi igényességgel megírt mitikus fantasy, jó fordítással szép kivitelben.

>!
lena91 P
Robert Holdstock: Keltika

Másfél oldalig jutottam de ez is sok volt belőle…egy árva szót se értettem az egészből, úgyhogy úgy gondoltam, hogy ami nem megy azt ne erőltessük…

7 hozzászólás
>!
Echan
Robert Holdstock: Keltika

A történet maga jól kidolgozott, viszont ami zavaró benne az a rengeteg szereplő, és népcsoport, hivatkozás. A könyv feléig a történet élvezetes olvasása helyett azzal vagyok elfoglalva, hogy visszalapozgatok oldalakat hogy megkeressem az utalást. A vége felé már kikerekedik a történet és helyére kerülnek a dolgok, de addig a lábjegyzetek tömkelegével kell megküzdeni. Ami sajnálatos, az az, hogy miután megvettem a könyvet kiderült, hogy a folytatását nem tervezi kiadni a kiadó, így viszont kidobott pénz volt erre a könyvre költeni, mert sosem tudom meg a folytatást…


Népszerű idézetek

>!
Noro 

– Rubobostes valami tűzhozónak, az utak védelmezőjének, csatában szerzett sebek gyógyítójának akar áldozni. Egy élő denevérre és egy farkas mellső mancsaira van szüksége! A cymbriusok Indirabusnak, a vándorok és az ékesszólás harcos atyjának akarnak áldozni. Nem nyugszanak, amíg nem kerítünk nekik egy malacot! A germanusok egy hónyulat követelnek tűzistenüknek és védelmezőjüknek. Tairón, a krétai azt javasolta, hogy élve süssünk meg egy csecsemőt egy hatalmas fémüstben! Micsoda őrültség!
– A te idődben eléggé hétköznapi megoldásnak számított, Iaszón – emlékeztettem – és még az utánad következő időkben is. Hátborzongató, az igaz, de aligha nevezhető őrültségnek.
– Igazán? És szerinted honnan szerezzek egy megfelelő méretű üstöt ezen az istenek háta mögötti helyen?

8. Az Argó indulása (111-112. oldal)

Kapcsolódó szócikkek: Isten · Merlin

Hasonló könyvek címkék alapján

Steven Erikson: A jég emlékezete
Scott Lynch: Locke Lamora hazugságai
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Lakott sziget
Mark Lawrence: Tövisek Hercege
Sebastien de Castell: Az áruló pengéje
Nemeskéri Attila: Swords 1. – A kezdet
Karin Tidbeck: Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről
George R. R. Martin – Elio M. García Jr – Linda Antonsson: A tűz és jég világa
George R. R. Martin: A Hét Királyság lovagja
Mandy Kristóf: Phosphor – Az új élet