München 15 csillagozás

Robert Harris: München Robert Harris: München

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudéta-vidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével,a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól.

Hugh Legat a brit külügy ifjú reménysége, aki akaratán kívül titkosszolgálati játszmákba keveredik. Régi barátja, a náci bürokráciában dolgozó Paul von Hartmann és társai elhatározták, hogy megbuktatják Hitlert, ehhez viszont arra van szükségük, hogy a feszült helyzetet rendező Müncheni Konferencia kudarccal végződjön – ez pedig háborút jelentene Anglia és Németország között.

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
GABO, Budapest, 2022
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635662029 · Fordította: Bihari György
>!
GABO, Budapest, 2018
352 oldal · ISBN: 9789634066569 · Fordította: Bihari György
>!
GABO, Budapest, 2018
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634066415 · Fordította: Bihari György

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 33

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

mate55 P>!
Robert Harris: München

A régi barátok újraegyesülnek abban a reményben, hogy „kiszorítják” Hitler háborús tervét. Harris intelligens mesemondó. Egy újabb különleges regényt kínál, amely a történelem eseményeit egyfajta háttér fikcióval egyesíti, amely csak a drámai hatás hangsúlyozására szolgál. Kivételes históriával kelti életre a történelmet, igaz a tempója inkább módszeresebb, mint lélegzetelállító. Regényének jelentősége inkább politikai, mint katonai. München, ahol Neville Chamberlain brit miniszterelnök 1938 szeptemberében 30-án utoljára találkozott Adolf Hitlerrel, (amikor Európa szörnyű válsággal szembesül) kétségbeesett kísérletben az európai béke megőrzésére. A könyv a lelkiismeret, a hűség és az árulás kérdésével foglalkozik a müncheni „Nagy Négy” – Hitler, Chamberlain, Mussolini és a francia Édouard Daladier – találkozásának történelmi színpadán. Bár története fix tényeken alapul, Harris két fiktív karaktert használ a regényszerű célok elérése érdekében. Ezek fiatal férfiak (egy brit és egy német, akik Oxfordban diákként barátokká váltak), most a „való életben”, mint személyi titkárok „szolgálják” vezetőiket. Regényének érdemei: az események gondos nyomon követése, valamint a német és a brit résztvevők gondolkodásának és motivációinak bemutatása. Amit hiányoltam: érdekes lett volna megérteni-megtudni, Harris miért ábrázolta, oly szimpatikusan Chamberlain szörnyű vezetői kudarcát. A kétségbeesése, hogy békés megoldást találjon Hitlernek Csehszlovákia elfoglalására irányuló tervei miatt, egyszerűen elhalasztotta az elkerülhetetlen háborút, ezáltal csak azt érte el, hogy megszilárdította a Führer pozícióját Németországban. De nem mondja el nekünk, ehelyett elegánsan védi a cselekedeteit. Emiatt inkább az elbeszélés izgalmát kapjuk, amiben a világot megrázó eseményeket ismerhetjük meg (újra). Végül a „München” nemcsak a XX. századi történelem egyik kulcsfontosságú ábrázolása, hanem egy figyelmeztető történet arról is, hogy mi a jövő, amikor a hétköznapi emberek nem ismerik fel a gonoszt. A nacionalizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet jelenlegi Egyesült Államokban és Európában történő újjáéledésének párhuzamai meglehetősen nyugtalanítóak.

Pistee77>!
Robert Harris: München

Robert Harris könyve a Második világháborút megelőző tesze-tosza brit politikájának és politikusának (Neville Chamberlain) egyik ballépéséről szól egy angol és egy német férfi történetén keresztül, akik régen jó barátok voltak, de eltávolodtak egymástól. Anno iskolatársak voltak, most újra találkoznak, és közös célként megpróbálnak tenni Hitler megbuktatása érdekében. Közben megismerhetjük az akkori hangulatot Nagy-Britanniában és Németországban is.
Ez a két alak a szerző által kitalált figurák, a regényben szereplő többi valóban létezett történelmi személy, akik abban a korban alakították a történelmet.
A könyv végig izgalmas és érdekes, de valami mégis hiányzik belőle, amitől tényleg nagyon jó könyv lehetne.
Akit érdekel ez a korszak annak érdemes elolvasni, bár sok újdonsággal nem szolgál azoknak, akik ismerik a történelem eme időszakát, de persze nem is történelemkönyvnek készült, hanem inkább olyan kémtörténetfélének.
Szerintem a szerző Neville Chamberlain brit miniszterelnököt sokkal pozitívabb színben tünteti fel, mint azt a legtöbb általam eddig olvasott vagy látott egyéb történelmű témájú könyv vagy film.

Balog_Judit>!
Robert Harris: München

A regényben nem volt túl sok izgalom, viszont annál több „mi lett volna, ha…” kérdés vetődött fel bennem a könyv elolvasása után.

frenci>!
Robert Harris: München

Érdekes regény. Az elején a diplomáciai hercehurca miatt döcögött a történet, de amint Münchenbe értek és találkozott a két barát, onnantól volt benne egy kis izgalom. Chamberlain minden erejével megpróbálta elkerülni az elkerülhetetlent. Nem akart tudomást venni a közelgő háborút, csak a békét hajszolta. Chamberlain nem tartozott az erős miniszterelnökök közé. Itt viszont jobb színben tüntetik fel Chamberlaint, az író egy kicsit elfogult vele és a tetteivel kapcsolatban.

daney>!
Robert Harris: München

Bár a borító „zseniálisan felépített kémregényt” ígér, nagyjából annyira volt kémregény, amennyire Az arany ember. Attól még ugyanis nem lesz kém egy regény, pláne zseniálisan felépített, hogy a főszereplői suttyomban találkozgatnak, illetve lényegében közismert tényeket tartalmazó „titkos” dokumentumokat pakolgatnak piros tatyókba stb stb.

Ettől még nem rossz könyv, egyáltalán nem. Csak felejtsük el a harsány borító-feliratot, olvassuk mint – ahogy azt a szerző is bevallotta – egy olyan történelmi regényt, amely a múltnak egy kevésbé ismert-feldolgozott epizódját próbálja nemcsak bemutatni, de ízessé-szagossá tenni. Ebben – a hangulatteremtésben, a múltidézésben – Harris márpedig nagyon jó.
Azért nem árt, ha előtte átfutja az ember legalább wikipédia-szinten a müncheni egyezmény körülményeit, sőt, érdemes visszatekinteni Versailles-ig, nehogy a végén még elkezdjük megsajnálni a cseheket…


Népszerű idézetek

mate55 P>!

Sohasem szabad megfeledkeznünk róla, hogy az, ami ma számunkra a múlt, valamikor a jövő volt."

(első mondat)

Pistee77>!

A sajtóközlemény úgy állította be, mintha ez az egész Hitler ötlete lenne. Az emberek hinni fognak neki, gondolta Hartmann, mert az emberek azt hiszik el, amit el akarnak hinni – ez volt Goebbels óriási meglátása. Attól kezdve nincs szükségük rá, hogy kényelmetlen igazságokkal fájdítsák a fejüket. Hitler felmentést ad nekik a gondolkodás alól.

146. oldal 4. fejezet

Pistee77>!

Nem olyan rossz fiúk ezek, gondolta Hartmann. Egész életében ilyenek között forgott: hazafiak, konzervatívok, kasztszelleműek. Számukra Hitler csak bárdolatlan vadőr, akinek valamilyen rejtélyes okból sikerült magához ragadnia a családi birtok irányítását; miután beiktatták, váratlan módon olyan sikeresnek bizonyult, hogy az urak még alkalmi neveletlenségét és ki-kitörő erőszakosságát is hajlandóak lettek elviselni, cserébe a nyugodt életért.

110. oldal 2. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Ken Follett: Kulcs a Manderley-házhoz
Cserhalmi Dániel: Szibériai csapda
Helen Bryan: A háború jegyesei
Tomori Gábor: Szívcsakra
Steve Berry: A templomosok öröksége
Kate Mosse: Labirintus
Anne Rice: A múmia
Tom Harper: Az elveszett szentély
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Veszélyes amazonok
Greg Iles: Lángoló kereszt