The ​Cuckoo's Calling (Cormoran Strike 1.) 81 csillagozás

Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling

After losing his leg to a land mine in Afghanistan, Cormoran Strike is barely scraping by as a private investigator. Strike is down to one client, and creditors are calling. He has also just broken up with his long-time girlfriend and is living in his office.

Then John Landry walks through his door with an amazing story. His sister, the legendary supermodel Lula Landry, known to her friends as the Cuckoo, fell, famously, to her death a few months earlier. The police ruled it a suicide, but John refuses to believe that. The case plunges Strike into the world of multimillionaire beauties, rockstar boyfriends, desperate designers, and every variety of pleasure, enticement, seduction, and delusion known to man.

You may think you know detective novels, but you've never met one quite like Strike. You may think you know the world of the wealthy and famous, but you've never seen it investigated by a detective like this one.

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Sphere, 2023
456 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781408729779
>!
Sphere, London, 2017
550 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780751571400
>!
Sphere, London, 2014
550 oldal · ISBN: 9780751549256

8 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Cormoran Strike

211 tag · 87 karc · Utolsó karc: 2024. március 15., 18:54


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Cormoran Strike

Helyszínek népszerűség szerint

London


Kedvencelte 4

Most olvassa 10

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 24


Kiemelt értékelések

worsi P>!
Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling

Ez remek volt. Évek óta csak messziről néztem, aztán @Etike-vel együtt rászántuk magunkat és nem bántuk meg. Csak pár gondolat:
– Tetszett, hogy olyan rendes régi krimiként indul (meg folytatódik is), mint a Sherlock Holmes-ok meg a Poirot-k. A stílusa nekem tipikusan rowlingosnak tűnt (párhuzamosan olvastam az első Potterrel).
– Tetszett, hogy spoiler.
– És azzal együtt, hogy spoiler, végig izgalmas volt.
– Hetekkel később is újra elő-előkerült a beszélgetéseinkben.
– Utólag belegondolva spoiler.
– Folytatjuk a sorozatot, ez nem kérdés. Lehet, hogy a BBC-sorozatba is belenézek egyszer.

sztimi53>!
Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling

Mostanában értékelhetnékem van, és hát magyarul ez megvolt és nem írtam róla semmit. Szóval nyilván tudtam, hogy Rowling tud írni, nekem ezt már nem kellett bizonyítani, és szerintem nagyon rendes kis krimit rakott össze, olyan klasszikus, lélektani nyomozós módon, és adott nekünk megint egy (itt még azt írom egy, mert Robint az elején nem tudtam kedvelni) kiváló főhőst, a maga keserveivel, akiért nagyon tudok rajongani. Az egész ember a fanszőr hajával, a betört orrával, a rocksztár apjával, a groupie anyjával, számtalan testvérével és a hihetetlenül gyönyörű, ámde pszichopata exnőjével együtt varázslatos karakter, és persze jó brit nyomozóhoz illően briliáns is. Robinhoz nekem kellett a jellemfejlődés, amit a későbbi könyvekben mutatott, hogy kedvelni tudjam, de beérett a dolog, nekem itt még kicsit túl rózsaszín volt. És a sztori, az elég jó volt, a mocskos sajtó gonoszsága (gondolom kiírta magából az ellenük érzett dühöt, ahogy később az ink blackben a social mediát és a PC világot ekézte, de ez csak olyan mire gondolhatott a költő teória), a celebek magánélethez való joga, a gazdagok belülről rohadó világa olyan szépen körvonalazódik. Én szeretem a szociográfiát és Rowling olyan szépen bemutatja a brit társadalmat. Kiválóan ismeri a rétegeket, az emberi gyarlóságokat, és pont ezért tud jó krimit írni. Tökéletes? Nem, de szerethető, okos, kvázi egyszerű megoldással. Itt még nem voltam benne biztos, hogy rajongó leszek, de idővel sikerült. A másik, ami miatt írni akartam, az a fordítás. Nem arról van szó, hogy nagyon rossz, mert nem, de eredetiben sokkal élvezhetőbb, és talán már hamarabb eljött volna a rajongás, ha kezdettől fogva angolul olvasom. Most sajnos végig kell tolnom eredetiben is a sorozatot. Úgy sajnálom magam. :)

4 hozzászólás
pat P>!
Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling

Tudtam, tudtam! Voltaképpen. Lényegében. Csak hagytam magam félrevezetni. Százhuszonháromszor. Legalább. :)

Szerettem én már a Harrypottereket is eléggé. Aztán jött az Átmeneti üresedés, azon eléggé felkaptam a fejem, hogy hűazannya, ez a nő tud valamit, ráadásul még írni is. És most ez a detektívregény. Mondjuk nem az a pörgős meg akciódús, de olyan elmés. Meg izgalmas, amúgy intellektuálisan. Meg baromi hangulatos. És London, a házak, az utcák, az emberek, minden annyira él. Cormoran Strike, Robin, Lula, meg kábé az összes karakter is teljesen valódinak és hitelesnek hat – szerintem meg tudnám mondani, mi volt a jelük az oviban, és mit mondanak, ha elkapja őket a kalauz. Szóval kidolgozottak, na. Ráadásul, gyanúm szerint helyenként még vicces is, bár külföldiül a humor nekem nemigen jön át, sajnos.
Meg persze ahogy a végén a helyére kerül az a 4723 darab apró részlet (de az utolsó vízcseppig ám!), na az parádés. Logikus. És lélektanilag teljesen hihető.

(Ja, az angol nyelv meg mindig teljesen lenyűgöz. Tudtátok, hogy tényleg létezik az adamant szó? Másik kedvencem még a decipherable , és sajnos sok emberre fogom titokban azt mondani, hogy bat-shit insane .)

2 hozzászólás
brigi11 P>!
Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling

És most jött el az a pillanat, amikor Sherlock Holmes-t hosszú időre nyugdíjba küldöm…
Én az a tábor vagyok, aki szerette ezt a történetet. Szerettem Cormorant, bár nem értem miért kellett belőle Hagrid 2 csinálni, szerettem, ahogy ez az egész tudatosan fel van építve, szerettem azt a kis fricskát a társadolomra és legfőbbképpen az angolokra vonatkozóan, szerettem a sétákat, szinte minden szerettem benne, de azért vannak a könyvnek hibái. Kicsit hosszúnak érzem és a gyilkos személyén se tudtam meglepődni. Annak viszont örültem, hogy nem lett romantikus vonal Cormoran és Robin között és remélem, hogy ez így is marad.

blossoming>!
Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling

Zseniális. (Mi más?)
Londonban barangolunk, Strike irodájában teázunk, sétálunk, taxizunk. Minden apró részletet megfigyelsz, mindenkit megismersz, és mindez úgy történik, hogy észre sem veszed: jé, itt beindultak a dolgok. És pont ettől életszerű.
Rowling lassan ír, nem ugrál minden oldalon baltás gyilkos, nincsenek bekezdésnyi leírások, hogy ki milyen volt, és nincs is rá szükség.
Mert ott vagy velük, részévé vársz a történetnek, és míg azzal foglalod el magad, hogy megismerd Cormorant, vagy Robint, hoppá, a dolgok beindulnak. Ezt a történetet a karakterek mozgatják, és tökéletesen teszik, annyi megfigyelni valót adva, hogy eszembe nem jutott azon töprengeni, hogy ki volt a gyilkos, ha volt egyáltalán, egészen az utolsó részig.
A stílus persze ötcsillagos, de ezt már megszokhattuk, a történet pedig izgalmas.
Olvassátok. Sokszor.

11 hozzászólás
Gudmundur >!
Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling

Nem tudom, létezik-e olyan, hogy klasszikus krimi, de nekem végig az járt olvasás közben a fejemben, hogy „de jó végre egy klasszikus krimit olvasni”. Értettem ezalatt, hogy nem egyre véresebb és erőszakosabb gyilkosságok során át göngyölítődik fel az ügy, hanem komótos nyomozás után, a logikára alapozva, az apró részletek összeillesztésével.
Nagyon élveztem, hogy a részben általam is ismert londoni helyszínek szolgáltatták a hátteret az eseményekhez. Eddig sohasem figyeltem fel erre, de ha ismerős a környezet, amiben a történet játszódik, az hozzáad egy pluszt az olvasási élményhez, és segíti a bevonódást.
Ebben a könyvben minden adott a kellemes szórakozáshoz és kikapcsolódáshoz: izgalmas rejtély, szimpatikus főszereplők, a gazdagok és szépek átlagemberek (mint én) számára elérhetelen világa. És nekem itt van az egyik problémám ezzel a krimivel. A karaktereket mintha körzővel és vonalzóval rajzolták volna meg. Mindenki hozza a formáját, a sablont, ahogyan a divatvilág szereplőit, a popsztárokat, az érdekből házasodó, felszínes nőket, a rendőröket, a háborús veteránokat stb. elképzeljünk. Olvasás közben végig azon morfondíroztam, hogy egy-egy figura ábrázolását a mély emberismeret vagy inkább az adott társadalmi csoportról elterjedt közhelyek ihlették. Kizárólag azért szavazok az előbbire, mert tudom, ki a szerző.
A másik problémám a történetvezetéssel volt. Amikor a páromnak meséltem a könyvről, azon kaptam magam, hogy nem az izgalmas eseményekről, hanem a szerző írástechnikájáról elmélkedem, arról, hogy milyen ügyesen bontja ki a szereplők múltját, egymáshoz való viszonyát. Mivel én olvasás közben inkább a szereplők jellemfejlődésére és a lélektani vonatkozásokra figyelek, elgondolkodtam, hogy mitől lehet ez. Végül arra jutottam, hogy vannak picit erőltetett elemek a történetben, és bár nem koncentráltam ezekre tudatosan, de valahogy mégis hatottak rám. Egy példa: ha két embernek megismerjük a magánéletét, és ebből már világosan kiderül, hogy legfeljebb barátként fognak tekinteni egymásra, feleslegesnek tűnik újra és újra beleszőni a szövegbe a gondolataikat arról, hogy miért is nem akarnak összejönni a másikkal. De ez már szőrszálhasogatás, tudom.
Furcsa, hogy ezeket írom, mert egy krimihez nem szoktam extra elvárásokkal közelíteni. Mivel azonban egyrészt ez alapvetően egy nagyon jó és élvezetes krimi volt, másrészt Rowling írta, egyszerűen csak szerettem volna, ha zseniális, nem csak nagyon jó. De valójában szerettem a könyvet és biztosan el fogom olvasni a folytatásokat is.
U.i.: Egy logikai bukfencet felfedeztem a történetben, de nem írom meg, nehogy „elspoilerkedjem” a sztorit azok számára, akik még most készülnek elolvasni.

3 hozzászólás
AgiVega IP>!
Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling

Nekem ez bejött. Egy kicsit hosszú volt, de tetszett. Már az elején felmerült bennem, hogy az lehet a gyilkos, aki, de hamar elhessegettem a gondolatot, mondván, hogy az nagyon abszurd lenne. Aztán mégis… :)
Strike és Robin párosa igazán üdítő volt, szívesen olvasnék még velük egy-két könyvet…

4 hozzászólás
szakriszt>!
Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling

A végén kezdem: biztosan olvasni fogom a sorozat többi részeit! Én nem jöttem volna rá, hogy Rowling írta, bár a leírások, az elejtett félmondatok, amikről a végén derül ki, hogy jelentőségük volt a Harry Potternél is megjelentek. Viszont nehezen indult be számomra és az érzelmileg, anyagilag és/vagy fizikailag sérült nyomozó annyira klisé. De aztán túlléptem ezen. Várom, hogy hogyan alakul Strike és Robin kapcsolata munkaügyben és magánéletben.

ms_moly>!
Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling

olyan érzésem volt, mintha egy felturbózott és 2013-ra aktualizált Agatha Christie-t olvastam volna

ninfa>!
Robert Galbraith: The Cuckoo's Calling

Imádtam!:) Biztos el fogom olvasni a következő köteteket is.


Népszerű idézetek

fkt>!

Matthew kept hinting that Strike was somehow a fake. He seemed to feel that being a private detective was a far-fetched job, like astronaut or lion tamer; that real people did not do such things.

Életveszélyes_és_Tilos>!

Out in the street, he lit a cigarette, turned left and proceeded past the closed 12 Bar Café, up the narrow walkway of Denmark Place past a window full of multicoloured guitars, and walls covered in fluttering fliers, away from the relentless pounding of the pneumatic drill. Skirting the rubble and wreckage of the street at the foot of Centre Point, he marched past a gigantic gold statue of Freddie Mercury stood over the entrance of the Dominion Theatre across the road, head bowed, one fist raised in the air, like some pagan god of chaos.

Part One - 5

Kapcsolódó szócikkek: Freddie Mercury
Ashtray_Heart>!

'And listen, Robin, if another death threat comes in-they usually arrive on Mondays…'
'Yes?' she said eagerly.
'File it' said Strike.

125. oldal

Etike P>!

Don't you ask questions? Or do you just sit there looking scary until someone blurts out a confession?

aishareads>!

The lawyer smiled at her, and she sighed and patted his arm, like a tolerant but slightly exasperated mother to a child. John Bristow raised his hand in a salute, then followed his girlfriend out of the room, and their footsteps clanged away down the metal stairs.

aishareads>!

The snowy smoothness of the stranger’s shirt made Strike doubly conscious of the thousand or so creases in his own clothes. He stood up to give Bristow the full benefit of his six feet three inches, held out a hairy-backed hand and attempted to counter his visitor’s sartorial superiority by projecting the air of a man too busy to worry about laundry.

20. oldal, Part One - 3 (Sphere, 2013)

aishareads>!

“Sorry—I’m so sorry,” Bristow gasped, when the door had closed. “This is—I’m not usually—I’ve been back at work, seeing clients…” He took several deep breaths. With his pink eyes the resemblance to an albino rabbit was heightened. His right knee was still jiggling up and down.

25. oldal - Part One - 3 (Sphere, 2013)

aishareads>!

“All I want, Strike,” said Bristow hoarsely, the color high in his thin face, “is justice.”

blossoming>!

This was the hour when he found London most lovable; the working day over, her pub windows were warm and jewel-like, her streets thrummed with life, and the indefatigable permanence of her aged buildings, softened by the street lights, became strangely reassuring. We have seen plenty like you, they seemed to murmur soothingly, as he limped along Oxford Street carrying a boxed-up camp bed. Seven and a half million hearts were beating in close proximity in this heacing old city, and many, after all, would be aching far worse than his. Walking wearily past closing shops, while the heavens turned indigo above him, Strike found solace in vastness and anonymity.

48. oldal, 1. rész, 7. fejezet (Sphere, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: London

A sorozat következő kötete

Cormoran Strike sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Richard Osman: The Man Who Died Twice
Lucy Foley: The Guest List
Lisa Jewell: Then She Was Gone
Lisa Jewell: The Family Upstairs
M. C. Beaton: The Dead Ringer
Daniel Cole: Ragdoll
Sophie Hannah: The Monogram Murders
Lucy Foley: The Hunting Party
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Stolen Dolls
John Marrs: The One