Bevezetés ​a szövegnyelvészetbe 1 csillagozás

Robert de Beaugrande – Wolfgang Dressler: Bevezetés a szövegnyelvészetbe

Mindennapi ​megnyilvánulásaink során nyelvészeti értelemben folyton-folyvást szövegeket hozunk létre és állandóan szövegek vesznek bennünket körül. Mik ezek a szövegek, milyen szerkezetűek, hogyan alkotjuk és értjük meg őket, hogyan tartoznak hozzá mindennapi életünkhöz? Egyáltalán mi tesz egy szöveget szöveggé? Mi az, ami összetartja a szöveg elemeit? Mi a szöveg és a nyelv kapcsolata?

Efféle kérdések merülhetnek föl azokban, akik valamilyen okból, kíváncsiságból, önismereti vágyból vagy éppen kutatói elhivatottságból az emberek által létrehozott vagy észlelt és megértett (vagy éppen meg nem értett) szövegeket alaposabban megvizsgálják. S ezt az érdeklődést kétségkívül tovább növeli az a tény, hogy az elmúlt évtizedekben fokozatosan kialakuló információs társadalom, a kommunikációra épülő világ mind jobban igényli a szövegekkel kapcsolatos ismereteink tudatosítását.

Robert de Beaugrande és Wolfgang Dressler izgalmas szellemi kalandot kínáló könyve – a… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Egyetemi Könyvtár

>!
Corvina, Budapest, 2000
338 oldal · ISBN: 963134522X · Fordította: Siptár Péter

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Inpu>!
Robert de Beaugrande – Wolfgang Dressler: Bevezetés a szövegnyelvészetbe

Közérthetőség, következetes fogalomhasználat, világos és logikus szerkesztettség, érdekes példákkal történő szemléltetés – nagyjából ezekkel a kifejezésekkel jellemezhető a szerzőpáros könyve, mely annak ellenére, hogy alapvetően angol nyelvű szövegekre támaszkodik, a szövegtan iránt érdeklődő magyar olvasók számára is jól használható alapmunka. Bár a mű eredetijének kiadása óta sok minden történt a szövegre irányuló diszciplínák háza táján, ez a könyv – amint ezt Tolcsvai Nagy Gábor is megjegyzi az utószóban – korántsem tudománytörténeti kövület; voltaképpen a hazai tudomány régi adósságát törlesztette az ezredfordulón, amikor a munkát magyar nyelven is közreadta. Két kritikai megjegyzés azonban kikívánkozik belőlem: egyfelől, a szövegeredetivel való összevetés alapján a magyar fordítás kissé nehézkes, a mondatszerkezetek nem minden esetben szolgálják az amúgy sem könnyű megértést, a szakkifejezések átültetése pedig néhol nem túlságosan szerencsés, amennyiben eltér az itthon meghonosodott változatoktól (pl. összevető nyelvészet az összehasonlító nyelvészet helyett). Másfelől, a könyv szégyenletesen gyatra kiadásban került a polcokra: az ívek olvasás közben rendre kiválnak a ragasztásból, és a könyv végére gyakorlatilag az össze lap függetleníti magát, melynek köszönhetően nehezen lehet de Beaugrande és Dressler jeles munkáját megkülönböztetni egy féregrágta salátától. Jómagam a 47. oldalnál adtam fel a kísérletezést, hogy a lapozások alkalmával egy széles celluxszal és műanyag ragasztóval orvosoljam a könyv hibáit. Mindez méltatlan egy tan- és kézikönyvnek szánt munka kiadásához.


Hasonló könyvek címkék alapján

Dobi Edit (szerk.): A forgatókönyv mint dinamikus szövegszervező erő
Károly Krisztina: Szöveg, koherencia, kohézió
Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János: A vízjel nem tűnik el olyan könnyen
Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus
Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés – Szövegelemzés – Szövegalkotás
Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan
Ajtay-Horváth Magda: A szecesszió stílusjegyei a századforduló magyar és angol irodalmában
Forgács Róbert – Kertész Rita: Szövegértési feladatok
Andor József – Benkes Zsuzsa – Bókay Antal (szerk.): Szöveg az egész világ
Petőfi S. János: A szöveg mint komplex jel