Feljegyzések ​a filmművészetről 7 csillagozás

Robert Bresson: Feljegyzések a filmművészetről

Robert Bresson (1907-) francia filmrendező, a filmművészet egyik legnagyobb alakja. Legjobb filmjeinek – Egy halálraítélt megszökött, A zsebtolvaj, Jeanne d'Arc pere, Vétlen Baltazár, Talán az ördög, A pénz – hősei sokszor a bűn megszállotjai, még többször áldozatok.
Utánozhatatlan stílusteremtő.
A Feljegyzések a filmművészetről a „filmvilágirodalom” talán legszebb „verseskönyve”.

>!
Osiris, Budapest, 1998
100 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633793297 · Fordította: Sujtó László

Kedvencelte 2

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
deardurr
Robert Bresson: Feljegyzések a filmművészetről

Szerencsére nem túl hosszú könyvecske. Sajnos, inkább ezt mondom, én nem vagyok túlságosan nyitott a filmművészetre. Talán sok művészi filmnek mondott filmet egyáltalán nem fogok fel, vagy nem tudom, de mindenesetre nem kínoznám vele magamat, ha nem muszáj. Bressontól nem olyan rég megnéztünk egy filmet (Egy falusi plébános naplója), de ez is inkább belém égett, minthogy jó élménnyel gondolnék vissza rá. Hát hiába, nem értem a franciákat! (Blöeee, micsoda randa általánosítás!)

16 hozzászólás
>!
tolgyfamajor
Robert Bresson: Feljegyzések a filmművészetről

Izgalmas volt úgy olvasni a rendezőtől, hogy még egyetlen filmjét sem láttam: alig várom, hogy bepótoljam ezt a hiányt. Könyvében nagyon személyesen és tömören, néhol nehezen érthetően ír a filmművészetről, és igen szigorú magához, ehhez a munkához, de egyben ebben képzelem el alkotói szabadságát is. A könyv egyébként tele van paradoxonokkal: 100 oldalon néha csak egy-egy mondat, töredék, váratlan ugrásokkal. Érdekes volt nem sokkal Tarkovszkij Megörökített ideje után olvasni: vannak egészen rokon vallomások (leginkább kép és hang, film, irodalom és színház kapcsán), és találkoztam kibékíthetetlenül más véleménnyel, de nem bánom, nem is kell egyetérteni minden részletben. Éppen ettől szép „minden művészet”, a művészet mint szolgálat: hogy lehetőségünk van többféleképpen értelmezni a valóságot különböző eszköztárakkal. Bresson feljegyzéseiben e témában következetesen a film formanyelvével kapcsolatban lehet alkotói őszinteségről, ihletről, válságról, befogadásról, a kritika fontosságáról olvasni: vele egyetérteni, vagy vele „vitatkozni”: akár így, akár úgy, építő és tanulságos kaland. Érdekes, hogy számára a színész színházi művész, a film szereplője pedig modell, ez tetszett. Lynch „horgász”-könyvével folytatom :-)


Népszerű idézetek

>!
gjudit8 

Bach így válaszolt az orgonajátékát csodáló növendéknek: „Csak arról van szó, hogy a kellő pillanatban üssük le a megfelelő billentyűket.”

>!
deardurr

A filmművészet szándéktalanul kifejező (nem pedig szándékosan kifejezéstelen) modelleket igényel.

58. oldal, A valóság

>!
tolgyfamajor

Nem kell az olyan pszichológia, amely csak olyasmit derít föl, amit meg is tud magyarázni.

58. oldal

>!
tolgyfamajor

A világításról
A dolgoknak nem az erősebb megvilágítástól kell láthatóbbá válniuk, hanem az új nézőpont miatt, ahonnan szemlélem őket.

34. oldal

1 hozzászólás
>!
gjudit8 

A valóság nélkülözi a drámaiságot. A drámaiságot a nem-drámai események megfelelő menete hozhatja létre.

>!
gjudit8 

A közönség leküzdhetetlen vágyat érez, hogy láthassa, megközelíthesse és ujjaival megérinthesse a hús-vér színészeket, mert a fényképezett színház megfosztotta a közvetlen találkozás lehetőségétől.

>!
deardurr

A legpontosabb megismerés eszköze a puszta hallás

12. oldal, Modellek


Hasonló könyvek címkék alapján

Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Bokor Pál: A film mint mozgás
Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép kapcsolatai Bódy Gábor és Jeles András filmművészetében
Demeter Katalin: Értékőrzés
Northrop Frye: A kritika anatómiája
Petru Groza: A börtön homályában
Zbigniew Pietrasiński: A helyes gondolkodás pszichológiája
Székely Miklósné (szerk.): 1001 gondolat
Makai Mihály: Megáll az ész?
Tar Zoltán: A frankfurti iskola