Egy lehetetlen küldetés. Egy csapat bérgyilkos. Egy célpont. Vader.
1. fejezet (On the hunt): „Let's go kill Darth Vader.”
2. fejezet (The plan): „All in, not a bad plan, Valance. Insane, but not bad.”
3. fejezet (The trap): „Now… we kill Darth Vader.”
4. fejezet (The shoot): „In the battles to come, we will be the hunted. When you shoot… shoot to kill.”
5. fejezet (The past): „It is time, bounty hunter…”
6. fejezet (Free): „…at last you'll be free.”
Önálló kötet, a történet a fenti egysorosokkal jól összefoglalható. Az egész ilyen villantgatós ütemben halad. Röpke visszatekintőkből megismerhetjük a fejvadászcsapat tagjait, hogy átérezzük a szereplők mozgatórúgóit (a jelenbeli cselekményben a főszereplőn kívül nem derül ki semmi szinte senkiről). Szokásos húzás: többjük személyes indíttatásból vállalta a megbízatást. A főhős hátterét alaposan kidolgozták, a többiek alig többek csinos/vagány ágyútöltelékeknél spoiler. Érdekesnek találtam volna a gamorrai őrt, de nem volt időm megkedvelni. Felvillantanak a klasszikus filmekből ismerős fordulatokat/beszólásokat. Vader mindegyik fejezetben feltűnik, fojtogat párat, szinte mindenkit kettévagdos a vörös pengéjével és ellenállhatatlanul győzedelmeskedik. A történet eleje hangulatosan indul, de aztán túl gyorsan ugrál, alig tud kibontakozni valami a füzetek huszonakárhány oldalán. A vége szintén jobbra sikerült, mint a cselekmény előrevetíti, de itt is inkább a toposzok köszönnek vissza, semmi meglepő.
Összességében a véleményem: vagánykodni akart, de kicsi volt a hely hozzá, túl gyorsan vágtatott végig a történeten. Lehetett volna egy-egy kötetben is kibontani az egyes fejezeteket.
A képi világ közepes, átlagos Marvel szint – nem kiemelkedő, de egyáltalán nem rossz. A borítók a többi Marvel SW képregényhez hasonlóan itt is többnyire remekelnek, szerepel köztük pár rajzolt stílusú is, nem csak digitális technikával készült filmszerű képek.