Mysterium (Imprimatur 4.) 23 csillagozás

Rita Monaldi – Francesco Sorti: Mysterium

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ​Imprimatur-sorozat harmadik kötetében Atto Melani halálával bizonyos értelemben lezárult a regényfolyam első szakasza. A folytatásban visszaugrunk az időben, és megismerhetjük a történet előzményeit. A Mysterium egyaránt letehetetlen azok számára, akik az első három könyvet ismerik, és azoknak az új olvasóknak, akik csak most csöppennek a Monaldi&Sorti házaspár lenyűgöző világába. 1644, Párizs. Az Imprimatur-sorozat kasztrált énekes hőse, a húszéves Atto Melani Mazarin bíboros meghívására egy francia gálya fedélzetén Párizsba indul, hogy színpadra lépjen a királyi udvarban, és így közelebb kerülhessen az áhított hírnévhez és dicsőséghez. Az utazás során berber kalózok fogságába kerül, megismerkedik Európa legzseniálisabb tudósaival, veszélyes sziklazátonyok közt rejtőző utópisztikus világokat fedez fel, és egy dalmát szerzetes leveléből vészterhes titkokról szerez tudomást. Lehetséges, hogy Cicero nem is létezett? Ki találta fel az ógörög, héber és latin szavakból alkotott… (tovább)

>!
Libri, Budapest, 2011
700 oldal · ISBN: 9789633100684 · Fordította: Bíró Júlia

Kedvencelte 5

Most olvassa 6

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

acsferi>!
Rita Monaldi – Francesco Sorti: Mysterium

Nagyon gyenge, bugyuta alapötlet, idegesítő áltudományos okoskodások, gyenge sztori. A párjaként szánt Intrika című kötet érdekes mód kb 160 oldalon a történet másik oldalát érdekesen meséli el, ez 700 oldalon át gyötri az olvasót, írom ezt úgy, hogy nekem tetszettek az írópáros korábbi kötetei. Ez nagy félrenyúlás, nem biztos, hogy mást is fogok tőlük olvasni.

14 hozzászólás
Zulejka79>!
Rita Monaldi – Francesco Sorti: Mysterium

acsferi olvasótársamat idézve: „Nagyon gyenge, bugyuta alapötlet, idegesítő áltudományos okoskodások, gyenge sztori. […] ez 700 oldalon át gyötri az olvasót, írom ezt úgy, hogy nekem tetszettek az írópáros korábbi kötetei. Ez nagy félrenyúlás […]”

Mélységesen egyetértek, borzalmas, küzdök vele, mert sajnálom rá az időt :-( Pedig én is lelkes rajongója voltam az előző köteteknek. Igaz, tudnám elemezni, hogy hány sebből vérzik a helyesírás, a mondatszerkezetek, az igeidők, de ezeken eddig át tudtam siklani. Ez most nagyon nem tetszik, de csak vis major esetén hagyok félbe könyvet, így aztán átküzdöm magam rajta.

3 hozzászólás
CsontHolló>!
Rita Monaldi – Francesco Sorti: Mysterium

Szenvedek vele, már két éve nem bírom kiolvasni. Az első három kötettel már végeztem, az Intrikával is, sőt az Imprimaturt már negyedszerre olvasom. De a Mysterium az elszívja az erőmet…Pedig érdekel Atto múltja, meg a titkár nekem gyanús (vagy csak paranoiás vagyok) egyszer úgyis kivégzem!!

bszasz>!
Rita Monaldi – Francesco Sorti: Mysterium

Amellett, hogy néhol túl dagályosnak tartottam (az orvosi, ill. asztrológiai leírások összesen több oldalon keresztül) tetszett a könyv, a végére kifejezetten izgalmas lett. Régebben beletört a fogam a Rózsa nevébe (ami sokkal nehezebb olvasmány, mint a Mysterium), de ez a könyv újra meghozta hozzá a kedvem.

rozenbachtita>!
Rita Monaldi – Francesco Sorti: Mysterium

Kínzóeszköz. Ha olcsó közhellyel akarok élni, papírpazarlás, hogy a könyvből idézzek: „csúcsgyalázkodás”. Mondom ezt úgy, hogy az 1. könyv tetszett, a 2. és 3. könyvet pedig imádtam!

Egyfajta csemegének tekintettem ezt a sorozatot, mert minden hibája ellenére jó volt azt mondani, hogy igen, végre itt egy szerzőpáros, akinek nem a divat mondja meg, ki vagy, és örültem, hogy a csontig lerágott vérfarkasos, vámpíros, angyalos könyvek között rátaláltam Atto apát történetére. Az első három kötet a túlírtság és az áltörténelmi, misztikus adalékok ellenére is kellemes olvasmány, tele sok-sok történelmi érdekességgel, amikről nem tanultunk az iskolában (pl. Napkirály magánélete, bábaság, újkori orvoslás, európai uralkodócsaládok közti viszonyok), emellé járult a hangulatteremtés (a katakombákban való kalandozás, Spada bíboros villája az esküvővel, 18. századi Bécs), ráadásul mindig valami nagyívű összeesküvés húzódott a háttérben.

De a Mysteriumot csak becsületből olvastam végig. Nagyon lassan indul be a történet, a tét majdnem a végéig homályos, blőd, hiteltelen párbeszédek, vánszorgó cselekmény, ide-oda tévelygés a szigeten. Egyes izgalmasnak szánt fordulatoknál olyan érzésem volt, mintha egy tizenkét éves találta volna ki, egyszerűen annyira szerencsétlenek a szereplők, például szó szerint belesétálnak a szakadékba, egy leégett ház gerendája alá állnak, ami persze rájuk esik, amikor találkoznak három idegennel, nem kérdezik meg a nevüket, csak magukban találgatnak, hogy akkor most köztük van-e, akit keresnek. Ez most tényleg komoly? Atto, aki a legjobban érdekelt volna, csupán díszlet az egész szerencsétlenkedésben. És a legszomorúbb, hogy vannak a könyvben tök érdekes dolgok, de túl töményen, konkrét részeknél mintha a szerzők maguk sem tudták volna, hogy akkor most szakkönyvet vagy regényt akarnak-e írni, és ez is a sztori rovására ment, mert egyszerűen élvezhetetlen ebben a formában a történet (amit szerintem nem a titkár szemszögéből kellett volna megírni).

Két csillagot adok, egyet a mondanivaló miatt, ami valóban elgondolkodtató, és még egyet, mert kalapot emelek a hatalmas kutatómunka előtt, tényleg rengeteg energia lehetett ennyi információt összeszedni. De hiába, ha a könyv rossz, és még rajongóknak sem tudom jó szívvel ajánlani. És erre nincs elsőkönyves mentség, mert ennél az Imprimatur sokkal színvonalasabb volt. Haragszom a szerzőkre. Ami az első három kötetben többé-kevésbé sikerült, itt miért nem ment? Vagy akkor miért kellett ezt így kiadni, miért nem dolgoztak rajta még 1-2 évet? Ha meg ennyire nem volt ötlet, miért kellett 7 könyvet beharangozni, ha egyszer a harmadik kötettel szépen lezárul a trilógia? Vagy jó, akkor folytassák, de miért kellett ragaszkodni a 700 oldalhoz, miért nem lehetett ezt elmesélni a felében? Ahogy látom, nem vagyok egyedül, mert mások is hasonlókra panaszkodtak, még ha nem is pont így fogalmazták meg.

nikolett_z>!
Rita Monaldi – Francesco Sorti: Mysterium

Nekem az előző részekhez képest kevesebb volt ez a kötet. Döcögősen indult be, viszont később tartogatott érdekes részeket és izgalmas fordulatokat.


Népszerű idézetek

cassiesdream>!

– A boldogság viszonylagos fogalom – intelmezett Guyet.
– Na persze, mint a szépség, a rondaságról már nem is beszélve – nevetett Malagigi tele szájjal.

193. oldal


A sorozat következő kötete

Imprimatur sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Umberto Eco: A tegnap szigete
Endo Suszaku: Némaság
Márton László: Jacob Wunschwitz igaz története
Elif Shafak: A város tükrei
Kerstin Gier: Zafírkék
Wilbur Smith: Ragadozó madarak
Margit Sandemo: Kísértetkastély
Budai Lotti: A magányos trónörökösnő
Csikász Lajos: Az utolsó oroszlánkölyök
R. Kelényi Angelika: A grófnő árnyékában