Savanyúkáposzta-kóma (Franz Eberhofer 5.) 16 csillagozás

Rita Falk: Savanyúkáposzta-kóma

Nem könnyű Franz Eberhofer, a testestül-lelkestül bajor rendőr élete. Áthelyezés Münchenbe, váratlan vetélytárs felbukkanása az örök barátnő Susi mellett, s ott van még a holttest is, amely a Papa ellopott, majd megkerült öreg autójának csomagtartójában fekszik, s amellyel illetékesség hiányára hivatkozva egyetlen rendőri szerv sem akar foglalkozni. A gyilkosság felderítése így Franzra marad, aki természetesen most is számíthat régi barátja, Rudi Birkenberger segítségére. Már amikor Rudit éppen nem teríti le a savanyúkáposzta-kóma…

Rita Falk nagysikerű bajor krimisorozatának ötödik részében jól ismert morbid-fekete humorával folytatja Franz Eberhofer nyomozásainak történetét.

>!
Magistra, 2020
268 oldal · ISBN: 9786156147004 · Fordította: Balla Judit
>!
Magistra, Budapest, 2020
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158079198 · Fordította: Balla Judit

Kedvencelte 2

Most olvassa 6

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 37


Kiemelt értékelések

>!
kratas P
Rita Falk: Savanyúkáposzta-kóma

Franz kezd felnőni és ez egy kicsit rontott nekem az élményen, mert kevesebb alkalommal fenyegetőzött a fegyverével. Szóval kevésbé volt ez most röhögős, de azért kellemes kis történet volt.

>!
gabona MP
Rita Falk: Savanyúkáposzta-kóma

Van ez a sorozat, aminek az új köteteit mindig lelkesen várom, mert tudom, hogy garantáltan megnevettet. Hozzá kell tennem, hogy ritka az ilyen manapság… Általában azt szokták mondani, hogy az új mindig jobb, bár én ezt rendszeresen tagadom, hiszen lássuk be: a Star Wars filmek közül a hetvenes, nyolcvanas években készültek az igaziak és egy Guns N' Roses koncerten is a Paradise City az, amiért mész, a Chinise Democracy pedig már csak a „belefér” kategória.

Viszont ezen könyvek esetében tényleg mindig az új a jobb, ráadásul kötetről kötetre. Nem hittem, hogy akár csak egy kicsit is sikerül felülmúlni az eddigieket, de Rita Falk rácáfolt erre. Oké, hogy ugyanazt írja meg állandóan, de tényleg – szinte még a mondatszerkezetek is ugyanazok –, mivel azonban oldalról oldalra nevettet meg úgy, ahogy senki más, elnézem neki. A krimiszál ezúttal kicsit háttérbe szorul, több a magánélet, mint eddig (nem mintha probléma lenne) és Franz a szokásosnál is faragatlanabb, de még mindig ő az abszolút kedvenc szereplőm. A vége miatt azonban elképesztően mérges vagyok, csillagot mégsem vontam le, túlzott jószívűségem okán.

>!
Magistra, Budapest, 2020
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158079198 · Fordította: Balla Judit
>!
Saileach P
Rita Falk: Savanyúkáposzta-kóma

Az egyik legszórakoztatóbb kötet a sorozatban (bár a múltkoriban a bajor falu kempingezését Olaszországban semmi nem übereli. :) Franz Münchenben próbál helytállni, Susi férjhez akar menni most már végképp hozzá (bár hogy minek, fel nem foghatom). Rudi a jóbarát, ahol tud segít (vagy akadályoz, attól függ, honnan nézzük). Feltűnik egy számítógépguru rivális a csilivili autójával, de a másik oldalt se kell félteni a dögös anyuka/kolléga személyében. Végül is újabb sikeres nyomozásba torkollik a dolog, jópofa életképekkel vegyítve, ám Franz a magánéletében szokás szerint korántsem olyan sikeres, mint a munkájában….

>!
Sz_Léda_22 P
Rita Falk: Savanyúkáposzta-kóma

5nél rosszabbat akkor sem kaphat, de lehet, hogy mert sokat vártunk rá, és izgult az ember vajon mi lesz az új sztori, ez most nem ütött akkorát nekem. Sokkal kevesebb volt benne a poén amiért az ember szívéhez nőttek az előző kötetek. Valahogy kiszámítható volt minden. Hiányzott belőle a csavar, az izgalom.

6 hozzászólás
>!
S_Évi P
Rita Falk: Savanyúkáposzta-kóma

Franz Eberhofer és kedves családja, valamint egész Niederkaltenkirchen lakossága tőlem csakis öt csillagot kaphat! Ez a sorozat továbbra is a kedvencem, ha hetente adnának ki új részét, hetente vásárolnám! Rita Falk stílusa imádnivaló, az összes szereplő szerethető, csak Moratschek bíró hiányzott ebből a részből. A végkifejletnek is örültem, hiszen minden úgy alakult, ahogy az Franztól elvárható. Bízom benne, hogy a következő rész magyar megjelenéséig nem kell éveket várni.

>!
Betonka_Wass
Rita Falk: Savanyúkáposzta-kóma

Franz Eberhofer, a rend derék őre, ismét lecsap a bűnözésre, s teszi ezt most Münchenben, sajátos, bunkó stílusában. De szülőfaluját és családját azért nem hagyja el véglegesen, a történetben sorra megjelennek az előző részek szereplői (családtagok, barátok, falubeliek és a kutya), Nagyi továbbra is megfőzi világklasszis bajor ételeit, melyeknek receptjei a történet végén megtalálhatóak a vállalkozó kedvűek számára.
Még mindig imádom ezt a sorozatot!

bővebben: https://betonkabulija.blogspot.com/2020/02/rita-falk-sa…

2 hozzászólás
>!
Krumplicsku
Rita Falk: Savanyúkáposzta-kóma

Rettentően és fájóan (lévén, eddig nagy kedvenc volt) lapos az új Eberhofer történet.
Gyakorlatilag semmi, de semmi történés nincs benne: a krimiszál sosem volt acélos, de nem is ezért szerettük a sorozatot, de a humor akkor is élvezhetővé és szerethetővé tette a könyvet.
Nos, ez itt az előzőek fékezett habzású, alacsony kalória tartalmú vagy mindenmentes változata. Amiben megjelenik ugyan minden szereplő, hozzák is a maguk -mostanra valóban kicsit sztereotíp viselkedését, ami máskor a konfliktusok, poénok forrása is-, de most lapos az eredmény.
Még arra sem panaszkodhatok, amire az előző könyvben, hogy Eberhofer már túltolja és egyszerűen paraszt lesz, nem bunkóságában vicces.
Tényleg az jutott eszembe, hogy bármennyire is alulértékeljük sokszor a könyvet szakmányban gyártó írókat (akár Agatha Christietől M.C. Beatonig számolva), azért ezek szerint ez nem olyan könnyű kenyérkereset. És nem tudom megfejteni, mi kell hozzá igazából (Beatonnél sokat panaszkodtam, hogy a tizensokadik Raisin történet már ugyanazokból a sablonokból épül fel, de ettől még jó volt olvasni, szórakoztatott), és mi nincs meg itt.
De valami most egyszerűen nem működött, még akkor sem, ha szemre meg is volt minden szükséges hozzávaló.
A nagyi receptjeinél talán könnyebb a diagnosztika.
Nem tudom, bekockáztatom-e a következő részt, hátha csak múló rosszullét okozta a mostani keletlen süteményt és legközelebb már a recept szerinti minőség sikerül…


Népszerű idézetek

>!
Magistra_Könyvkiadó KU

Hadd magyarázzam meg: egy ilyen család önmagában sem egyszerű történet. Az egyik például süket, a másik meg drogfüggő, ráadásul rettenetes a zenei ízlése, amit mindennek a tetejébe’ csak egy bizonyos hangerő felett képes kielégíteni. Igen. És persze minden családnak megvan a maga fekete báránya. Nálunk nem is bárány, hanem mindjárt egy jó nagy birka. Konkrétan Leopold. Aki könyvkereskedő. Jó, ez még önmagában nem szólna ellene. Csakhogy folyamatosan gondjai vannak a feleségeivel. Hogy ez meg az ő baja, nem az enyém? Ez is igaz. De mindemellett egy nyálas disznó is, és azt már tényleg nem lehet elviselni. Nyálasdisznósága különösen a Papával való kapcsolatában nyilvánul meg. Úgy is mondhatnám, ha egyszer netán be akarnám hízelegni magam a Papa hátsójába (ami egyébként nem stílusom), be sem férnék, mert Leopold már az egész hátsót elfoglalta.

>!
Magistra_Könyvkiadó KU

– Franz! – hallom aztán néhány perccel később. A Papa az ajtóban áll halottsápadt arccal.
– Tényleg nem tudom, mitől olyan büdös, Papa. Fogalmam sincs, de nem én büdösítettem be – mondom, aztán már harapok is bele a sonkás zsemlémbe, és kényelmesen magam elé húzom az újság sportmellékletét.
– Franz! – mondja újra a Papa, és csak áll, mint aki gyökeret eresztett.
– Mi van már? – ordítom el magam olyan hangerővel, hogy még a Nagyi is felém fordul.
– Egy hulla van a csomagtartóban – nyögi a Papa, aztán odatámolyog az asztalhoz és nehézkesen lezökken egy székre.
– Túl sok füvet kevertél a tegnap esti dohányodba, vagy mi bajod? – vetem oda, és újra a futballeredményeknek szentelem a figyelmemet.
– Egy hulla, érted? A mi csomagtartónkban. Honnan a fenéből került oda, Franz?
Határozottan zavartnak tűnik. Lehetséges lenne, hogy a Nagyit is megelőzve máris kitört rajta a szenilitás?
Hirtelen kitépi a kezemből az újságot.
– Hallod egyáltalán, amit mondok? – bömböl a fülembe.
– Egy hulla van a csomagtartóban. Hallottam, Papa. Talán más szerre kellene átállnod. Erős már neked ez a cucc, amit folyamatosan szívsz.
Feláll és odamegy a Nagyihoz, megragadja a karját és kirángatja az udvarra. A Nagyi döbbenten követi, én meg fejcsóválva újra magam elé húzom az újságot. Nem tagadom, bujkál bennem némi aggodalom. Hogyan fog itt elboldogulni ez a két öreg, ha én nem leszek itt minden nap? Még egy hete sem mentem el, és máris kitört az elmebaj házban.
Felállok és a tűzhelyhez lépek, ahol éppen odaégni készül a rántotta.
– Egy hulla van a csomagtartóban – hallom hirtelen a Nagyi hangját a hátam mögül.
Megfordulok. Odatámolyog hozzám. Még éppen elkapom, amikor összecsuklik. Lefektetem a kanapéra. Aztán bebotladozik a Papa is, és leroskad mellénk egy székre. Egyformán holtra vált az arca mindkettőnek.
Jobb lesz, ha most már magam nézek utána, mi a fene folyik itt.
Aztán nem hiszek a szememnek. Pedig a helyzet egyértelmű. Az optikai és a szagtechnikai ismérvek egyaránt felmenőim állítását igazolják.
Egy hulla van a csomagtartóban.

>!
S_Évi P

A folyosókon szinte csak zöld és piros és narancsszínű farmereket látni, sőt, még citromsárgákat is! Az ember szemrákot kap tőle. Egy farmer, az legyen kék, és kész.

>!
szindilu 

– Szólalj már meg, minek köszönhettem a megtiszteltetést? Egy örökkévalóság telt el,amióta utoljára felbukkantál nálam. Hadd találgassak…van esetleg egy hullád a számomra?
– Pontosan, Günter. És szervusz – mondom és kezet nyújtanék neki, de könyékig érő kesztyű van rajta, ezért inkább gyorsan visszahúzom a kezemet.
Nevet.
– Ide vele! – int a boncasztal felé. – Hol van?
– A kocsink csomagtartójában. Az apám kocsijának a csomagtartójában, hogy pontos legyek.
– Ezt nevezem! Letartóztattad már az öreget?

49. oldal

>!
szindilu 

Msfél órával és három sörrel később nyílik az ajtó, és Simmerl sétál be.
– Jól meggondoltad, Franz? – kérdezi köszönés nélkül, amint meglát.
Bár gyanítom, mire céloz, azért felteszem a kérdést:
– Mire gondolsz?
– A nősülésre, mi másra. Az a pokol, Franz. A pokol. Ezt tudnod kell.
– Fogd be z ostoba szádat, Simmerl, megértetted? – száll máris hitvese torkából a figyelmeztető kiáltás a helyiségen át.

65. oldal

>!
szindilu 

A helyzet katasztrofális. Már a gondolat is, hogy Leopold a közeli jövőben nemcsak a reggelinél és a vacsoránál háborgatja a nyugalmamat… Elviselhetetlen. Embertelen. Pedig még csak az elképzelésnénél tartok.

108. oldal

>!
szindilu 

Mert hogy ő most úgyis elutazik. Már holnapután. Párizsba. A Simmerl Giselájával és Jessyvel a hivatalból. A Flötzinger Maryje sajnos nem tarthat velük, mivel hites ura erre az esetre kollektív öngyilkosságot helyezett kilátásba. Mármint, hogy megöli önmagát és a gyerekeket is. Amit pedig Mary nem szeretne. Különösen a kicsi esetében nem, aki összesen csak egy fél évet élt még szegényke. Még az egész élet előtte áll. Azért ezt meg lehet érteni.

133. oldal

>!
S_Évi P

– Birkenberger savanyúkáposzta-kómába esett – közlöm nemsokkal később telefonon a Papával, némi szemrehányással a hangomban. Legyen szíves, tájékoztassa a Nagyit, aki meg legyen szíves, és dolgozza át azt a receptet, de jó alaposan.

178. oldal

>!
S_Évi P

Én meg elindulok vissza a kapitányságra.
Ahová azonban már nem érkezem meg. Mert hogy közben hívnak a kórházból, hogy bejött egy idős úr egy még idősebb hölggyel, és Rudi hirtelen magához tért. Mivel a Papán és a Nagyin kívül senkit nem ismerek, akire ráillene a kapott személyleírás, arra következtetek, hogy a Nagyi a puszta ordításával felébresztette Rudit a kómából. Rendben, mondom. Máris jövök.
Amikor megérkezem, a Nagyi az ágy szélén ül és Rudi karját paskolgatja. Sajnos az alsókarját, ahová az infúziót bekötötték, és szegény Rudinak már könnyek szöknek a szemébe a fájdalomtól.

182. oldal

>!
S_Évi P

A farsang idén szerencsére kellemesen rövid, gyorsan el is repül, ezzel pedig elérkezik az esküvői öltöny beszerzésének ideje.
………
Az eladó annyira hasonlít Engelbertre, hogy a Nagyi gyorsan kér is tőle egy autogramot. Amit persze nem tud adni, viszont kedvesen mosolyog. Persze nem telik bele sok időbe, hogy elgyötört legyen szegény. Mert hogy Rudi a frakk mellett erősködik, Susi viszont szmokingot szeretne. A Nagyi ragaszkodik a bajor viselethez, én magam pedig a legszívesebben farmerban és bőrdzsekiben esküdnék.

243. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Joanne Fluke: Egzotikus csók és gyilkosság
Janet Evanovich: A szingli fejvadász 1.
M. C. Beaton: Agatha Raisin és az életveszélyes esküvő
John Dickson Carr: A sorozatos öngyilkosságok esete
Anthony Horowitz: Az első bevetés
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak
Jeff Lindsay: Drága, dolgos Dexter
Nele Neuhaus: Aki szelet vet…
Kerstin Gier: Zafírkék
Erich Kästner: Emil és a detektívek