Gőzgombóc ​blues (Franz Eberhofer 2.) 116 csillagozás

Rita Falk: Gőzgombóc blues

Franz Eberhofer, a testestül-lelkestül bajor rendőr kellemes falusi mindennapjait újabb bosszantó események zavarják meg. Höpfl iskolaigazgató házának falára például valaki rikító piros festékkel felírta, hogy „DÖGÖLJ MEG, TE DISZNÓ!”. Önmagában a felirat még nem lenne főbenjáró bűncselekmény, azonban a zaklatott igazgató nemsokára nyomtalanul eltűnik, később pedig darabokra szabdalva bukkan fel ismét a vasúti sínek között. Öngyilkosság? Gyilkosság? Franz nyomozása gyorsan kideríti, hogy az igazgató nem volt éppen közkedvelt ember, ahogyan pedig egyre mélyebbre ássa magát az ügyben, a gyanúsítottak köre is egyre bővül. Franz azonban a Nagyi ínycsiklandó gőzgombócaiból erőt merítve rendületlenül halad az igazság felderítésének útján…

A jó krimik, a jó ételek és a jó humor kedvelőinek – Nagyi hamisítatlan bajor receptjeivel.

>!
Művelt Nép, Budapest, 2017
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155617898 · Fordította: Balla Judit
>!
Művelt Nép, Budapest, 2017
288 oldal · ISBN: 9786155617904 · Fordította: Balla Judit

Enciklopédia 1


Kedvencelte 10

Most olvassa 3

Várólistára tette 50

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Madama_Butterfly P
Rita Falk: Gőzgombóc blues

Imádom a naivan hülye, hülye módon naiv főszereplőket, és hát mit van mit tenni, Franz Eberhofer pontosan ilyen. Képtelen, vicces és groteszk helyzetek tömkelege, szenzációs karakterek és egy jó kis gyilkosság. Mi kell még?
Falusi krimi bajor módra – egyszerűen imádnivaló! Várom a folytatást!

>!
robinson P
Rita Falk: Gőzgombóc blues

Hmm.. olyan tipikus félreértések vígjátéka. Csengetett, mylord-szerű poénokkal, nekem a gyerek zavaró volt, díszlet. Amúgy kriminek persze gyenge, de egy komoly dráma lapul a lapokon viccesen tálalva. Talán az első nekem jobb volt, eredetibb, hiányzottak a zenei részek. Kikapcsolódásnak tökéletesen szórakoztató.

>!
Angele P
Rita Falk: Gőzgombóc blues

Ez a könyv egyszerűen valami hihetetlen. Már nyoma sincs a tő mondatoknak és mivel tudom mire számítsak már az első perctől kezdve ráhangolódtam. Fülig ért a szám, ahogy visszacsöppentem a bajor vidéki világba.
Még az elsőnél is jobb volt, pedig azt is már kedvencbe raktam, szóval nem tudom ezt hova tegyen.
Franz nem egy Harry Hole. Még szerencsére, mert őt nem is szeretem.
Franz néha lukra fut, kicsit balek, feletesei szerint inkább Niederkaltenkirchenben lövöldözzön, mint a fővárosban. Egy igazi vidéki kis luzer, egy bunkó, a nagyi szavaival „egy marha, egy ökör, egy reménytelen hülye”, de mégis, szerethető.
Az ügynek eléggé lassan tud nyomára járni, mert mindig éhes és néha kell egy sör is, beszélgetés a barátokkal és a családdal is sok a gond, a nőkről nem is beszélve, de végül bravúrosan megoldja.

Egy baj volt ezzel a könyvvel, hogy rövid, és tudom, hogy egyenlőre nincs több része. Ezért néha letettem és csak pislogtam rá, hogy tovább maradjon velem.

>!
smetalin
Rita Falk: Gőzgombóc blues

Ajajj, ajajajjjjj……..ez most nem szólt akkorát,sőt ez most épp hogy csak pukkant egy kicsikét. Sajnos az összes Jolly Jokert elhasználta az előző részben az írónő. Én most nem éreztem ezt olyan viccesnek, és a nagyi is kevesebb akciós termékre vadászott , a krimi szál pedig már az elején felfeslett. Előtérbe került most „nagyorrú-törpe” aki egy babyt rejt,(a cumi a borítón mindent elárul) vele gyarapodott a család és az édesanyjával, igaz Ő nem sok szót ejtett (lévén, hogy nem beszéli még a nyelvet).
Ahogy írta @robinson is, tényleg tragédia és gyomorforgató amire az írónő „viccesen” utal mint krimi, de ez most nálam nem ér többet három csillagnál.

3 hozzászólás
>!
fülcimpa
Rita Falk: Gőzgombóc blues

Boldog vagyok, mert ebben a részben főhősünk már nem egy ütődött balféknek volt beállítva, aki csak a béna ügyekre specializálódott, úgy értve olyan ügyekre amikben tulajdonképpen nincs is ügy, csak hatalmas félreértés. Óriásit fejlődött, mind szimatilag, mind odamondogatásokban, és hát csupa jó tett, meg szív az ürge, az új szereplő pici baba meg szenzációs ötlet, ellágyulós részeket adott.
Nagyi és Papa a szokásos formáját mutatta, a többi szereplő is csuda, meg azok a mondatok, kis történetek, ténymegállapítások, hát én ettől az elegytől komoly röhögő görcsöket kaptam megkínlasztva magam.
Élvezetesebbnek éltem meg ezt a részt és természetesen folytatom majd, és máris fülig ér a szám mikre számíthatok a következő történetekben. Komoly gratuláció és elismerés illeti a szerzőt, nőben ilyen humort ritkán tapasztalni, no persze a fordító nőszemély is nagyon ügyesen dolgozott, ez külön öröm. Köszönöm mindkettőjüknek a lazító élményt!

>!
tinuviel89
Rita Falk: Gőzgombóc blues

Ez a történet is megérdemli az ötöst a kisdeddel együtt.

>!
Kovaxka P
Rita Falk: Gőzgombóc blues

Befaltam, mint Franz a nagyi főztjét, pillanatok alatt. (Ez elég nagy baj, mert félek, hogy egy éven belül nem lesz következő kötet.) Továbbra is imádom az egész bajor bagázst söröstül, húskenyerestül, bénázós rendőröstül. Aranyos volt a Nagyorrú Törpe Sushi és pár új szereplő is színt vitt a történetbe. Átgondoltabb volt a krimiszál, mint az első részben, de azért bírtam volna még egy kicsit többet röhögni hangosan. Nagyon várom a folytatást! spoiler

>!
ViraMors P
Rita Falk: Gőzgombóc blues

Franz Eberhofer ismét hozza a formáját: csetlik botlik, alakítja a kisvárosi rendőrt, nyakába kap egy kisvárosi gyilkosságot, jókat eszik, megsétáltatja a kutyát, fejre áll a magánélete, megint jókat eszik, párszor megőrzi a bátyja kislányát, ellátogat két temetésre, egy esküvőre, közben jókat eszik, néha sörözget, és véletlenül még az ügyet is megoldja :)

Maga a könyv összeszedettebbnek tűnt, mint az első rész. A humor még mindig a helyén volt, gyilkost most se volt nehéz megtalálnom, de a szereplők mintha többet használták volna a fejüket, mint előzőleg. Könnyed, gyorsan olvasható limonádé kriminek tökéletes, várom a folytatást.

>!
Iustitia
Rita Falk: Gőzgombóc blues

Elgondolkoztam azon többször is, hogy az írónő vajon tényleg egy krimit akart írni ebbe a bohókás bajor környezetbe helyezve, vagy ez valójában egy nagyon jól kidolgozott krimiparódia? Maga a bűnügyi szál egyáltalán nem csavaros, a könyv felénél már rá lehetett jönni a végeredményre, mégis van ebben valami, ami miatt az ember olvasni akarja. Hirtelen úgy bánom, hogy nincs még fordítása az új résznek. A főszereplő sajátos mérgelődései, a falusi közeg, a soha nem történik semmi, mégis mindig van miről beszélni érzése, az otthonos díszlet, a naiv, ennek ellenére eszes emberek, a helyzetkomikum, a mókás, nem is komoly önsajnáltatás teszik igazán egyedivé ezt a részt is. Ha valaki jó krimit akar, ne ezt válassza, de ha jó humort, akkor garantáltan kifizetődő.
A bajor receptekért külön köszönet.

>!
Veron P
Rita Falk: Gőzgombóc blues

Rita Falk egyértelműen nem egy AC, és Franz sem a világirodalom legjobb vagy legokosabb nyomozója, ez tény.
Én mégis rettenetesen élvezem ezt a sorozatot, az év egyik pozitív meglepetése. (eleve én szépen, beosztva olvasok sorozatokat, ennek meg még idén muszáj volt a 2. része is, no). De a szereplők szerethetők, én meg annyira élvezem a csetlés-botlásaikat, hogy no. Azért az első résznél többször fogtam a fejem, mert Franz néha annyira egyszerű volt, mint az ék, (hiába, a nők..), de mostanra ebben is fejlődött egy kicsit. Még ha én hamarabb rá is éreztem a megoldásra, mint ő.
Ha egy jó kis agymozgatós krimire vágyik valaki, az nem ez lesz, de ha valami szórakozatatóra, mindenképp érdemes egy próbára.
(Ja, és műfajához képest kifejezetten jó a szöveggondozás, komolyabb művek is csak irigykedhetnek rá…)

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
robinson P

– A szüleid nem vettek észre semmit?
– Túl szűk ahhoz az ő látókörük.

>!
robinson P

Amikor délben hazamegyek ebédre, egy rémálom kellős közepébe csöppenek. Már a folyosón rosszat sejtek, amikor semmi jó illat nem száll felém. Semmi kellemes sülő hús, semmi edénycsörgés. Abszolúte semmi.

>!
fülcimpa

Jön a pincérnő, fizetünk.
– Ízlett minden? – kérdezi a hölgy.
– A sajt szar volt – közli vele Rudi.
– Akkor is ki kell fizetni.

139. oldal

>!
ViraMors P

Még a rendes reggelit is kihagyom, beérem a szalonnás tojással és a két lekváros zsemlével, amit Nagyi elém tesz, de a gyümölcsös túrókrémre már nem jut idő.

5. oldal

>!
Angele P

Az elöljáróim véleménye szerint ugyanis hajlamos vagyok kissé elhamarkodottan meghúzni a ravaszt. Ezért is helyeztek át Münchenből kis szülőfalumba. Merthogy úgy gondolták, gyönyörű fővárosunkban előbb-utóbb mindenképpen le fogok gyilkolni valakit.

1 hozzászólás
>!
Angele P

Elég hülye arcot vághatok közben, mert a kalauz együttérzőn felhívja a figyelmemet a fogyatékosok kedvezményes tarifájára.

>!
robinson P

A leányzó egyébként Thaiföldről való, úgymond szuvenír Leopold legutóbbi nyaralásából.

>!
Betonka_Wass

– Vadkender – közlöm a Papával, amint visszaérek hozzá. A vállát vonogatja. – Szóval vadkendert termesztesz a kertemben – folytatom, ezúttal erőteljesebb hangnemben

>!
Angele P

– Régebben ő is itt vásárolt nálam, az a seggfej Höpfl. Általában fél kiló tartárt vitt. Amikor elkezdődtek a bajok, mindig beleköptem a tartárjába. Persze nem látta, mert hátul csináltam. Mostanában már Landshutba jár a Niedererhez. Ismerem, együtt tettük le annak idején a mestervizsgát, úgyhogy most ő köp bele a tartárjába. Helyettesít, hogy úgy mondjam. Mi hentesmesterek már csak ilyenek vagyunk. Összetartunk.

Kapcsolódó szócikkek: Landshut
>!
fülcimpa

– A mi korunkban már nem árthat egy kis mozgás, Franz. Flötzinger is benne van. Én már majdnem négy kilót leadtam.
Négy kiló valóban tiszteletre méltó teljesítmény. Kár, hogy Simmerl esetében fel sem tűnik. Mintha egy repülőgép veszítene el egy csavart.

120. oldal


A sorozat következő kötete

Franz Eberhofer sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

M. C. Beaton: Agatha Raisin és az elültetett kertész
Nele Neuhaus: Hófehérkének meg kell halnia
Vavyan Fable: Ki feküdt az ágyamban?
Agatha Christie: Gyilkosság meghirdetve
Réti László: Kaméleon
J. D. Robb: Halálos testvériség
M. C. Beaton: Hamish Macbeth és a tökéletes oldalborda
Julie James: A hamis partner
Darynda Jones: Első sírhant