Indul ​a bakterház (Bakterház 1.) 622 csillagozás

Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház Rideg Sándor: Indul a bakterház

„Regényemben mindössze arról teszek bizonyságot, hogy egy szekérderéknyi vidámság jobban élteti az embert, mint száz vagon keserves sóhajtás és ugyanannyi szomorúság… Jelen munkámat annak idején azért írtam, hogy olvasóimat megajándékozzam a szertelen vidámság és nevetés örömével és ez alkalomként szolgált nekem arra is, hogy támadást intézzek a határtalan butaság világa ellen, amelyet tiszta szívből utáltam.” Rideg Sándor

Eredeti megjelenés éve: 1943

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Vidám Könyvek, Kiskönyvtár, Vidám Könyvek

>!
Lazi, Szeged, 2020
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632674650
>!
Lazi, Szeged, 2015
212 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632672892
>!
Lazi, Szeged, 2010
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632670898

16 további kiadás


Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Bendegúz · Szabó bakter · patás · ténsasszony · csendőr


Kedvencelte 97

Most olvassa 19

Várólistára tette 177

Kívánságlistára tette 76

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

tgorsy>!
Rideg Sándor: Indul a bakterház

Az a baja a világnak, h. nem a tehénpásztorok kormányozzák.

1 hozzászólás
Ákos_Tóth IP>!
Rideg Sándor: Indul a bakterház

Ha rövid és tömör akarok lenni, akkor :DDD XD <3

Ha mondani is kell valamit a szövegről, akkor kezdem ott, hogy alapvetően tévhit az az elképzelés, hogy Rideg Sándor regénye nem annyira jó, mint a film, vagy hogy a film sokkal jobb, mint a könyv. Ez a regény ugyanis tökéletes, hozza a bakterház életérzést a mozgókép adta lehetőségek nélkül is, ugyanakkor felvillant egy érdekes elemet, ami a közismert interpretációból kimaradt – nem tartalmilag, hanem mondanivaló szempontjából.

Egyrészt az egész cselekmény úgy stílusában, mint nyelvezetében és dramaturgiájában rémesen vicces. Tulajdonképpen Badár Sándor útleírásai óta egyetlen könyv sem csiholt ki belőlem ennyi nyers röhögést, és ezt a frenetikus hatást nem azzal érte el, hogy felidézte a filmfeldolgozás kulcsjeleneteit – a történet egyszerűen fekszik, minden jól összeáll benne, így merem állítani, hogy az is a hasát fogja majd tőle, aki korábban elképzelni sem tudta, mi a bánat az a bakterház, és főleg hova indul. Rögtön elvetném azt a teóriát is, hogy Mihályfi kigyomlálta a sztoriból az unalmasabb részleteket. Ő ugyanis csak összevonta az egyébként különálló élethelyzeteket, amik Rideg tálalásában sokkal szebben kidomborodnak. Azt sem tartom megalapozott kritikának, hogy a mű kidolgozása esetleges – hisz kvázi novellafüzérről van szó, ami így is kerek egészet alkot, lezárása pedig (ami szerencsétlen módon pont nem került bele a filmbe) elég katartikus. Szóval mint könyvélmény, nem csak hozta a kötelezőt, de tökéletesen rácáfolt a negatív előérzeteimre – fantasztikus az egész!

És hogy mivel tud még többet nyújtani a filmnél? Hát azzal, hogy a maga szatirikus, abszurdba átforduló módján nagyon kemény társadalomkritikává növi ki magát rövid úton. Az, hogy a szereplői úgy ütik-verik egymást, mint Tom és Jerry, eleinte marha vicces, de idővel valahol mélyen belül el is kezdi frusztrálni az olvasót, már ha hajlandó kimászni a mozi miliőjéből. A bakterház és környezete ugyanis ronda lehangoló közeg, tele rosszindulatú, legatyásodott emberekkel, akiknek az életét a sokak által visszasírt paraszti lét legszűkösebb korlátai határolják be. Van itt ivás, éhezés, babonák (a XX. század közepén járunk, csak ezért hangsúlyozom), szomorú sorsok tömkelege, és az egész nagyjából csak azért vicces, mert az elbeszélőnk egy kisfiú. Talán túlzás ez a párhuzam, de nekem most ez a regény a magyar Előttem az élet, Bendegúz meg a mi Momónk – egyedül csak a drámai kitörések hiányoznak, de ezek nélkül is lehet élni, amúgy is sírva vigad a magyar, mármint könnyezve a röhögéstől.

Nagyon ajánlom mindenkinek – aki még nem olvasta, ne halogassa, aki meg igen, az olvassa újra!

>!
Lazi, Szeged, 2010
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632670898
2 hozzászólás
dagikám>!
Rideg Sándor: Indul a bakterház

Kifejezetten tetszett a hangulata a könyvnek, illetve a humora. A filmet még nem láttam, de ezek után mindenképpen sort kell keríteni rá. Bendegúz szemszögéből láthatjuk egy vidéki élet mindennapjait. Sokszor nevettem fel hangosan, főként akkor, amikor a banyából állandóan tréfát űz Bendegúz. Megint egy magyar remekművet olvashattam.

13 hozzászólás
gabiica P>!
Rideg Sándor: Indul a bakterház

Nehéz úgy értékelni, hogy annyira szerettem a filmet, és a könyv nem győzött meg teljesen.
Nem tudtam nem összehasonlítani a kettőt, és így még szembetűnőbbnek éreztem a feleslegesnek ható leírásokat.

Ha ezeket kizárom, akkor egy rettentően vicces, igazi magyar könyvet kapok. Nekem kifejezetten tetszett a nyelvezete, ez tette igazán hitelessé és igazán magyarossá. Szinte láttam magam előtt a jeleneteket, ami biztosan a film hatása, de így még viccesebb volt olvasni a könyvet. Tényleg jó kikapcsolódást nyújt, lehet, hogy én is jobban szerettem volna, ha nem mindenáron a filmmel akarom összehasonlítani.

KATARYNA>!
Rideg Sándor: Indul a bakterház

Egy szekérderéknyi vidámság jobban élteti az embert, mint száz vagon keserves sóhajtás és ugyanannyi szomorúság…

Emlékszem azokra az időkre, amikor még a családdal együtt néztük a filmet. Felejthetetlen, mindig megmarad az emlékezetemben az a néhány óra, amit ez a film adott.
Vannak pillanatok amik elmúlnak.

Ha az ember szomorú, fogja meg magát, bújjon be a meleg ágyba valami jó hízlaló kajával, tömje a fejét és közben nézze az Indul a bakterházat. Vagy olvassa..

Elolvastam.. utána megnéztem a filmet.. megint.
És ugyanazt az élményt nyújtotta, megunhatatlan. ♡

Csak 2 dolgot sajnálok…
Az egyik az, hogy a mai világban már annyira nem néznek és olvasnak ilyeneket. Elszomorít.
Sajnálom, hogy már nem kell a régi.. mindenből minden tekintetben csak az új kell..

A második.. két alkalommal is átlapoztam, és nem találtam..

Szereti a tik a meggyeeeeet,
Ketten szeressünk mi egyeeett.
Jajj, Istenem, milyen furcsaaa,
Mikor ketten megyünk odaaa. :D ♡

Ajánlom..

Tilla>!
Rideg Sándor: Indul a bakterház

A filmet nem szerettem, ezért nem olvastam a könyvet sem eddig. Kár volt, mert nagyon élveztem, hangosakat nevettem olvasás közben, pedig az nem szokásom. Mától ezt fogom elővenni, ha jókedvre van szükségem, gyógyhatású készítmény, mellékhatások nélkül, bármely életkorban ajánlott.

6 hozzászólás
pepege P>!
Rideg Sándor: Indul a bakterház

A filmet rengetegszer láttam, nagy kedvencem. Kíváncsi voltam, hogy milyen lehet a könyv (bár ritkán szoktam ezt a sorrendet követni), gyanítom, a film varázsa elhalványította a könyv kiválóságát. Nem tudtam, de talán nem is akartam, elvonatkoztatni a filmtől: szinte láttam magam előtt Bendegúzt, a Banyát, a Baktert meg mindenkit és hangjuk csengett a fülemben.
A regényt a film remekül követi, persze maradtak ki belőle részek, de azon kivételek egyike, amikor – számomra – a film jobb, mint a könyv.

1 hozzászólás
sophie P>!
Rideg Sándor: Indul a bakterház

Meglepetés nem ért egy se, ez csak természetes.
Azt azért próbálgattam, amennyire csak tudtam, hogy kicsit másképpen képzeljem ezt vagy azt a szereplőt, mint ahogy a megfilmesítésben volt. Próbálgathattam, merthogy olyan pontosan volt megfogalmazva mondjuk Csámpás Rozi, hogy az kész filmfőszereplő karikatúra. Hogy Bendegúzt ne is mondjam, aki abszolút egyenlő. A szójárás meg a fülemben cseng, kívülről tudom.
Ez már csak így marad, nincs mit tenni.

Youditta>!
Rideg Sándor: Indul a bakterház

Voltak benne vicces részek, amin tényleg jókat tudtam röhögni. Azért kegyetlen könyv is, és jó néhány részen nem tudtam nevetni, inkább csak szemöldököt emelgetni.


Népszerű idézetek

VERDI>!

Az ÉLET ÉRTELME:

Hazafelé menet elgondolkoztam a világ során. Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem a tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot, a revolvert szintén a saját derekamra kötöm. A pofonokat végleg eltiltom.
Aki vét a törvény ellen, azt fölpofoztatom a bakterral. Az ország vászontarisznyájára lakatot tétetek, nehogy kilopják belőle a pénzt. Konc bácsi minisztertanácsos lesz a tudománya miatt. Ha pedig ő lesz a tanácsos, jó lett volna megkérdeznem tőle, hogy mikor leszek miniszter, mert egyrészt az éppen nekem való hivatal, másrészt meg úgy se akarok sokáig itt maradni ennél a bakternál. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek, mert még a Bundás kutyának is akkora pampuskát juttatok, mint a két öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán köll élni a tehénpásztornak.

83. oldal (Ciceró Kiadó)

1 hozzászólás
Diosz P>!

Én aztán végigöntöttem egy vödör vizet a banya hátán. Éppen föl akartam tápászkodni, mikor a másik vödör vízzel szemközt zúdítottam. Nem is volt ő még ilyen tiszta, mióta a bába megfürdette, az pedig régen lehetett, valamikor a tatárjárás idejében.

90. oldal

mandarina >!

Fogtam a két csizmát és kidobtam a vasútárokba. Ilyen holminak nem adok helyet a bakterházban. Elég szép tűlem, hogy a banyát is megtűröm.

VERDI>!

Amint ülök-ülök, eccer csak Konc bácsi rám kiált:
– Gyere már ide, te! Ismertem én apádat is. Hogy hínak?!
– Regős Bendegúz vagyok! – mondom.
– Aunye, de szép neved van. Derék ember apád. Nagyon jól ismerem. Anyád valamivel kisebb apádnál. Így van-e?
Majd hanyatt vágódtam a csudálkozástól. Honnan ismeri ilyen jól a szüleimet?

36-37. oldal (Ciceró Kiadó)

ludovika>!

Mert tuggya meg ország-világ, hogy én mindig jó szándékú gyerek voltam, csak mire a végire értem a szándékomnak, esett bele a fene.

22. oldal (1)

VERDI>!

– Meggyógyítom én keedet egykettőre – mondta a piócás –, ámbár kendnek mán igen erős lóganéj szaga van, ez pedig a legrusnyább állapot, akármit is mond a kormány, emmán a legutolsó stáció, csak azér, nehogy elkámpicsorodjon, mert ha én eccer aszondom, hogy kelj föl, Lázár, akkor ugrani köll a halottnak.

54. oldal (Ciceró Kiadó)

mandarina >!

Konc bácsival megbeszéltük, hogy könyvet írunk a bakterházról. Ő előre ír egy előszót, én meg hátra. A ténsasszony nevit is kiírjuk, de csak kisbetűvel: őrá kár lenne a sok téntát pocsékolni.

VERDI>!

A legnagyobb istenáldás a kukoricagombóc. Nemcsak azért, mert csövesen terem, hanem ha a magamfajta ember bevesz belüle ötvenet, akkó félesztendeig egyátajján nem kíván enni, inni, akár a púposteve a sivatagba. Igaz, ezt az étket nem szokták enni azok a sárvizbélű úriemberek, de nem is tudják űk, hogy mi a jó.

103. oldal (Ciceró Kiadó)

VERDI>!

Amint keresztülhajtottam a teheneket az országúton, egy hatalmas pénzes erszényt találtam. Gyorsan eltettem az ingem mögé. Majd ha nem látja senki, megnézem, hogy mennyi pénz lehet benne. Ha úgy történne velem is, mint a mesében történt – gondoltam –, biztosan gazdag ember leszek. Akkor azután itt hagyom a bakterházat, mint Szent Pál a bornyikokat. A banyának azt se mondom: Fapapucs! Hála Istennek, most én is becsületes megtaláló vagyok. . . Az erszényt vissza nem adnám a gazdájának akkor se, ha két hónaljmankón gyönne elém könyörögni. Nem bizony!. . . Nem azé a madár, aki elrepíti, hanem aki megfogja… Ha minden jól üt be az erszényemmel, megveszem az útkaparó házát a kaszálóval meg a tehenekkel. Tollas kalappal meg puskával járok a határba, és minden paraszt hátuljába beleeresztek egy-két golyót.

Ezt a büdös baktert pedig megfogadom tehénpásztornak, de ha a legkisebb panaszt hallom rá, irgalmatlanul fölpofozom, ez már biztos. De a ténsasszonyt? Hohó! Őt még látni se akarom.

33-34. oldal (Ciceró Kiadó)

3 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Bakterház sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Závada Pál: Jadviga párnája
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Alan Alexander Milne: Micimackó
Hamvas Béla: Karnevál
Vavyan Fable: Mesemaraton
Erich Kästner: A két Lotti
Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred, a kapitány
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Esterházy Péter: Harmonia Cælestis