Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Végtelen tenger (Az ötödik hullám 2.) 404 csillagozás
Az első hullám nyomán sötétség támadt.
A második hullámot csak a szerencsések élték túl.
A harmadikat pedig a szerencsétlenek.
A negyedik után egyetlen szabály maradt: ne bízz senkiben!
Az idegenek támadásának első négy hullámát szinte lehetetlen volt túlélni. A tizenhat éves Cassie magára maradt egy sivár, szinte üres világban, ahol a kevés túlélő életét a bizalom hiánya csak még kilátástalanabbá teszi. Miközben a gyilkos ötödik hullám végigsöpör a bolygón, Cassie-nek nincs más választása: igyekszik megakadályozni, hogy a megszállók végleg kiirtsák az emberi fajt.
Az idegenek táborának felrobbantása után barátaival átmenetileg egy omladozó szállodában húzzák meg magukat. A kis csapat másik menedéket keres, ahol átvészelhetik a közeledő telet. Egy napon váratlan látogató érkezik. A nyomában pedig ott lihegnek a gyilkológépnek kiképzett idegenek…
Cassie mellett új hősnő is feltűnik: a megtörhetetlen Adu, aki küldetése során az idegenek… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2014
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Carta Light Cartaphilus
Kapcsolódó zóna
Enciklopédia 17
Szereplők népszerűség szerint
Evan Walker · Cassie Sullivan · Ben Parish (Zombi) · Marika Kimura (Adu) · Alex (Penge) · Sam Sullivan (Mazsola) · Süti · Allison (Porcelányka) · Dumbo · Alexander Vosch · Grace
Kedvencelte 45
Most olvassa 18
Várólistára tette 193
Kívánságlistára tette 206
Kölcsönkérné 4
Kiemelt értékelések
Aztamindenit! Wow! *.*
Hűűű! *.*
Értelmesebben:
Yancey aztán tud írni, innentől kezdve a rajongója lettem!
Bővebben:
http://olvasokorut.blogspot.com/2016/12/rick-yancey-veg…
Most lehet ha nem leszek népszerű, de nekem az első rész jobban tetszett. Ott egy kicsit nehezen indult be a cselekmény, de mikor beindult akkor pörgött minden. Ez sem volt rossz, félreértés ne essék, de nekem nem nagyon tetszett, hogy egy csomó szemszöget kaptunk. Ha már az első részben is így kaptuk volna a cselekményt, akkor sokkal jobban rá állok, de így egy picit zavart. Meg az volt az érzésem, hogy ez nem annyira pörgős, akciódús. Szerintem, itt inkább az információk és a történet megismerése volt a lényeg. Én több Cassiet és Evant szerettem volna. Ami kellemes csalódás volt az Adu. Az Ő szemszöge eléggé bejött. A végén amik meg kiderültek, teljesen kiakasztott. Szóval, összességében nem volt rossz, én mindenképp várom a folytatást.
Nehéz úgy írni a Végtelen tengerről, hogy ne áruljak el semmit. Márpedig természetesen nem akarok és nem is fogok. Induljunk ki a fülszövegből. Abban a lepukkant hotelban kezdődnek el, vagy folytatódnak az események. Eleinte én is tanácstalanul olvastam, szinte tébláboltam a szereplőkkel együtt, hogy akkor most mi legyen, van-e bármire is valamiféle remény. Van-e esély egyáltalán az életre, van-e esélyük küzdeni érte, a szupertechnikával rendelkező idegenek és a gyermekekből képzett hadseregük ellen. Nekem úgy tűnt, hogy ezt sokszor ők maguk sem tudják, sőt én is éppen ennyire zavart voltam, kilátástalan helyzetben éreztem magam, egyszóval hamar sikerült ismét belehelyezkednem a történet eseményeibe.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.nl/2016/01/rick-yancey-vegtel…
A blogbejegyzés nem tartalmaz egy ici-pici Spoilert sem. :) Ezt azok kedvéért írtam, akik még az olvasása előtt állnak. :)
Annak ellenére, hogy időnként bosszantó, elkeserítő, dühítő és szomorú, maximálisan jár az öt csillag. A történet ott folytatódik, ahol az előző véget ért. Cassie és a többiek – Sam, Zombi, Süti, Dumbó, Adu és Porcelányka a megbeszélt találkozási ponton várják Evan Walkert. Egy idő után azonban elegük lesz, és Adu elindul új búvóhelyet keresni. Bár a többiek is képben maradnak, mégis Adu az, akivel a legérdekesebb dolgok történnek. Bár az előző részben is történtek meglepő dolgok, de amire a végén Adu rájön, az megint csavar egyet a történteken. És még mindig nincs vége…
Maga a történet nagyon összetett, nagyon durva és sajnos néha túl zagyva. Túlbonyolítottnak éreztem, holott sok dolgot baromi érdekesnek és ötletesnek találtam. (Jaj, az a „Fáj a torkom”-rész! …nagyon mély ütés volt…)
spoiler
Klasszikus „fejkapkodós” sztori: itt aztán lehet gondolkodni azon, hogy ki kivel van és ki kinek tartozik hűséggel meg azon is, hogy végső soron kihez hűséges…
A vége kegyetlen(ül jó) volt! *.*
Bővebben: https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2017/02/theinfinit…
Rick Yancey írásmódja kissé…. na jó, inkább nagyon eltér más írókétól, akiktől olvasni szoktam. Néhol többször is el kell olvasni egy-egy sort, hogy igazán megérthessük, mit is akar közölni az író.
Nagyon szerettem az első részt, mert izgalmas volt, új, más.
Itt sokszor unatkoztam, több száz oldalon át szinte végig egy helyszínen vagyunk, nem történik szinte semmi, találgatások: Mi van ha? Mi lenne ha? stb. ..
A másik az pedig az, hogy folyamatosan különböző szemszögeket kapunk, amivel nem is lenne baj, ha oda lenne írva, hogy kinek a szemszöge. De nincs! Van, hogy oldalakat olvasol végig és csak arra fókuszálsz, hogy kitaláld, kiről olvasol. Annyira zavaró, de úgy olvastam, hogy a következő részben már oda lesznek írva a nevek a fejezetek elejére. Hurrá!
Adut nagyon nem kedveltem korábban, még most sem vagyunk teljesen kibékülve, de örülök, hogy többet tudhattam meg róla. Végül az ő szemszöge tetszett a legjobban.
Cassie és Evan párosáról sokkal többet olvastam volna még.
Ha valaki az első résznél azon gondolkozott, hogy mi a válasz a benne felmerülő kérésekre, akkor felkészíteném, hogy itt még több felmerül és csak nő a kuszaság.
Remélem a befejező részben sikerül mindenre választ kapni.
Voltak persze izgalmasabb részek, de nem volt olyan pörgős, mint az előző rész. Várom a folytatást. :)
Őszintén szólva, jobban örültem volna több Ben, Evan és Cassie fejezetnek, de összességében így is egész jó volt. Sajnos Adu továbbra sem a szívem csücske, viszont tagadhatatlanul érdekes karakter, és ami Vele történt a könyv második felében, az valami elképesztő. A teljes könyv egyszerre volt frusztráló és izgalmas. Sokszor megdöbbentem, dühömet pedig szívesen levezetném Vosch parancsnokon fején, egy nagy kalapáccsal a kezemben. Sok kérdésemre még mindig nem kaptam választ. Helyette egy nagy csavart, amitől még most is szédelgek, annyira váratlanul ért.
Oké, ez a rész is jó volt. Alaposan ki van találva minden, és továbbra sem lehet biztosan tudni, hogy mi is a helyzet :D Tehát muszáj olvasni…
Hogy miért négy és fél csillag akkor? Nem is tudom. Az első rész a vége felé már olyan izgalmas volt, hogy hajnalig fennmaradtam, annyira izgultam a szereplőkért, tudni akartam, mi lesz velük. Ebben valahogy nem éreztem ilyet. Talán azért mert sok szemszögre lett felbontva. Valószínű, ha ezer oldalas lett volna a könyv, lett volna idő és oldalszám elmélyülni minden szereplő egyéni problémájában, és talán a körmöm is rágtam volna miattuk, de ez így nekem nem jött annyira át. Legalábbis elmaradt az első résznél kapott „aztamindenit” érzés. Süti szemszögét pl. teljesen feleslegesnek éreztem. És az is zavaró volt (nekem), hogy két főhősnőnk van, külön történettel (külön helyszíneken). Mintha két történet lett volna egy könyvbe írva.
Ezek után nagyon kíváncsi vagyok, hogy a harmadik rész milyen lesz :)
Rick Yancey az első kötet során felállította a sakktáblát.
Azzal, hogy belevágtam Az 5. hullámba, elfogadtam a néma megfigyelő szerepét a játszma időtartama alatt.
Láttam jó és rossz lépéseket egyaránt.
Vesztettem el gyalogokat, futókat, lovakat, bástyákat.
A Végtelen tenger során szinte végig pingponglabdaként egyik féltől a másikig vándorló sakk állapotnak lehettem tanúja.
Aztán amikor eljött a sakk és matt, Rick Yancey fogta a táblát és leborította, újrarendezve a figurákat.
Hiába szeretnék üvölteni, toporzékolni, zokogni, összeszedegetni a szívemet, beszállni, nem lehet. Én csak egy tétlen megfigyelő vagyok, akinek az a sorsa, hogy némán, tehetetlenül kövesse a hatalmasok játszmáját.
Rick Yancey az én Némítóm.
Először is most felszedem az államat a földről, aztán megpróbálok értelmes mondatokat megszülni. Nem hiszem el, hogy ezt mondom, de jobb volt, mint az első rész. Sokkal több minden történt, nagyon sok minden derült ki és uramisten ezt a csavart! Komolyan azt gondoltam, hogy ez nem lehet igaz! Az első három oldal után nyeltem egy nagyot, mert már ez mutatta, hogy kemény lesz ez a könyv. A cselekmény Adu szemszögéből indul nem sokkal Camp Heaven felrobbantása után. Elérkezett a tél és a kis csapatnak menedéket kell keresnie, ezért Adu előremegy, hogy ellenőrizze a közelben lévő barlangokat. Innentől kezdve pedig nagyon gyorsan történnek a dolgok, Adu fogságba esik, míg a többek Cassie, Zombi, Sam, Dumbo és Süti a hotelben várják Adu visszatértét és próbálják megkeresni a meglógott Porcelánykát. Az író szerintem nagyszerűen oldotta meg a könyv első felét, ugyanis a három szemszög időben eltolódva mutatja be az eseményeket jól megzavarva az olvasót.
Cassie ebben a részben kissé háttérbe szorul, és nem is igazán találja a helyét a csapatban, mivel Evannel kapcsolatban nem hisznek neki. Ráadásul kétszer átélni ugyanazt a fájdalmat, nem is tudom, mi hajtja még előre, azon kívül, hogy megvédje az öccsét.
Süti, te egy hős vagy, Grace te pedig egy beteg állat, Vosch-sal együtt.
A könyv második felében Adu a főszereplő, aki kap egy kis ízelítőt a földönkívüliek vendégszeretetéből, mi pedig Adu kitartásából. És itt van Penge, aki megteszi azt, amire még Adu is képtelen, utat nyitva a reménynek. Kirázott a hideg ettől a könyvtől, de a jó értelemben. Eszméletlen, de tényleg.
Népszerű idézetek
Én több vagyok, mint pusztán a félelmeim összessége.
32. oldal
Gondolkodj gyorsan! Ne ess pánikba! Ahogy a sakkban. Latolgasd az esélyeket! Mérd fel a kockázatot!
29. oldal
Nem a félelem fogja legyőzni őket. Nem a félelem és nem a hit, sem a remény, de még a szeretet sem – hanem a düh.
32. oldal
Felálltam, vettem egy nagy levegőt, és lekentem neki egy pofont, arra a szép arcára. Le is lőhettem volna, de úgy döntöttem, hogy lazán fogom kezelni a dolgokat.
180. oldal
A sorozat következő kötete
Az ötödik hullám sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Stephenie Meyer: A burok 90% ·
Összehasonlítás - Neal Shusterman: Kaszás 93% ·
Összehasonlítás - Suzanne Collins: Az éhezők viadala 92% ·
Összehasonlítás - Susan Ee: World After – Túlélők világa 91% ·
Összehasonlítás - Dan Wells: Partials – Részben ember 88% ·
Összehasonlítás - Alexandra Bracken: Sötét játszmák 86% ·
Összehasonlítás - Karen Thompson Walker: Csodák kora 86% ·
Összehasonlítás - Ilsa J. Bick: Hamvak 84% ·
Összehasonlítás - Alaya Dawn Johnson: Nyárherceg 68% ·
Összehasonlítás - S. J. Kincaid: A kárhozott 92% ·
Összehasonlítás