Percy ​Jackson görög hősei (Félvér Tábor Krónikák) 93% 129 csillagozás

Ha egyszer találkoznék Riordannal, ezt kérdezném: Hé Rick, írnál néhány könyvet a magyar mondákról is?
Bővebben: http://konyvparfe.blog.hu/2017/07/14/rick_riordan_percy…

Semmi újat nem mondok; imádtam!
Ez a kötet már azért vastagabb is volt, és a sztorik is elég tömények voltak. Amúgy sem pár nap egy ilyen könyvet kiolvasni, hát még egyetem mellett, de azt kell, hogy mondjam; nagyon élveztem!
Mire a végére értem, azt sem tudtam, mi történt az elején (talán a nagyon jó memóriámnak köszönhetem), de annyira nem zavart, mert ugyanúgy tudtam élvezni minden sorát. Rég nevettem ennyit egy könyvön. Talán nem is volt még ilyen.
A történetek nagyon tetszettek, bár az állatok bántalmazását nem néztem jó szemmel, de sajnos megtörténnek.
Semmi negatívumot nem tudok mondani a könyvről, mert egyszerűen…. Na. Értitek. Borzalmasan jó. Rick bácsi, egy életre leköteleztél!

Többször puffogtam rajta, mert nem sikerült úgy igazán elkapnia Percy stílusának. Inkább hullámzott a kedvem, hol nagyon bejött, és nevettem is rajta/vele; hol meg idegesített. Főképp Hercules történeténél, kicsit túl laza volt már nekem néhol a stílus.
Ettől függetlenül a kivitelezés csillagos ötös, a történetek közül jó párat ismertem már, de ez nem vont le semmit az értékéből. És igen: tényleg tele van kimondhatatlan nevű hősökkel. :D

Ezt is imádtan
A kedvencem Pszükhé története, azt mindig imádom. Voltak benne új dolgok, de meglepődtem, hogy a legtöbbet már ismertem, ezek szerint nem csak az istenek történeteit tudom. Úgy imádom a mitológiát! Érdekes, izgalma, szürreális és barbár még romantikus elemek is vannak bennk hát kell ennél több? Nagyon vicces volt, imádtam!

Na, ebben már sokkal több új, ezidáig ismeretlen információ volt a görög mitológiával kapcsolatban, a hősökről nem tanultunk olyan sokat. Főleg nem női alakokról, de kellemes csalódásként ért, hogy ilyenek is vannak benne.:)
A stílus változatlan, nem is találhatnánk jobb embert a meséléshez, mint Percy.:D Az hősök akciódús és sokszor tragikus élete mellett a humor sem maradhatott le, hiszen Rick Riordanról, meg természetesen Percyről beszélünk.
Azért ez a sok név kicsit megkavart, de ezt köszönjük meg az ókori görögöknek a kimondhatatlan és megjegyezhetetlen neveikkel.
Ennek az olvasásához kicsit több idő kellett, mert elég tömény volt, de nem volt unalmas, remekül meg voltak oldva a dolgok. Engem nem zavart a nagyon modernre vett hangsúly, szerintem ezért is volt vicces.
Nem is tudom, melyik kötet tetszett jobban. A borító azért most is erős öklendezési ingert vált ki belőlem. Brrr…
Szórakoztató és tanulságos, a lehető legjobb párosítás. Imádom Rick Riordant!

Ezt a könyvet is imádtam,nem csalódtam benne. Ahogy bemutatja a hősöket Percy egyszerűen nem lehet nem hangosan nevetni. Sok a háborúskodás,de hát görög mitológia,mit várhatnánk el tőle? Igazán remek könyv csak ajánlani tudom mindenkinek. :)

Mivel a Percy Jackson és az olimposziak sorozatot nagyon szerettem, igy mindenképpen tervben volt ennek és a görög isteneknek ez elolvasása is. Ez az első a két könyv közül, eléggé vegyesek az érzéseim a könyvvel kapcsolatban. Néhol szerettem, néha viszont már untam egy kicsit. Nekem valamiért nem annyira idézte a sorozat hangulatát, viszont voltak történetek, amiket szerettem és kifejezetten tetszettek, igy összeségében nem bántam meg, hogy elolvastam ezt a „kis” kiegészítő kötetet. Remélem viszont, hogy a másik azért egy kicsit jobban fog tetszeni.

Nevetgélve tanulunk?
Igen, igen Rick bácsinál ez lehetséges.
Nagyon tetszett, hogy sok modern dolgot belefűzött ezzel még viccesebbé, és még emlékezetessé téve a görög mitológiát.

Fáj a hasam, gyerekek. Riordan megint alkotott egy olyan kötetet, amitől fájdalmasra röhögtem magamat. Imádtam minden sorát, ahogy Percy elmesélte az összes hős történetét a saját maga által alkotott világban, beszédstílusában. Már az eleje is nagyon tetszett, hogy úgy állítja be, mintha épp most írná a könyvet, és nem a kezemben lenne, és olvasnám. Főleg az apróbb beszólásokat szerettem ilyenkor, amikor Annabeth a háttérben megjegyzett valamit.
Valamint az, hogy nem a szokásos unalmas görög elbeszélések voltak benne, hanem modernizálva lettek úgymond. Mintha a szereplők nem is az ókori Görögországban lennének, hanem Percy idejében. Kiváltképpen tetszett, amikor a Google-t vagy az Apple-t hozta fel, vagy bármilyen más modern eszközt, amivel még nem találkozhattak akkor. A másik pedig, amit nagyon szerettem benne, hogy egy sima elbeszélésbe is, amit le lehetett volna írni, viccesre vette. Belerakott egy olyan elemet, ami nem oda való, és máris adott egy kis humor a mondatnak. Egyetlen szóval.
Ez szerintem pedig nagyon nagy szó, hogy egy író képes mosolyt csalni olvasója arcára, csupán azzal, hogy egyetlen szót odabiggyeszt, ami nem illik oda. Másrészről a hősök is olyanok voltak, akiknek volt valami csavar az életükben.
A leghosszabb Herkulesé volt – mi másra számíthattam volna –, és valahogy tetszett, ahogy a klasszikus sztorit átdolgozta. Szórakoztató volt, élveztem. Főleg, hogy néha olyan idiótának állították be az adott szereplőt, vagy a környezetét, hogy röhögnöm kellett már azon, hogy ok, de akkor te hogy vagy hős, ha ennyire butuska vagy. És mégis sikert aratott. És mégis nyert… többnyire. A legjobban Thészeusz tetszett ilyen téren, ahogy kifigurázta a félistenek leggyakoribb betegségét az ADHD-t. Szakadtam. (Megjegyzem: többnyire vonaton olvastam, és elég veszélyesen közel álltam a fulladáshoz, annyira jó volt.)
A másik pedig az, hogy miként kötötte őket össze, sokszor tanulságot vont a hősök cselekedeteiből, lefestette az Istenek akkori viselkedését, és visszautalt az előző történetekre.
Külön pedig megjegyezném: VÉGRE VALAKI JÓL FORDÍT! Végre nem Jászon, hanem Iaszón. Az a fordítást az Olimposz hőseiben… még egy ilyen fordítást meg ne lássak, mert megkopaszítom az illetőt. Br…

Most vettem észre, hogy elfelejtettem értékelni XD
Na, szóval… Szokásos Rick bácsi és Percy :D Humoros, ugyanakkor oktat is. Igaz, az istenekről szóló kötet kicsit jobban tetszett, de ez is érdekes volt :) Az istenekről többet tanultunk az iskolában, a hősökről kevésbé, így ebben több új információ volt. Mindegyikük sok kalandon ment keresztül, nem nagyon volt idejük unatkozni :D Hát, igen, nem könnyű félistennek lenni, ezt Percy már csak tudja :D