A kötet az amerikai és brit seregek 1943. júliusi, szicíliai partraszállásával kezdődik, és végigköveti, ahogy a csapatok mérföldről mérföldre küzdik végig magukat véres útjukon észak, Róma felé. Amikor 1944 júliusában felszabadították Rómát, már látszik a végső győzelem.
A csata napja (Liberation-trilógia 2.) 6 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2007
Kedvencelte 3
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 18
Kiemelt értékelések
Rick Atkinson: A csata napja A szicíliai és az itáliai háború 1943-44
Amilyen szépírói vénája van Atkinsonnak, alighanem egy átlagos kutyasétáltatásból is lebilincselő drámát tudna kerekíteni. Amit pedig a második világháború elképesztő anyagáradatával művel, az meg egyenesen csodálatos. Ezek a pár vonalas, tökéletes skiccek, amikkel levázolja a hadszíntér fontosabb szereplőit… A dübörgő tüzérségi csapások életteli (illetőleg halálteli) leképezése… A kétségbeesés és a diadal eposzi erejű mondatokká formálása… Én teljesen a hatása alá kerültem. Nem pusztán arról van itt szó, hogy a háború szörnyűségét hibátlanul érzékelteti – még ennél is többről. A háború Atkinson tolla alatt olyan entitásként jelenik meg, mint ahogy mondjuk A Gyűrűk urá-ban Szauron magasodik a seregek fölé -szörnyűséges és mégis: lenyűgöző. Ezt a történelmi végzetszerűséget Atkinson már a Hajnali hadsereg-ben is remekül érzékeltette, a folyamatot, ahogy a háború csak zabál és zabál és zabál, zabálja az embert, az anyagot, a lelket, de A csata napjá-ban még rátett egy lapáttal. Ilyen szempontból ez a könyv azon kevés folytatás közé tartozik, ami jobb, mint az első rész – már csak azért is, mert amíg az afrikai hadjárat eseményeinek tárgyalásakor szinte teljesen mellőzte az Egyiptom felől előretörő brit 8. hadsereget, addig itt jóval több szót ejt a nem-amerikaikról is: britekről, új-zélandiakról, kanadaiakról, indiaiakról, lengyelekről, franciákról, olaszokról, no és persze a németekről.
A szövetségesek olaszországi csatározásait gyakorta tekintik úgy, mint egy mellékhadszínteret a keleti front és a majdani normandiai hadjárat mellett. Néhányan még azt is megkockáztatják, hogy teljesen felesleges volt ott elpazarolni azokat az erőket, amiket máshol hasznosabban be lehetett volna vetni. Atkinson eddig nem megy el: számára ez egy olyan háború, amit meg kellett vívni – de az igaz, hogy jobban kellett volna megvívni. Kegyetlenül bemutatja a tévedéseket és megbocsáthatatlan hibákat (mint amilyen Monte Cassino lebombázása volt), és sosem mulasztja el felderíteni e hibák okait. Ez az időszak már a háború azon stádiuma volt, amikor érezni lehetett a levegőben a németek vereségét – ahogy Churchill a maga cuki módján megfogalmazta: „Immár mi vagyunk a nagyobbik vad, amelyik kirázza a lelket a kisebből.” Az amerikaiak jóvoltából áradt a hadianyag és az élőerő a térségbe, olyan mennyiségben, hogy szinte a puszta súlyuk elnyomta a nácikat. Ehhez képest az olaszországi hadjárat valóban vontatott pöszmötölésnek hat, ahol a szövetségesek képtelenek megfelelő határozottsággal használni fölényüket. Kicsit olyanok, mint a gyerekek, akik kapnak egy csomó idióta játékot (a teljes légi fölénytől kezdve a már-már korlátlan számú gépjárműig), de még nem is igazán tudják, mit is kezdjenek velük. Van itt nekünk egy légió partraszálló járművünk – hát szálljunk partra velük, mondjuk Anziónál. Hogy utána mi lesz – majd kiderül. Olyan hibák ezek, amik, bár a háború végkimenetelét nem befolyásolták, de emberéletek ezreibe kerültek. És olyan hibák voltak, aminek jó részét el lehetett volna, el kellett volna kerülni – de ugyanakkor tanulságokkal szolgáltak a jövőre nézve. A normandiai partraszállás látványos sikere a számos többé-kevésbé elcseszett előző partraszállások tapasztalatából született. De ez már egy másik történet – Atkinson harmadik kötete beszéli majd el. Legszívesebben máris fejest ugranék bele, de azt hiszem, jó lesz regenerálódni egy kicsit, mielőtt hagyom, hogy az is maga alá temessen.
Rick Atkinson: A csata napja A szicíliai és az itáliai háború 1943-44
Hasonlóan jó, mint az első rész. Akit érdekel a téma, de nem akar száraz hadtörténeti értekezést olvasni, annak ajánlom az író mindhárom könyvét. Azt viszont fontos megjegyezni, hogy az események teljes mértékben a szövetségesek szemszögéből vannak megvilágítva, így németekről, olaszoktól kevés szó esik.
Rick Atkinson: A csata napja A szicíliai és az itáliai háború 1943-44
Az eleje kifogastalan. A szicíliai hadmûveletek és az azt megelôzo hatalmas szervezesi folyamat remek bemutatása. Kissé lassú. Nagyon sok benne a hivatkozás, soronként. Nehezen követhetô.
A mûfaj szerelmeseinek kötelezô.
Népszerű idézetek
Hogy megtakarítson évi ötvenmillió tonna gyapjút, a{z amerikai} kormány betiltotta a mellényt, a mandzsettát, a rávarrott zsebet és a széles hajtókát. A ruhák egyre rövidültek, eltűnt a rakott szoknya, az a rendelet pedig, amelyik 10 százalékos anyagmegtakarítást írt elő a női fürdőruhákon, elvezetett a bikini megszületéséhez.
28. oldal
Rick Atkinson: A csata napja A szicíliai és az itáliai háború 1943-44
– Istenem, segíts meg minket! – imádkozott az amerikai 1. páncélos hadosztály egyik hadtápos őrmestere a kórház bombázása után. – Te magad gyere! Ne Jézust küldd! Ez nem gyerekeknek való hely.
553. oldal
Rick Atkinson: A csata napja A szicíliai és az itáliai háború 1943-44
Amikor a tüzérek kiszámították, hogy minden megölt ellenséges katona 25 000 dollárnyi gránátba került, az egyik baka megkérdezte: – Nem lenne jobb, ha felajánlanánk a németeknek fejenként 25 000 dollárt, hogy adják meg magukat?
358. oldal
Rick Atkinson: A csata napja A szicíliai és az itáliai háború 1943-44
– Százados! Vigye el ezeket az embereket a tengerpartról, és nyomás fel a célpontjukhoz!
– De uram – felelte a tiszt –, én a tábori lelkész vagyok.
– Szarok rá, ha maga a Jézus Krisztus is! – vakkantotta Patton. – Vigye a pokolba ezeket az embereket a partról!
74. oldal
Rick Atkinson: A csata napja A szicíliai és az itáliai háború 1943-44
A harckocsizók találtak egy óriási boroshordót „felállítva, és bevert tetővel – jegyezte fel Marsh. – Rengeteg bort megittak, mire megtaláltak benne egy halott németet.”
724. oldal
Rick Atkinson: A csata napja A szicíliai és az itáliai háború 1943-44
Egy kormányzati sajtóközlemény, amelyben sürgősen gyakorlott gépírókat kerestek a háborús erőfeszítés előremozdítására, egyetlen oldalon negyvenhat hibát tartalmazott.
31. oldal
Rick Atkinson: A csata napja A szicíliai és az itáliai háború 1943-44
A Lend-Lease (kölcsönbérlet) program keretében a szövetséges államok fegyveres erői a háború egész ideje alatt hatalmas szállítmányokat kaptak {az amerikaiaktól}, többek között 43 000 repülőgépet, 880 000 géppisztolyt és elegendő doboz marhahúskonzervet ahhoz, hogy az orosz katonák keserű kajánsággal „második frontnak” nevezzék. E bőkezűség elkerülhetetlenül neheztelést szült, „állandó ingerültséget, amiért az ember kénytelen nagymértékben amerikai adományokon élni”, ismerte el egy brit tábornok. A Tommyk mi mást tehettek volna, mint dühbe gurultak, amikor a brit hadsereg napi vécépapír-kiszabata katonánként 3 lap, míg az amerikaiaké 22,5 volt.
600. oldal
Rick Atkinson: A csata napja A szicíliai és az itáliai háború 1943-44
Az egyik, szatírába illő cenzori előírás, amelyet felolvastak egy hajó legénységének, a következő 4. szabályt tartalmazta: „Nem közölhetik, hol tartózkodnak, hova tartanak, mit tettek korábban, vagy mit gondolnak, mit fognak tenni a közeljövőben”, valamint a 8. szabályt: „Ne legyenek, nem lehetnek érdekesek.” A legénység tagjai a 2. szabály értelmében elmondhatták, „hogy megszülettek, ha nem mondják el, hol vagy miért”. A 9. szabály pedig a következő tanácsot adta: „Megemlíthetik a tényt, hogy nem bánnák, ha találkoznának egy lánnyal.”
60. oldal
Rick Atkinson: A csata napja A szicíliai és az itáliai háború 1943-44
A sorozat következő kötete
Rick Atkinson: Ágyúdörgés alkonyatkor A háború Nyugat-Európában 1944–1945 |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mark Sullivan: A skarlát ég alatt 92% ·
Összehasonlítás - Belinda Alexandra: Toszkán Rózsa 89% ·
Összehasonlítás - Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya 87% ·
Összehasonlítás - Joseph Heller: A 22-es csapdája 86% ·
Összehasonlítás - Michael Ondaatje: Az angol beteg 76% ·
Összehasonlítás - Nino Haratisvili: A nyolcadik élet 97% ·
Összehasonlítás - Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány 96% ·
Összehasonlítás - Kristin Hannah: Fülemüle 96% ·
Összehasonlítás - Tomcsik Nóra: Tél Berlinben 96% ·
Összehasonlítás - Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét 95% ·
Összehasonlítás