Dermesztő ​ölelés (Vámpírakadémia 2.) 892 csillagozás

Richelle Mead: Dermesztő ölelés

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Rose Hathaway élete tele van gondokkal. Nem elég mindaz a nehézség, amit dampyr testőrtanoncként kell átélnie, ráadásul oktatója, a vonzó Dmitrij valaki másra vetett szemet. A köztük lévő szoros kapocs miatt pedig Rose folyton akkor hallja legjobb barátnője, Lissa Dragomir gondolatait, amikor az barátjával, Christiannal enyeleg.
A Szent Vlagyimir Akadémiát azonban megtámadják az élőhalott strigák, akik korábban több királyi vérű nemesi családot lemészároltak. Így az iskolának a legjobb dampyr testőrökre van szüksége, többek közt Rose anyjára, a legendás, ám szigorú Janine Hathaway-re. Az idei sítábor kötelező, ám Idaho hótól csillogó lankái csak látszólag biztonságosak. A könyörtelen strigák halálos veszélyt jelentenek mindenki számára, és Rose-nak cselekednie kell. De a hősiességnek mindig ára van.

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tagok ajánlása: 16 éves kortól

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2010
306 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639868694 · Fordította: Farkas Veronika

Kapcsolódó zóna

!

Vámpírakadémia

302 tag · 168 karc · Utolsó karc: 2020. szeptember 16., 12:35 · Bővebben


Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Rose Hathaway · Dmitrij Belikov · Adrian Ivaskov · Christian Ozera · Vaszilisza Dragomir (Lissa) · Mason Ashford · Janine Hathaway · Mia Rinaldi · Natasa Ozera (Tása)


Kedvencelte 235

Most olvassa 32

Várólistára tette 139

Kívánságlistára tette 287

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Richelle Mead: Dermesztő ölelés

"– Ha már a magánéletünkről beszélgetünk… gondolom, te Tásához tartottál éppen, ugye?
Tudtam, hogy kicsinyes vagyok, és egy „semmi közöd hozzá” jellegű válaszra számítottam. Ehelyett Dmitrij azt felelte:
– Igazából az anyádat látogattam meg.
– Vele is össze akarsz jönni?"

Hatalmas ez a rész és úgy összességében is imádtam. :D
Nagyon szépen összeszedett folytatást kaptam, tele váratlan helyzetekkel, fordulatokban és hatalmas poénokban gazdag párbeszédekkel.

Most már azt kell írjam, hogy kedvenc lett, az első rész is nagyon tetszett, de ilyenkor, azért behúzom a kéziféket és többnyire türelmesen várom a folytatásokat, hogy megüti e a mércét.
Nemhogy megütötte, de túl is szárnyalta.
Hol hangosan nevettem, hol pedig forgattam a szememet, hogy most mi is fog kisülni ebből.

Rose hozta a formáját, bírtam, mert nem akart „kedvesebb lenni” , mint amit feltétlenül megkívánt az adott helyzet.
Dimitrij pedig imádni való (hatalmas sóhaj), nagyon várom mi lesz velük.

Lissa és Christian aranyosak voltak, bár helyenként kicsit soknak éreztem őket. És nem csodálom Rose – nak néha elege volt, azért a legjobb barátunkról sem kell mindent tudni.
(Ez rád nem vonatkozik @n_anett ):D

Összességében nagyon tetszett, és jöhet is a következő rész. Ajánlom. Kedvenc

2 hozzászólás
klara_matravolgyi>!
Richelle Mead: Dermesztő ölelés

A második rész hozta az első színvonalát, könnyed volt és szórakoztató. Kétségtelenül nem ez volt a legnagyobb irodalmi remekmű, amit valaha olvastam, nem volt benne túl nagy izgalom, de nem untatott, és élveztem Rose csípős párbeszédeit. Az öt csillagot két, számomra nagyon tetsző elem miatt adtam meg: a Dmitrij-es és a Janine-es szál miatt.

MissFortune>!
Richelle Mead: Dermesztő ölelés

Ez kellemes meglepetés volt.. Sokkal jobban tetszett, mint az első rész. Rose itt már nem annyira flúgos. Viszont úgy érzem, Dmitrijnél sokkal jobban kedvelem Adriant. Neki remélem bőven jut még szerep, a következő könyvekben.
Masont sajnálom, de ő volt a buta.

molybarby>!
Richelle Mead: Dermesztő ölelés

Hogy én mennyire imádom ezt a sorozatot :)
Emlékszem régen ott állt az üzletbe a polcon egy darab. Mindig szemeztem vele, de hát a borítója nem nagyon tetszett. Végül rászántam magam, hogy elolvasom. Életem egyik legjobb döntése volt. És most végre magyarul is el tudtam olvasni a második részt. Mert hát, azért mégis csak a magyar az igazi :)
imádtam ezt a részt is. Richelle Mead annyira jól tudja mozgatni a szálakat. Jó, persze mint minden főhősnek és szereplőknek itt is megvannak a maguk hibái, de ez az a fajta könyv amiben nem zavar. (ami nálam ritkaság számba megy)
Itt is érvényes az ami az előzőekben és valószínűleg a többi könyvvel is ez lesz. Bár tudom miről szól, mégis ugyanolyan élvezetes az olvasása. :)

@_7es_ még egyszer nagyon köszönöm :)))

csillagka P>!
Richelle Mead: Dermesztő ölelés

Vauuu, miből is lesz a cserebogár. A vámpírakadémiát két és fél éve olvastam, elég sok minden kiesett (szerencsére volt pár oldal mely alapján fel lehetett venni a fonalat) olyan egynek elmegy sorozatindító volt, a huu és haa nélkül. Általános sulis sztori a felsőbbrendű törékeny morákkal és testőreikkel a dampyrokaal aki félvér vámpírok és ellenségeikkel a strigákal, ebben a világ alakul ki egy meghitt barátság egy úrnő és a testőre között. A második részre a sorozat elkezdett működni, pont annyira ahogyan elkezdett a fiatalságnak kinyílni a szeme, hogy az új világban a régi megrögzött szokások mellett új trükköket is kell alkalmazni, ha túl akarják élni az elkövetkező éveket. Érdekes, izgalmas ifjúsági fantasy, a felétől alig tudtam letenni, izgalmas kérdések maradtak nyitva, biztos nem fogom ennyit húzni a következő rész elolvasását.
(és 200 darts pontot ért jókor stoppolva)

1 hozzászólás
Vivi_>!
Richelle Mead: Dermesztő ölelés

Basszus, hát ez még jobb volt, mint az előző rész. Nem számítottam rá, hogy a további részek is ilyen jók lesznek. Úristen most mit mondjak? Nagyon fasza volt. :D

Az első dolog, amivel kezdeném: ADRIAN. Imádlak, egyszerűen imádlak. Már hallottam róla, de nem értettem mi ez a nagy rajongás körülette, hát most már nagyjából értem. Már a végére azt se tudtam kinek szurkoljak, komolyan. Mason is olyan aranyos volt, aztán jött Adrian és ott volt Dmitrij is. Egyébként nagyon mérges vagyok a filmadaptációban szereplő színészre, mert most már mindig úgy képzelem el Dmitrij-t. Így kicsit elveszett a hatása.
Mindig a végére kerül a tömérdek akció, és érzem, hogy olvasni kell, mert a végén fognak csak kiderülni a dolgok. És a vége…
Nem is tudom, hogy örüljek, vagy ne. Kicsit fáj a szívem, meg nem is.
Adriant még úgyis szeretem, hogy alig kapott szerepet.
Azt hiszem most ennyi telett tőlem, és rohanok a következő részt elolvasni. Szerencsére az 5.részig kikölcsönöztem.

5 hozzászólás
BubbleTea>!
Richelle Mead: Dermesztő ölelés

Ez az ölelés tényleg dermesztő!

Nekem ez a rész kész hullámvasút volt, mondjuk én alapból szeretem a drámákat. Nagyon örültem neki, hogy még több szereplő bekapcsolódott Rose történetébe, és a striga támadások is nagyon izgalmasak voltak. A legjobb ebben a részben, hogy az olvasóknak kielégülnek a vágyaik, mert van benne családi dráma, több szerelmi szál, harc, barátságok, halál, önfeláldozás és gyász.

A karaktereket még mindig imádom, mindenki annyira egyedi. Ebben a részben, akiket kiemelnék az elsősorban Lissa. Nem hiszem el, hogy ez a csaj csakis saját magával tud foglalkozni! Nagyon idegesítő volt, hogy alig foglalkozott Rose-zal, csak a barátjával volt elfoglalva, észre sem vette, hogy a legjobb barátnője, min megy keresztül. Komolyan nem értem kettejük barátságát, de már első olvasásnál sem értettem.
A másik karakter pedig Adrian. Ez a pasi imádnivaló! Ahogy ő fogalmazott pasi és még pszichopata is! :D

spoiler

deen>!
Richelle Mead: Dermesztő ölelés

Határozottan fejlődik a sorozat. Már nem idegesítettek a szereplők. Igaz, itt inkább Rose került a középpontba, az ő fejlődését követhettem nyomon, Lissa csak közvetve került bele a cselekménybe Rose szemén át, vagy néha felbukkant egy-egy beszélgetés erejéig. Rose-ban sok a neheztelés és a harag az anyja iránt, és valljuk be Janine sem tudja, hogyan kezelje az anya-lánya kapcsolatot. Örültem, hogy az ért a végére megpróbáltak közeledni egymáshoz. Azt hiszem, mondhatjuk azt, hogy ezt a rész a féltékenység uralta: mindenki féltékeny mindenkire, félreértenek dolgokat, aztán megsértődnek, végül kibékülnek. Nehéz egy olyan közösségben, ahol a morák annyira unatkoznak, hogy mást sem csinálnak, csak pletykálnak. Rose-ban is ott bujkál a féltékenység, bár Tása nagyon kedves és végre valaki, aki mora létére nem csak a babérjain ül, Dmitrij iránt érzett vonzódása Rosenál igencsak kiveri a biztosítékot, főleg mert Dmitrij viszonozni látszik Tása közeléledését. Adrian megjelenése csak még inkább felszítja a kedélyeket, egyébként nagyon jó karakter. Igazán megint a végén sűrűsödtek be az események, és nem csalódtam a végkimenetelt illetően.

GytAnett>!
Richelle Mead: Dermesztő ölelés

Egészen határozottan mondhatom, hogy megütötte az első rész szintjét, sőt! Bőven meg is haladta azt. Ezek után az első kötetre már csak 4 csillagot adnék, de utólag nem módosítok. :)
Végig izgalmas volt, egyszer sem kaptam magam azon, hogy unatkoznék vagy elkalandoznának a gondolataim. Most tényleg kaptunk mindenből egy kicsit, harcot, barátságot, szerelmet. Pedig nem túl vastag könyv.
Nagyon örülök annak, hogy Rose feje lágya kezd egy kicsit benőni, az első kötetes énje ehhez túl komolytalan lett volna, muszáj volt felnőnie.
Adrian körüli imádatot nem igazán értem, engem egyelőre inkább idegesített a nagyképűségével, de aztán elképzelhető, hogy a későbbiekben módosítani fogom a véleményem. :) Lissa igazából idegesített, korábban sokkal szimpatikusabb volt. Zavart, hogy nem igazán törődött másokkal, főleg a legjobb barátnőjével nem, de akkor mégis hol van a barátság? Mason. Szeretem. Dmitrijt egy fokkal jobban, de imádtam azt a lazaságot és közvetlenséget, ami ebből a srácból fakadt. spoiler Dmitrij még mindig egy elég titokzatos figura, igazából alig tudni valamit róla, de van benne valami, ami vonzza az ember lányát. Nagyon nagyon remélem, hogy tényleg annyira jó fickó, amilyennek elképzelem! :D
A strigák támadásai érdekesek voltak, a könyv vége pedig kifejezetten izgalmas. Persze, az utolsó 30 oldal olvasása közben nem akartak békén hagyni, pedig elég csúnyán néztem szerintem. :'D Ennek a résznek a végére azt hiszem, Rose végérvényesen felnőtt, legalábbis a testőr életéhez. Hiába tanonc még, szerintem már igazi testőr. Szeretnék annyira bátor és találékony lenni, mint ő!

wzsuzsanna P>!
Richelle Mead: Dermesztő ölelés

Ennél a sorozatnál is elakadtam az első résznél, úgyhogy gondoltam, ideje folytatni. Kicsit félve álltam neki, egyrészt azért, mert az érdeklődésem az utóbbi időkben eléggé másfelé kalandozott, másrészt, mert ebben a témában elég nehéz újat mutatni.
Ehhez képest kellemesen csalódtam. Szeretem ebben a sorozatban, hogy egy viszonylag egyedi vámpíros világképpel dolgozik, nem a megszokott sablonokkal, a cselekmény pedig elég izgalmas ahhoz, hogy lekössön. A végére pedig pont annyira fokozódik a feszkó, hogy akarjam a folytatást. Szóval nem mondom, hogy őrülten meghatározó olvasmányélmény, de kellemes és szórakoztató.


Népszerű idézetek

muffinhamster>!

– Történelemből vagy a leggyengébb, és valahogy mégis mindent tudsz Kelet-Európáról.
– Hát, kell az anyag a poénjaimhoz, elvtárs.

20-21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dmitrij Belikov · Rose Hathaway
Shinobu>!

– Ha már a magánéletünkről beszélgetünk… gondolom, te Tásához tartottál éppen, ugye?
Tudtam, hogy kicsinyes vagyok, és egy „semmi közöd hozzá” jellegű válaszra számítottam. Ehelyett Dmitrij azt felelte:
– Igazából az anyádat látogattam meg.
– Vele is össze akarsz jönni?

193. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dmitrij Belikov · Rose Hathaway
Nita_Könyvgalaxis>!

– Ez nem egy karácsonyi különkiadás! Ez az én életem. A való világban a csodák és a jó dolgok nem válnak valóra csak úgy.
Dmitrij még mindig higgadtan figyelt engem.
– A való világban az ember valóra válthatja a saját csodáit.

108. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dmitrij Belikov · élet · Rose Hathaway
muffinhamster>!

– Miért hív téged Gyimkának?
Lágyan elnevette magát. Aznap rengeteget hallottam nevetni, és úgy éreztem, nem bánnám, ha még többet hallanám.
– Az a Dmitrij becézése.
– Ebben semmi logika nincsen. Egyáltalán nem hasonlít a Dmitrijre. Téged, nem is tudom, Diminek vagy valami ilyesminek kéne becézni.
– Az oroszban ez nem így működik – jegyezte meg Dmitrij.
– Az orosz fura nyelv. – Oroszul a Vaszilisza becézése Vászja, amiben szintén semmi logikát nem láttam.
— Az angol is.
Ravasz pillantást vetettem rá.
– Ha megtanítasz oroszul káromkodni, előfordulhat, hogy más szemmel kezdek nézni a nyelvre.
– Már így is túl sokat káromkodsz.
– Csak szeretném kifejezni magam.
– Jaj, Róza… – sóhajtott fel Dmitrij, és ebbe beleborzongtam. A Róza a nevem volt oroszul. Szinte soha nem használta. – Te jobban ki tudod fejezni magad, mint bárki más, akit ismerek.

76-77. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dmitrij Belikov · Rose Hathaway
26 hozzászólás
Amadea>!

– Hogy nem tudod, merre van a szív? Különösen azt tekintetbe véve, hogy hányat összetörtél már?

49. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dmitrij Belikov
vmonika_>!

– Az a te apád?
– Legalábbis az anyám szerint.

214. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adrian Ivaskov · Rose Hathaway
Nita_Könyvgalaxis>!

A szerelmet nem lehet erőltetni, döbbentem rá. Az vagy megvan, vagy nincs. Ha nincs, akkor tudni kell beismerni. Ha megvan, akkor mindent meg kell tennünk, hogy megvédjük szeretteinket.

222. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rose Hathaway
horsegirl >!

– Tudod, mivel segíthetnél igazán? – kérdeztem anélkül, hogy ránéztem volna.
– Hmm?
– Ha kikapcsolnád ezt a vacak zenét, és valami olyasmit raknál be, ami a berlini fal leomlása után jött ki.

20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dmitrij Belikov · Rose Hathaway
Amadea>!

Minden elpusztul egyszer. De nem minden marad halott.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Rose Hathaway
muffinhamster>!

– Hová mész? – kérdezte.
– Összetörni egy szívet – válaszoltam.

224. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dmitrij Belikov · Rose Hathaway

A sorozat következő kötete

Vámpírakadémia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Stephenie Meyer: Breaking Dawn – Hajnalhasadás
Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos
Rick Riordan: A titán átka
Joss Stirling: Misty
Anna Banks: Poszeidón
Sherrilyn Kenyon: Ördögi tánc
Lana Millan: Egy angyal az élet küszöbén
Melissa Marr: Veszélyes játék
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
J. K. Rowling – John Tiffany – Jack Thorne: Harry Potter és az elátkozott gyermek