Milyen a feketék sorsa az amerikai Délen? Egyéni nyomorúságán túlmutatva erről szól a szerző önéletrajzi regénye. Szomorú gyermekkor. Az apa elhagyja családját, az anya városról városra, rokontól rokonhoz vándorolva mosással, háztartási munkával teremti elő két kisfia szűkös kenyerét. Iskolába alig járhatnak, Richard autodidakta módon tanul meg írni, olvasni, számolni. Örökös rettegés a fehérektől, primitív tudatlanság, nyers zabolátlanság, bigott vallásosság, részegeskedés: ez a néger gettó élete. Az elviselhetetlen feszültségből valamiképpen ki kell törni. Kiútnak csak a templom, a kocsma, a bűnözés látszik. A fiú már öt-hat évesen újságot árul, amint növekszik, egyre nehezebb fizikai munkát vállal, hogy anyját segítse. Ám őt nem az ital, a betű mámora keríti hatalmába, falja a könyveket, szentül elhatározza, hogy író lesz: tizenhat éves, mikor a helyi lap leközli első hosszabb elbeszélését. Megszökik hazulról, Memphisbe megy, eltökélten, keményen dolgozik, hogy garasait… (tovább)
Feketék és Fehérek 12 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1945
Kedvencelte 1
Várólistára tette 34
Kívánságlistára tette 25
Kiemelt értékelések
Pécs-Budapest vonatúton kiolvastam, pedig nem rövid, egyszerűen csak iszonyatosan érdekes, persze ehhez az kell, hogy az olvasó érdeklődjön a Dél iránt. Én érdeklődöm és ez az egyik legjobb könyv, amit a témában olvastam.
Érdekes olvasmány volt. Elgondolkoztató és olvasmányos. A legszomorúbb az volt, hogy a fekete kisfiúnak nemcsak a fehérektől kellett sokat elszenvednie, de a saját családjától, közösségétől is… Akik mindenáron bele akarták verni a szabályokat. Szegénység, bigott vallásosság, megnemértés, ellenségeskedés, bántalmazás, gonoszság – mindez áthatja gyerekkorának minden egyes napját. Csoda, hogy kivergődött belőle, és nem hunyt ki benne sem az akarat, sem a szeretet.
Népszerű idézetek
Még az éhség sem hajtott rá, hogy eltulajdonítsam a másét. A lopás puszta gondolata visszataszító volt. Nem megfontolt szándékból voltam becsületes, egyszerűen nem jutott eszembe, hogy becstelen legyek.
314-315. oldal (Európa)
Agyamban nem volt helye annak a gondolatnak, hiszek-e Istenben vagy sem. Létezése vagy nemlétezése nem okozott nekem gondot. Úgy véltem, ha van egy mindentudó, mindenható Isten, aki ismeri a kezdetet és a véget, aki igazságot szolgáltat mindenkinek, aki megszabja az emberek sorsát, az az isten bizonyára tudja azt is, hogy én kételkedem a létezésében, és csak nevet az én ostoba istentagadásomon. Ha pedig egyáltalában nincs Isten, akkor mire való ez a sok izgalom? Nem bírtam elképzelni, hogy Isten félbehagyja az elképzelhetetlenül hatalmas világmindenség kormányzását azért, hogy velem vesződjék.
184-185. oldal (Európa)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Alice Walker: Kedves Jóisten 92% ·
Összehasonlítás - Alice Walker: Bíborszín 91% ·
Összehasonlítás - Steve Berry: A Romanov-jóslat 86% ·
Összehasonlítás - Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! 93% ·
Összehasonlítás - Upton Sinclair: 100% 82% ·
Összehasonlítás - Greg Iles: Lángoló kereszt 92% ·
Összehasonlítás - Edward Kelsey Moore: Szikomorfán születtem 92% ·
Összehasonlítás - Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete 90% ·
Összehasonlítás - Fannie Flagg: Sült zöld paradicsom 90% ·
Összehasonlítás - B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr 90% ·
Összehasonlítás