Tesz-vesz ​szótár (Tesz-vesz város) 93% 150 csillagozás

Nagyon aranyosak a rajzok, de azért a szavak… hááát.. vannak benne olyan szavak, amelyek tudása nélkül nagyon jól el lehet élni (pl. csomagrakodó futószalag a reptéren).

Végre értem és értékelem a sorozat köteteit, mert egy gyerek (aktív vagy passzív, de ez az irodalomtanároknak számít csak) szókincsének felmérésére ennél jobb eszköz a világon nincsen. Ehhez jönnek még a zseniális illusztrációk, és a legjobb játék, hogy annyira gazdag az illusztráció, hogy hosszasan lehet játszani, a „hol van a cipős giliszta?” játékot.
Nem mellesleg tanultunk egy csomó új szót is!

Minden apró hibája és zagyvasága ellenére öt csillag, mert igazi gyerekszótár, tele színes ábrákkal, és persze annyi információval hogy a fejem is bezsongott tőle. Épp ezért biztos többször előveszem majd, mert sok-sok érdekes kifejezés van benne, apró rejtvények, és az ábrák pedig magukért beszélnek.

Kellemes emlékeket idézett fel a gyermekkoromból ez a könyv. Most legalább az elejétől a végig elolvastam. Bár már régen tanultam elég sok német szó maradt meg az emlékezetemben. A Tesz-vesz várost régen nagyon szerettem mesében, nagyon jópofák a rajzok, kedvesek a figurák.

Valamikor gyerekkoromban már olvasgattam, néztem a képeket, próbáltam történeteket faragni még hozzájuk. :)) Szép emlékek. Viszont egy szimpla szótár, nagyon lazán összefüggő történetekkel. Néha-néha elő lehet venni a kicsiknek.

Kis apró furcsaságok vannak ugyan (alkalomadtán majd hsz-ben írogatok párat), de amúgy hamisítatlan Tesz-vesz hangulat.
E(1)-el többször nézegetős, böngésző fajta lesz.

Ötödikes voltam, amikor eltört a kezem, a gipszelés után kaptam fájdalomdíjként az Anyukámtól. Inkább csak nézegettem, mint tanultam volna belőle, de szerintem a képek is szépek.

Gyerekkorom egyik nagy kedvence a Tesz-Vesz szótár. Óvodában jártam németórára, és ebből „tanultunk”. Egyszer az egyik fiú elcserélte a könyvét az enyémmel, amiért nagyon megharagudtam rá. Az enyémen voltak matricák, úgyhogy meg tudtuk különböztetni, így visszakerült hozzám a sajátom. Az övé már elég leélt volt. :D

Azért egy kicsit furcsa érzés, amikor egy gyerekkori könyvedet (sajna nem ugyanaz a példány) a saját gyermeked kezében látod, de jó értelemben. :) Anna kedvenc része belőle a Teszünk-Veszünk oldal, ami annak idején nekem is nagyon tetszett. Itt különböző cselekvéseket mutatnak be, mint például jár, fut, áll, ül, alszik, felébred, eszik, iszik.

Amíg átnéztem, meglepődtem, mert annak idején (tekintve, hogy olvasni még nem tudtam) csak a képek maradtak meg, és volt egy-két dolog, amit másképp értelmeztem. Sok kedvenc oldalam van, amire visszaemlékszem. Nyusziék házát azért szerettem különösen, mert bepillantást nyerhettem egy család életébe. A játszótér és a játékok elég egyértelműen tetszik minden gyereknek. :D Emlékszem, hogy a bevásárlás is nagy kedvencem volt, valamint amikor a mackók ruháit mutatják be. A színekre is emlékszem, bár itt szerintem maga az óriáskerék keltette fel az érdeklődésemet gyerekfejjel. Érdekes, hogy a hangszerek kevésbé kötöttek le, Annát ez a téma jobban érdekli.

Voltak, amik nem ragadtak meg bennem, mint a szerszámok, az épületek, a munkagépek, az autók. Illetve a tűzoltós oldal abszolúte nem rémlik. Lehet, hogy a korábbi kötetben nem szerepelt, vagy ez nekem ennyire kiesett volna? :D

Az utolsó oldal viszont nagyon maradandó számomra, amikor jó éjszakát kívánnak az állatok, mert tetszett, hogy mindegyiküknek van egy kis plüssállata, ami majdnem ugyanolyan, mint ők. ^^

Kiskoromban, amikor még nem tanultam nyelveket, akkor is sokat játszottam ezzel a könnyvel. Elképzeltem, ahogy a kis karakterek mászkálnak és egymással játszanak, nagyon jó móka volt. És most, hogy idősebb fejjel elővettem, azon kaptam maga, hogy ugyanezt csináltam. :D A rajzok nagyon aranyosak, és még most is igazán elevennek tűnnek.
Nyelvtanulás szempontjából csak ajánlani tudom. Ugyan kisgyerekeknek készült, de szerintem felnőtteknek is hasznos, mert aki felnőtt fejjel kezd el nyelvet tanulni, nem biztos, hogy mondjuk az állatnevekkel sokat fog foglalkozni (én pl. a zöldségeknél leragadtam ott, hogy die Gurke). Egyedül amiatt vontam le pontot, hogy a végén a szőnyeghez az van odaírva, hogy die Brücke, ami hidat jelent, és ez azért elég nagy hiba (az én kiadásom 1989-es, remélem, az újabbakban ez már ki van javítva), de ezenkívül a legjobb képes szótár, ami valaha a kezemben volt. Biztos elő fogom majd még venni. :)

Aranyos képekkel háromnyelvű szótár, ha most lennének a gyerekeim kicsi nyelvtanulók, biztos a kezükbe adnám, sajnos már az egész család kinőtte. érdekes volt és talán tanultam is pár német szót :) (az angol már ment:)))