Az ​atombomba története 12 csillagozás

Richard Rhodes: Az atombomba története

„Nagy ​ívű és lenyűgöző történet. Minden szereplője vibrálóan eleven emberként áll előttünk a maga tudásával, lelkiismeretével, elbizakodottságával vagy kétségeivel.”
San Francisco Chronicle

Az atombomba története még ma, huszonöt évvel első megjelenése után is a legteljesebb forrás-munka, amely hallatlan részletességgel ismerteti az atomban rejtőző roppant energiák mintegy száz évvel ezelőtti felfedezésétől az első atombombák Japán elleni bevetéséig vezető eseményeket.
A történelem nagy felfedezései közül nem sok jutott el ilyen gyorsasággal a végső kibontakozásig, s olyan sem igen akad, amelyet ennyire félreértettek vagy félreismertek volna az emberek. Az atomenergia felszabadításával kapcsolatos első elméleti fejtegetéseket alig több mint huszonöt év választja el az első kísérleti atombomba, a Trinity vakító felvillanásától. Ami kezdetben pusztán izgalmas elméleti fizikai problémának tűnt, káprázatos gyorsasággal öltött testet a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1986

Tartalomjegyzék

>!
Park, Budapest, 2013
884 oldal · ISBN: 9789635309597 · Fordította: Makovecz Benjamin

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Richard Feynman


Most olvassa 5

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

vaclav322>!
Richard Rhodes: Az atombomba története

Ha nem csak a nyilvánvaló tények érdekelnek az atombombáról, akkor Richard Rhodes alapműve nagyon jó választás lehet! Maga a Manhattan-terv csak nagyjából a könyv felénél kezdődik, előtte végigkövethetjük az atommaghasadás felfedezésének és megismerésének történetét. Nem kell azonban unalmas előtörténeti értekezésektől tartani, a maghasadás felfedezése és az első atombomba ledobása között ugyanis csak hét év telt el, amely alatt viharos gyorsasággal követték egymást a felfedezések, a később megcáfolt vagy igazolt elméletek és az érdekes vagy veszélyes kísérletek. A szerző azonban nem csak a szűken vett amerikai atomprogramra koncentrál, végig gondot fordít arra, hogy az eseményeket megfelelő környezetbe helyezze, rávilágítva azokra a világpolitikai, amerikai belpolitikai és háborús körülményekre, amelyek szoros kapcsolatban állnak az atombomba kifejlesztésével és végül az alkalmazásával. Csak ajánlani tudom, már csak azért is, mert a lapokon számos magyar származású tudós és kutató is feltűnik, akik nagy mértékben hozzájárultak a Manhatten-terv sikeréhez.

atella>!
Richard Rhodes: Az atombomba története

Valóban alapos és kimerítő tudománytörténeti munka, néha már-már túlságosan sok is a háttérinformáció, a szerző kicsit elveszett a részletekben. Ez azonban nem von le a mű értékéből, a fizikai-kémiai háttér is részletekbe menően kifejtett, bár a laikus számára nem minden esetben érthető teljességében. Egy dolgot viszont hiányoltam a könyvből: a II. világháború befejezése utáni, az atomfegyverkezéssel kapcsolatos eseményeket, a hidrogénbomba fejlesztésének és a Szovjetunió atombomba-programjának eseményei egy-egy fejezetet még megértek volna a könyv végére.


Népszerű idézetek

PannaNyúl>!

Szilárd hat hónapon át dolgozott a feladaton, egészen karácsonyig, mert úgy vélte, „karácsonykor nem dolgozni kell, hanem henyélni, és elhatároztam, hogy csakis olyasmin töprengek, ami magától az eszembe jut.”
Így aztán három héten át csakis azon gondolkodott, miként lehet feloldani a hő és az energia más formái között viszonyt tanulmányozó termodinamika egy zavarba ejtő ellentmondását.

26. oldal

virrasztó>!

Oppenheimer elbeszélése alapján Bohr figyelmesen hallgatta Pauli fejtegetését egy új elméletről, amely miatt támadások érték. „A végén Bohr megkérdezte: »És ez tényleg elég őrült dolog? A kvantum-mechanika igazán az volt.« Mire Pauli így válaszolt: »Remélem, de nem biztos. ..«”

virrasztó>!

Richard Feynman amerikai elméleti fizikus egy alkalommal hasonló nyíltsággal beszélt a tudományról a Kaliforniai Műszaki Egyetem (California Institute of Technology, Caltech) hallgatóinak. „Mit jelent az, hogy megérteni valamit?" – kérdezte ártatlanul. Válaszából világosan kiérezhetőek az emberi megértés korlátairól vallott, derűs nézetei:
A mozgó és változó dolgoknak ezt a bonyolult sokaságát, amelyet „világnak" nevezünk, valahogy úgy tudjuk elképzelni, mint istenek által játszott, roppant sakkjátszmát, amelynek mi csak nézői vagyunk. Nem ismerjük a játékszabályokat, és mást nem tehetünk, mint hogy nézzük a játékot. Természetesen ha elég sokáig figyelünk, idővel fölismerjük a szabályok egyikét-másikát. Ezek a játékszabályok azok, amelyeket a fizika alapjainak nevezünk. Ám ha minden szabályt megismernénk is… ezek alapján csak igen kevés dolgot tudnánk megmagyarázni, mert szinte minden helyzet olyan rendkívüli mértékben bonyolult, hogy nem tudjuk követni a játék menetét, s még kevésbé vagyunk képesek megjósolni, hogy mi következik. Mindezekből következően meg kell maradnunk a játékszabályok megismerésének alapvető kérdésénél, s ha e szabályokat ismerjük, úgy hisszük, hogy „megértettük" a világot.

Kapcsolódó szócikkek: Richard Feynman
virrasztó>!

Az atomenergiához atomok kellenek. A fizika hivatalosan és igazoltan egészen a 20. század elejéig nem ismert ilyen jószágot.

Kapcsolódó szócikkek: atombomba · atomenergia · radioaktivitás
virrasztó>!

Az ember okozta halál a 20. században azért ölthetett világjárványhoz fogható arányokat, mert a gyilkolás egyre hatékonyabb technikái beteges jelleggel ruházták fel a nemzeti szuverenitás megélésének szélsőséges gyakorlatát.


Hasonló könyvek címkék alapján

Victoria Finlay: Színek
Victor F. Weisskopf: Tudás és csoda
Sz. I. Veneckij: Barangolás a fémek birodalmában
Laura Fermi: Atom a családban
Teller Ede: Huszadik századi utazás tudományban és politikában
Frederik Pohl: Csernobil
Robin Kerrod – Sharon Ann Holgate: A tudás felfedezése
Anna Claybourne: A felfedezések története
Lluis Borrás – Cristina Vilella – Rafael Marfil: A fizika és a kémia atlasza
Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró