4% ​univerzum 11 csillagozás

Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért
Richard Panek: 4% univerzum Richard Panek: 4% univerzum

Az utóbbi évtizedekben egy maroknyi tudós egymással versengve munkálkodott azon, hogy megmagyarázza azt a nyugtalanító tényt, hogy világegyetemünknek csak 4%-át teszi ki az az anyag, amiből a kedves olvasó, jómagam, a könyveink, a holdak, a bolygók, a csillagok és a galaxisok felépülnek. A többi, a világegyetem túlnyomó többsége teljesen ismeretlen.
A kozmoszról alkotott képünk alapjaiban hibás, a kopernikuszi fordulat csak a kezdet volt: nemcsak Földünk, hanem általában véve az anyag is csupán jelentéktelen része a világnak.
Richard Panek bemutatja, hogyan jutottak erre a tudományos világképet megrengető következtetésre a tudósok. Lépésről lépésre végigköveti a sötét anyag és a még ennél is bizarrabb sötét energia utáni nyomozás történetét. A természettudományok talán legnagyobb rejtélyével állunk szemben, melynek megfejtése hírnévvel, anyagi megbecsüléssel, mi több, garantáltan Nobel-díjjal kecsegtet.

>!
Scolar, Budapest, 2017
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632447926 · Fordította: Bujna Balázs
>!
Scolar, Budapest, 2013
366 oldal · ISBN: 9789632444178 · Fordította: Bujna Balázs

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Stephen Hawking

Helyszínek népszerűség szerint

Föld · galaxis


Kedvencelte 2

Most olvassa 5

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

>!
vargarockzsolt P
Richard Panek: 4% univerzum

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

…szerintem a legeslegjobb tudományos ismeretterjesztő könyvek közé tartozik.

A világegyetem kezdetben, azaz 1965-ben nem volt bonyolult. Ezzel a – talán kissé hatásvadász, de az utóbbi ötven év kozmológiai eredményeit pontosan megelőlegező – mondattal indul ez az igazán remek tudományos ismeretterjesztő könyv.
Mit is jelent a kezdő mondat?
1965-ben bizonyították a kozmikus háttérsugárzás létezését, és ezzel az általunk ismerhető univerzum kezdetét, a kozmikus ősrobbanást.
Ekkor egyszerűnek tűnt az egész történet: volt a Nagy Bumm, azóta a világegyetem tágul, közben kialakultak a csillagok, galaxisok, galaxishalmazok. Az elmélet kész volt, most már csak ehhez köllött a csillagászoknak a megfigyelési eredményeket szállítani, a fizikusoknak pedig az elmélet fizikai törvényszerűségeit részletesen modellezni.
Ekkor jelentkeztek a problémák. A megfigyelési eredmények és a nagyon pontosan leírt fizikai törvények nem voltak összeegyeztethetők. A történet további része olyan izgalmas, akár egy krimi, ezért a végkifejletet nem is árulom el. Érdemes elolvasni.

Érdemes elolvasni, de nem csupán a cselekmény miatt, hanem azért is, mert a könyv könnyen érthető, világos szerkezetű, kiváló stílusban van megírva, és rendkívül szórakoztató, mivel tele van a tudósok gyakran extrém személyiségét jellemző szellemes anekdotákkal is.
És ezeken túl van még egy bónusz érdeme – ami miatt szerintem a legeslegjobb tudományos ismeretterjesztő könyvek közé tartozik . Csak úgy mellesleg nagyon plasztikusan ábrázolja a tudományos közélet szociológiáját: szerkezetét és hatalmi viszonyait; a tudományos kutatásokra fordítható forrásokért, valamint a tudományos felfedezések dicsőségért és az azokért járó díjakért folytatott gyakran öldöklő küzdelmet is, de még a tudományos kutatás elvi és gyakorlati módszertanát is megmutatja, konkrét példákon keresztül.
Ha egy érdeklődő gimnazista ezt a könyvet elolvassa, nagy valószínűséggel élete végéig érdeklődni fog az univerzum titkai iránt, de nem lesznek illúziói a tudományos kutatás romantikus szépségeivel szemben.
Aki meg idősebb, az megtudhatja, hogy mit tudtunk/nem tudtunk az univerzumról 2011-ben, és közben még jól is szórakozhat.

(Érdemes megnézni a könyv adatlapjához csatolt karcaimat is.)

>!
bfg3 P
Richard Panek: 4% univerzum

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

Két éjszaka (meg egy-két délutáni óra) alatt olvastam végig az egészet. Az elmúlt hónapokban sok hasonló tárgyú könyvet vettem kézbe, jókat és nem olyan jókat, de ilyen élményem már nagyon régen nem volt. Egyszerűen nem bírtam letenni.

>!
Video
Richard Panek: 4% univerzum

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

Az elején egy kicsit unalmas volt, de idővel izgalmasabb lett. Regényszerűen dolgozza fel az Univerzum megismerésének történetét, ami olvasmányossá teszi, ugyanakkor egy átlagos ismeretterjesztő könyvhöz képest kevesebb információt ad át. …ami persze nem is olyan nagy gond azok számára, akik olvastak már ilyeneket, hiszen az ismétlések csak unalmasabbá tették volna a könyvet.

>!
adammetz
Richard Panek: 4% univerzum

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

A sötétség a fény az alagút végén.


Népszerű idézetek

>!
vargarockzsolt P

A világegyetem kezdetben, azaz 1965-ben nem volt bonyolult.

(első mondat)

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

3 hozzászólás
>!
Zakkant_Tudós

Senki nem mondta, hogy a világegyetem jóindulatú.

291. oldal

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

Kapcsolódó szócikkek: világegyetem, univerzum
>!
Zakkant_Tudós

Ha az embert Stephen Hawkingnak hívják, és elkövet egy iszonyú baklövést, attól még Stephen Hawking marad; ha az ember harminc év alatti posztdoktori kutatóként követ el iszonyú baklövést, elnyeli a föld, mintha soha nem is létezett volna.

209-210. oldal

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

Kapcsolódó szócikkek: Stephen Hawking · tudomány
>!
vargarockzsolt P

A csillagászokat elsősorban az érdekelte, hogy a sötét energia vajon kozmológiai állandó-e, abban az értelemben, hogy a tértől és időtől függetlenül állandó, vagy kvintesszencia – valami olyasmi, ami térben és időben változik. Ha állandó, akkor a világegyetem tágulásával és az anyag sűrűségének csökkenésével a sötét energia befolyása idővel egyre erősebb lesz, a tágulás egyre gyorsul, az univerzum pedig elkerülhetetlenül a „nagy fagy”-ban végzi. Ha térben és időben változik, akkor a sötét energia valamiféle, a fizika számára teljesen új dinamikus erőtér, és a távoli jövőben vagy lassítani vagy gyorsítani fogja a tágulás ütemét, ahogy kedve tartja.

279. oldal

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

Kapcsolódó szócikkek: Sötét energia
14 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P

A gravitáció a fizika legközvetettebb következtetése.
[…]
Newton elismerte, hogy két távoli test közti vonzóerő felvetése „olyan képtelenségnek tűnik, hogy úgy hiszem, nincs ember, aki elfogadja, ha megfelelően jártas a filozófiai gondolkodásban.” Ernst Mach német filozófus-természettudós még majd két évszázaddal később is egyetért: „A newtoni gravitációelmélet megjelenése minden természetbúvárt összezavart, mert nem mindennapi értelmetlenségre épül.” Mostanra azonban, írja, „már teljesen hétköznapi értelmetlenséggé vált”. Einstein azzal adott értelmet a tömegvonzásnak, hogy nem holmi két test közt ható rejtélyes erőként, hanem magának a térnek a tulajdonságaként írta le…

312. oldal

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

9 hozzászólás
>!
Zakkant_Tudós

Amikor egy korábbi látogatásomkor bejelentkeztem egy helyi szállóba, megkérdeztem a pult mögött álló alkalmazottat, merre találom a Hubble-űrtávcső központi irodáját. A recepciós a türelmemet kérte, és egy hátsó helyiségben megvitatta a kérdést egy felettesével. „A Hubble-űrtávcső – mondta, amikor visszatért, és a levegőbe bökött – odafent van.”

240. oldal

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

>!
vargarockzsolt P

„Micsoda fordulatok!” – kiáltott fel Holzapfel egyik délután, amikor belépett a Déli-sarki Teleszkóp irányítóterméül szolgáló Sötét Szektor laborba. A vezérlőpult előtt egy berkeleyi egyetemista gyakornoklány üldögélt, csendesen kötögetve. „Látom, a tetőfokára hág idebent az izgalom” – tette hozzá Holzapfel.
Az egyetemista válaszul megvonta a vállát, és elmondta, hogy szívesebben dolgozna ormótlan bakelit nyomógombokkal és -karokkal, de a távcsövek ma már nem így működnek. „Elindítom a programot, és húsz percet várok, míg lefut. Így legalább a tudományos haladás mellett egy pulcsi is kijön a dologból” – mondta, felemelve a kötését.

283. oldal

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

>!
Zakkant_Tudós

„Az a jó a nagyon nehéz feladatokban – mondta egyszer Mike Turner – hogy biztosan valami buggyant új ötlet kell a megoldásukhoz.”

323. oldal

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

1 hozzászólás
>!
Zakkant_Tudós

A Föld két perc alatt 4000 kilométert halad Nap körüli pályáján; a Nap 32 000 kilométert halad a Tejútrendszer távoli középpontja körüli pályáján. Egy ember életének hetven éve alatt a Nap 600 000 000 000 kilométert tesz meg – ez azonban parányi részlete csak a pályájának: a Nap mintegy 200 000 000 év alatt kering egyszer körbe a Galaktika körül.

58-59. oldal (Vera Rubin)

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

Kapcsolódó szócikkek: Föld · galaxis · Nap · Tejút
>!
Zakkant_Tudós

    Pennypacker ráadásul, saját szavaival szólva, „tönkrevágta a költségvetést”. Még korábban rákapott arra, hogy olyan pénzeket is elköltsön, amelyeket remélhetőleg csak a következő költségvetés elfogadásakor kap meg a projekt. Ezúttal azonban elnézte a nyilvántartást, és nem létező pénzt költött el, kétszer.

104. oldal

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

Kapcsolódó szócikkek: pénz

Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen W. Hawking: The Illustrated Theory of Everything
Gábris Gyula – Marik Miklós – Szabó József: Csillagászati földrajz
J. Craig Wheeler: Kozmikus katasztrófák
Joachim Herrmann: Csillagászat
Joszif Szamuilovics Sklovszkij: Csillagok
Paul Murdin (szerk.): Encyclopedia of Astronomy and Astrophysics I-IV.
Kónya Ádám – Kónya Éva: A csillagos ég szabad szemmel
J. C. Houzeau: A csillagászat története
John Gribbin: Kozmikus körforgás
Paul Davies: A megbundázott világegyetem