„Mit ​érdekel a mások véleménye?” 38 csillagozás

Richard P. Feynman: „Mit érdekel a mások véleménye?”

A ​20. század egyik legnagyobb fizikusa híres volt kiapadhatatlan mesélő kedvéről. Ebben a könyvében a rövid, humoros történetek mellett első felesége, Arlene betegségének és halálának megrázó leírása olvasható, továbbá egy csokor élvezetes stílusban megírt családi levél. A második rész a Challenger űrhajó 1986-os katasztrófájával foglalkozik. Bemutatja Feynman viszontagságos részvételét a katasztrófa okait vizsgáló Rogers-bizottságban, és a pofonegyszerű kísérletet, amellyel demonstrálta, hogy szerinte mi okozta a tragédiát. A könyv képmellékletében a sokoldalú tudós meglepő tehetségről árulkodó rajzait is megcsodálhatjuk. Richard P. Feynman (1918–1988) a 20. század egyik legnagyobb hatású amerikai fizikusa. Jelentős szerepe volt a kvantumelektrodinamika kialakulásában. Részt vett az atombomba kifejlesztésében és a Challenger-katasztrófa kivizsgálásában. Az elméleti fizikában elért jelentős eredményeiért 1954-ben Albert Einstein-díjjal tüntették ki. A kvantumelektrodinamika terén… (tovább)

Eredeti cím: What Do You Care What Other People Think?

Eredeti megjelenés éve: 1988

>!
Park, Budapest, 2008
262 oldal · ISBN: 9789635307913 · Fordította: Révbíró Tamás

Enciklopédia 10


Kedvencelte 7

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

AnkeCs>!
Richard P. Feynman: „Mit érdekel a mások véleménye?”

Óriási benyomást tett rám a könyv. Emberség, életszeretet, tudásvágy, szerénység, alázat és egy Nobel-díj. És ez mind egy emberhez kapcsolható. Olvasmányos írások, nemcsak a fizikát, a tudományokat kedvelőknek ajánlom, hanem az életrajzokat, a humoros írásokat kedvelőknek is.

Szülők, leendő szülők feltétlenül olvassátok el legalább a könyv első felét, ugyanis feltárul a nagy titok – rögtön az első fejezetből –, hogy „miből lesz a tudós”.

1 hozzászólás
kkemenczy>!
Richard P. Feynman: „Mit érdekel a mások véleménye?”

Feynman zseniális. Ezzel le is zárhatnám az értékelést… de nem szabad elfelejteni, hogy ennél van jobb munkája is, amit célszerű elolvasni mielőtt ehhez kezd az ember ("Tréfál, Feynman úr?"). Ez a könyv egyfajta toldalék, kiegészítés, mégis egyben is rendben van. A második részben a Challanger-katasztrófa körülményeit vizsgálja. Lenyűgöző a következetesség, a józan paraszti ész, az egyszerű logika, ami minden következtetésében tetten érhető. Mindenkinek javaslom még a „Mit ér a tudomány?” esszéjét, ami a könyvben Epilógusként szerepel.

Bencuska>!
Richard P. Feynman: „Mit érdekel a mások véleménye?”

Nagy érdeklődéssel kezdtem az olvasásába.Érdekes egy figura Feynman úr.Kb. a felénél kezdődik a NASA -s rész ott néha azt gondoltam nekem ez sok.Hozzá tartozik,hogy én meg a fizika fényévekre vagyunk egymáshoz./Gimiben közepest kaptam belőle,de meg kellett ígérnem, hogy nem leszek fizika tanár./

Kottyán_Péter>!
Richard P. Feynman: „Mit érdekel a mások véleménye?”

Kár, hogy a könyv harmadát elviszi a challanger-katasztrófa nyomozása. Amiből csak az jön le, hogy a bürokrácia azóta sem változott semmit, sem hozzáértésben, sem hozzáállásban.
Egyébiránt ugyanúgy vicces és elgondolkodtató, mint az előző kötet, amiből lejön, hogy nem csak ő, de a felesége meg a testvére sem normális, hálistennek. :)

Róbert_Madács>!
Richard P. Feynman: „Mit érdekel a mások véleménye?”

Mielőtt nekikezdtem a „Tréfál, Feynman úr?”-nak szokásomhoz híven itt is utána néztem, hogy mit mond róla a többi moly, és itt fedeztem fel, hogy van egy afféle „folytatása” is. Így nem sokkal azután, hogy az elsőt letettem, bele is fogtam ebbe. Felkészítettek rá, hogy ez nem annyira szórakoztató, és valahogy sikerült pont úgy belőni az elvárásaimat, hogy helyén tudjam kezelni. Valóban nem annyira vicces, mint a „Tréfál, Feynman úr?”, de a maga visszafogottabb formájában ez is nagyon szórakoztató volt. Mondjuk a Challanger katasztrófáját nem lenne könnyű, és nem is lenne túl ízléses elpoénkodni… Mindazonáltal műszaki, és emberi oldalról nézve is nagyon tanulságos, amit a kivizsgálás folyamatáról ír. Ha tetszett az első rész, mindenképpen tegyél egy próbát ezzel is, szerintem nem sokkal marad el az elsőtől.
Valamint megerősít abban a hitemben, hogy az emberiség kihalását jó eséllyel a bürokrácia két élű pengéje fogja okozni.

bodr>!
Richard P. Feynman: „Mit érdekel a mások véleménye?”

9-10 évvel ezelőtt olvastam Feynman egy populárisabb művét, ezért az az emlék nagyjából megvolt, hogy ő egy szórakoztató fickó. Ennek a könyvnek az első részében pedig nem csak hogy visszaköszönt ez az érzés, de még túl is szárnyalta, hiszen egészen meseszerű történeteket írt le benne.

Amikor azonban szembesültem azzal, hogy a második rész elejétől a végéig arról fog szólni, hogy ő és haverjai kinyomozzák, mi volt az oka egy űrhajó meghibásodásának, kicsit kétségbe estem. (Így jár az, aki nem olvassa el a fülszöveget, mielőtt belekezd valamibe.) Ennek az elejére írhatott volna valami kis megnyugtatást, hogy nem lesz 150 oldalon keresztül annyira műszaki jellegű a sztori, mint amilyen a bevezető rész, de szerencsére ennek hiányában is folytattam, majd átlendülve a holtponton egy ültő helyemben kivégeztem, és végül ez volt számomra a legtanulságosabb történet. (A második kedvenc természetesen a címadó fejezet.)

Feltétlenül olvasok még tőle, ha nem is A fizikai törvények jellegét, de az ilyen limonádébb műveit mindenképpen.

Mpattus P>!
Richard P. Feynman: „Mit érdekel a mások véleménye?”

Végre olvasok a félévben egy olyan könyvet, ami szükséges is a félévhez (egy „szorgalmi beadandóhoz” kellett volna) erre lekéstem a beadási határidőt. Hát, ilyen az én formám. Nem baj. A könyv egyébként gyorsan olvasható, az elbeszélői stílus könnyed, meglepően könnyed. Nagyon jól fogalmaz, sugárzik az intelligencia, a szerénység, a tudásvágy. Kicsit sajnálom, hogy csak így átszaladtam rajta.

nabradi>!
Richard P. Feynman: „Mit érdekel a mások véleménye?”

Nagyon jó könyv, csak ajánlani tudom. Főleg az utolsó fejezet fogott meg, amely arról szól, hogy Feynman szerint mit ér a tudomány.

ciemat P>!
Richard P. Feynman: „Mit érdekel a mások véleménye?”

Sokkal-sokkal több ilyen tudósra lenne szükségünk!!

Hogy miért övezi kultusz Feynmant? Hát… pont az ilyen könyvek/történetek miatt. A mesteri fokon űzött véleménynyilvánítás, a szerénység mögött lapuló hihetelen tudás miatt. Egy kicsit komorabb, mint az előző könyvei, de ez cseppet sem von le az értékéből. Lehet, hogy ha maga írja meg a történetet a komorság is változott volna, de ezt már nem tudjuk meg.

A könyv elején apró történetek sorozatát olvashatjuk, melyből megérthejük, hogy hogyan is vált természettudóssá, honnan a nagy rajongás a világ megismerés iránt.

A könyv első felének legnagyobb részét az Arlene-nel (az első felesége) való romantikus kapcsolatának történetei adják. Arlene halálos beteg lesz, és Feynman folyamatosan orvosi könyveket búj, hogy segíthessen. A történet felveti a kegyes hazugság létjogosultságát, és ez mindenképp gondolkodóba ejti az embert.

A második rész a Challanger katasztrófa vizsgálatáról szól. Szokatlan aspektusból kapunk bepillantást a NASA életébe. Kételyt ébresztve bennünk a modern Amerikával szemben, hisz nem a csili-vili tökéletes álmot kapjuk, hanem a kommunikációs problémával küzdő, igenis döcögősen működő rendszer képét.

A könyv végén található beszéd szerteágazó témákat érint, nem is igazán szoros logikai kapcsolattal, de mégis sok magvas gondolatot tartalmaz. Egyik fő mondanivalója, hogy a tudomány eszköz és hogy mire használjuk, az erkölcsi és nem tudományos kérdés. Azt hiszem hogy az idézetek magukért beszélnek: https://moly.hu/idezetek/971157, https://moly.hu/idezetek/971156, https://moly.hu/idezetek/971154


Népszerű idézetek

AnkeCs>!

Van egy festőművész barátom, aki olykor olyan nézeteket hangoztat, amelyekkel nem tudok egyetérteni. Felmutat egy szál virágot, és azt mondja:
– Nézd, milyen szép –, én meg bólogatok. Csakhogy utána hozzáteszi: – Én művész vagyok, én meglátom a virágban rejlő szépséget. Te viszont, tudós lévén, szétboncolod, amitől egyszeriben unalmassá válik.
Szerintem a barátom egy kicsit buggyant. Először is: az általa látott szépség mindenki számára hozzáférhető – így, azt hiszem, számomra is. Lehet, hogy az esztétikai érzékem nem annyira kifinomult, mint az övé, de azért képes vagyok gyönyörködni a virágok szépségében. Ráadásul én sokkal több mindent látok a virágban, mint ő. El tudom képzelni belsejében a sejteket, amelyeknek ugyancsak megvan a maguk szépsége. A szépség nemcsak a centiméterrel mérhető dolgokban fedezhető fel, hanem a sokkal kisebbekben is.

Első bekezdés

Kapcsolódó szócikkek: szépség · virág
toody>!

A tudós sok tapasztalatot szerez a tudatlanság, a kételkedés, a bizonytalanság területén, és ez a tapasztalat, úgy hiszem, nagy jelentőségű. Amikor a tudós nem ismeri a választ a kérdésére, akkor tudatlan. Ha már megsejti, hogy mi lehet az eredmény, olyankor bizonytalan. És amikor már teljesen, sőt fenemód biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor is van benne némi kétely. Bebizonyosodott, hogy a fejlődés szempontjából rendkívül fontos felismerni a tudatlanságunkat, és teret hagyni a kételkedésnek. A tudományos ismeretek tára valójában változó bizonyosságú állítások tömege – némelyik nagyon bizonytalan, némelyik nagyon biztos, de abszolút bizonyosság egyik mögött sincs.
Mi, tudósok ehhez hozzászoktunk már. Elfogadjuk, hogy a bizonytalanság összefér a tudással, a nem tudás az élettel. Mégsem tudom, hogy mindenki tisztában van-e ennek az igazságával. A kételkedéshez való jogunk a tudomány korai időszakában a tekintély elleni harcból született. Mélyreható és ádáz harc volt ez: legyen szabad kérdeznünk – legyen szabad kételkednünk – hadd legyünk bizonytalanok. Szerintem fontos, hogy ne felejtsük el ezt a küzdelmet, mert akkor esetleg azt is elveszíthetjük, amit megnyertünk. Ebben rejlik a társadalom iránti felelősség.

Epilógus - Mit ér a tudomány?

Bencuska>!

Fiatalabb koromban azt hittem, a tudomány csupa jót tartogat mindenkinek. A vak is látta, hogy a tudomány hasznos – tehát jó. A háború alatt az atombomba előállításán dolgoztam. A tudomány eredménye, a vak is látta, nagyon súlyos volt: emberek pusztultak el.

249. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tudomány
ciemat P>!

Minden ember megkapja a mennyország kulcsát; ugyanaz a kulcs nyitja a pokol kapuját is. (buddhista példabeszéd)

251. oldal

ciemat P>!

A tudományban, tehát azon a területen, ahol otthon vagyok, a sikerhez az az egyetlen út vezet, ha az ember nagyon gondosan írja le a bizonyítékokat, tekintet nélkül arra, hogy érzése szerint milyennek kellene lenniük. Ha van egy elméletünk, meg kell próbálnunk elmagyarázni azt is, ami jó benne, és azt is, ami rossz. A tudomány egyenességre, őszinteségre tanítja az embert.

225. oldal

nabradi>!

A kételkedéshez való jogunk a tudomány korai időszakában a tekintély elleni harcból született. Mélyreható és ádáz harc volt ez: legyen szabad kérdeznünk – legyen szabad kételkednünk – hadd legyünk bizonytalanok. Szerintem fontos, hogy ne felejtsük el ezt a küzdelmet, mert akkor esetleg azt is elveszíthetjük, amit megnyertünk. Ebben rejlik a társadalom iránti felelősség.

Epilógus - Mit ér a tudomány?

Kapcsolódó szócikkek: kételkedés
Mpattus P>!

Otthon rögtön elmeséltem anyámnak, ő meg mindenféle tanácsokkal látott el, mit hogyan csináljak. Például: ha buszon utazunk, mindig én szálljak le előbb, és nyújtsam a kezem Barbarának. Amikor az utcán sétálunk, én menjek a külső oldalon. Még arról is kitanított, hogy mit illik mondanom neki. Átadta mindazt a kulturális hagyományt, amit a nők megtanítanak a fiaiknak, hogy azok jól bánjanak a nők következő nemzedékével.

nabradi>!

…a természet fantáziája sokkal-sokkal nagyobb, mint az emberé. Vajon mennyivel bámulatosabb kép például az, hogy valami titokzatos vonzerő hatására valamennyien hozzátapadtunk (az emberiség fele ráadásul fejjel lefelé) egy pörgő golyóhoz, amely évmilliárdok óta a világűrben kering, mint az, hogy a feneketlen tengerben úszó teknőc hátán álló elefánt hordoz bennünket a hátán!

Epilógus - Mit ér a tudomány?

Kapcsolódó szócikkek: természet
nabradi>!

Nagyon korán megtanultam: ha az ember tudja valaminek a nevét vagy ismer valamit, az nem ugyanaz.

Első rész - Miből lesz a tudós?

nabradi>!

Igazságot és hazugságot egyaránt lehet kommunikálni. A kommunikáció is hatalmas erő, de ez is egyaránt használható jóra és rosszra.

Epilógus - Mit ér a tudomány?

Kapcsolódó szócikkek: kommunikáció

Hasonló könyvek címkék alapján

Shelley Emling: Marie Curie és lányai
Daniel Tammet: Kék napon születtem
Kitty Ferguson: Stephen Hawking élete és világa
W. Bernard Carlson: Tesla
Velner András: Jedlik Ányos
Hubert Mania: Isten mégis kockázik!
Paul Strathern: Newton
Albert Einstein: Hogyan látom a világot?
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Neil deGrasse Tyson: Terítéken a világegyetem