Hat ​könnyed előadás 11 csillagozás

A fizika alapjainak magyarázata
Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás

Az 1965-ben Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Richard P. Feynman századunk egyik legragyogóbb elméleti fizikusa és eredeti gondolkodója. Híres volt arról, hogy a legnehezebb elméleti problémákat is világosan, szellemesen és érthetően el tudta magyarázni. Bámulatos érzékkel helyezkedett bele sokszor nem szakmabeli hallgatóságának gondolkodásmódjába, és vezette be őket az atomok világába, magyarázta el nekik az energiamegmaradás törvényét, a gravitáció vagy a kvantumos viselkedés természetét. Kötetünk a korábban Mai fizika címmel magyarul is megjelent egyetemi előadásaiból tartalmaz hatot, új fordításban. Bennük Feynman elegáns könnyedséggel és frappáns példákkal világít rá a jelenségek lényegére. A Hat könnyed előadás lenyűgöző olvasmány, a tudományos népszerűsítő művek egyik remeke. Felnőttek és diákok, a természettudomány iránt érdeklődők, de fizikusok és matematikusok is élvezettel forgathatják.

>!
Park / Akkord, Budapest, 2000
160 oldal · ISBN: 9635305818 · Fordította: Ill Márton

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
Biedermann_Izabella P
Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

„Egy olyan jelenséget fogunk megvizsgálni, amely klasszikus módon egyszerűen megmagyarázhatatlan, a kvantummechanikának pedig mintegy a lényege. Voltaképpen ez az egyedüli rejtély. Megmagyarázni, másra visszavezetni nem tudjuk. Csupán elmondjuk majd.”
133. oldal
Hát ilyen volt Feynman. Kérdezett, kétkedett, és nemigen talált választ, de ettől sosem ijedt meg.
35 évet töltött a Caltechen (1952-1987), és 34 előadássorozatot tartott. Legritkább esetben alsóéveseknek, de azért volt kivétel 1961-62, illetve 1962-63 során, majd egy rövid ideig 1964-ben. Az akkor tartott előadások a Feynman-féle Fizikai Előadások néven híresültek el. Ezek egy része, hat előadás szerepel ebben a kötetben.
A Hat könnyed előadás pontosan az, amit a címe is sugall: hat könnyed előadás. Tulajdonképpen én magam is meglepődtem, mennyire jól értettem mindent, amit Feynman elmagyarázott. Pedig én, aki annak idején lelkiismeretesen megtanultam a klasszikus fizikát: mechanika, fénytan, elektromos mezők ésatöbbi, középiskolásként olyan dühvel vágtam a fizikakönyvem a sarokba, amikor elérkeztünk Heisenbergig, hogy csak úgy csattant. A mai napig emlékszem, hogy az akkori fizikatanárnőm, egy csodálatos, csodálatos asszony, nem szólt semmit, amikor iszonyatos dühösen azt mondtam neki, hogy jó, akkor nekem ezzel ennyi, ÉN ezt nem értem, és soha nem is fogom érteni, és menjenek a kvantumfizikusok a jó büdös fenébe.
A tanárnő csak sóhajtott, elmosolyodott, és azt mondta, jól van. Ennyit mondott. Aztán onnantól kezdve a nem fakultációsoknak Karinthyt olvasott fel az órán. Azt hiszem, az én fizikatanárnőm egy igazi Feynman-tanítvány volt.
Mindaz, amit a könyvben leírt (elmondott ugyebár) Feynman tanárúr marha érdekes és nagyon élvezhető, érthető, bárkinek merem ajánlani már mondjuk nyolcadiktól kezdve. (Azt hiszem, egyedül a számolásoknál voltam úgy, hogy hát azért régen voltak azok a matekórák, ez a hogyishíják hatvány, meg akkor átalakítom, na ehhez azért kicsit kevésbé voltam képben, de nem volt nagy baj ez sem.)
De nem ez fogott meg a könyvben, hanem az a türelem, amivel Feynman a világot nézte és vizsgálta. Az a megbocsátás önmagával, egyáltalán az emberi gondolkodással szemben. ami valóban csak egy zsenié lehet. Nem, félre ne értsük, nyilván nem az ostobaságról beszélünk itt most. Arról beszélünk, hogy ez a csodálatos fickó pontosan tudta, hogy nem kaphat választ az összes kérdésére:
„… a természet, ahogyan ma tudjuk, úgy viselkedik, hogy eleve lehetetlen legyen pontosan előrejelezni, mi történik majd ebben vagy abban a kísérletben. Ez rettenetes; a filozófusok korábban ugyanis azt mondták: a tudománynak egyik alapkövetelménye az, hogy ha ugyanolyan körülményeket teremtünk, akkor ugyanaz történjék. Csakhogy ez egyszerűen nem igaz, ez nem alapfeltétele a tudománynak.” 58-59. oldalak
Feynmant nem zavarta, hogy a vizsgálódásainak esetleg soha nem lesz egy nagy eredménye. A huszadik század tudósai annyira vágytak rá, hogy megtalálják A MAGYARÁZATOT, AZ EGYENLETET, ő pedig, azt hiszem titkon mulatott mindezen. Vagy nem is olyan titkon.
Miért volt Feynman fizikus? Mert hitt. Nem úgy hitt, hogy valami titokzatosban, valami ezoterikusban, hanem, nem tudom, jól mondom-e ezt most, az emberben hitt, de legfőképpen is az ember megfigyelésekre alapozott gondolkodásában hitt. Abban hitt, hogy a természet csodálatos jelenségeinek megfigyelésén át visz az út. Hogy hová? Az talán nem is fontos, mert nem lehet előre látni. Az út a fontos:
„Ezt az utat kell követnünk, mert ezen előbbre jutunk.” 126. oldal
Azt hiszem, Feynman tulajdonképpen taoista volt.
A könyv kapott 4 és fél csillagot, nem az előadó, és pusztán azért, mert egy előadást sajnos nem lehet teljes mértékben írásban visszaadni. Ahhoz talán jobban meg kellett volna szerkeszteni a szöveget. (Igaz, akkor más hiányzott volna a könyvből.)

2 hozzászólás
>!
zso506
Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

Néha elég nehéz volt megértenem, amit olvastam, bár ez az én képzetlenségemnek számlájára írható. Például az egyszerű gépekről szóló rész nagyon kifárasztott. A kvantumfizikáról és a kettős rés kísérletről szóló fejezet viszont kimondottan szórakoztató volt.
Abban áll a könyv igazi értéke, hogy megadja az olvasónak azokat a pillanatokat, hogy tényleg megértsen olyan fizikai elméleteket, amik előtte kínainak tűntek számára. Ezért a sikerélmpényért már megérte küzdeni.
Tervben van a többi előadás elolvasása is.

1 hozzászólás
>!
PogiB
Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

Soha nem gondoltam volna, hogy egy fizika könyvet a kedvencek közé teszek.

>!
Thomas_Benko
Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

Hat tényleg jól érthető írás a világ egyik legegyénibb fizikusától. Azért az alapok nem ártanak, mielőtt belekezdenél, de egyébként szépen elmeséli a fizika legfontosabb témáit.

>!
Litauszki_Katalin
Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

Van 2 jó fejezet, amiért megérte elolvasni, többségében az én fizika iránti érdeklődésemet nem elégítette ki. Most következzék „A mai fizika” kötet sorozat.


Népszerű idézetek

>!
Biedermann_Izabella P

Egy költő egyszer azt mondta, hogy „Egy pohár borban ott az egész világ”. Talán sosem fogjuk megtudni, hogyan is értette, mert a költők nem azért írnak, hogy megértsék őket. De az bizony igaz, hogy egy pohár borban, ha elég közelről nézzük, megtaláljuk az egész világegyetemet.

87. oldal

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

2 hozzászólás
>!
Biedermann_Izabella P

Mellesleg a pszichoanalízis nem tudomány, a legjobb esetben is gyógyeljárás, vagy talán még inkább a vajákos gyógyításra hasonlít.

84. oldal

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

18 hozzászólás
>!
PogiB

Galaxisunkban 10^11 csillag van. Ezt általában hatalmas számnak veszik, pedig csak százmilliárd, kisebb, mint a költségvetési hiány! Ezeket a számokat csillagászati számoknak szokás nevezni, de most már közgazdasági számoknak kellene.

18. oldal

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

>!
psn

„Az oktatás ritkán nagyon hatékony, kivéve azokat a szerencsés eseteket, amikor már csaknem felesleges.”

Gibbon

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

Kapcsolódó szócikkek: oktatás
>!
Biedermann_Izabella P

Tudósként és magánéletében is minden látszat szerint roppant szórakoztató játéknak nézte a világot. A fizikai univerzum – s nemkülönben a társadalmi környezet – mint rejtvények és próbatételek lenyűgöző sorozata mutatkozott meg előtte. Egész életében nagy tréfacsináló volt, a tekintéllyel és a tudományos körökkel éppolyan tiszteletlenül bánt, mint a nagyképűsködő matematikai formalizmussal. Nehezen tűrte az ostobaságot, s áthágta a szabályokat, ha önkényesnek vagy képtelennek tartotta őket. Életrajzi írásaiban szórakoztató történeteket találni arról, hogyan fogott ki a háború idején az atombomba biztonsági szolgálatán, azután arról, hogy páncélszekrényeket nyitogatott, és nőket nyűgözött le megbotránkoztató viselkedésével. A kvantumelektrodinamikai munkájáért kapott Nobel-díjat is meglehetős nemtörődömséggel kezelte.
Paul Davies bevezetője

10. oldal

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

>!
psn

A valóság sokkal csodálatosabb, mint a múlt művészei képzelték! Miféle emberek a költők, ha csak úgy tudnak beszélni a Jupiterről, mintha emberi alak volna, ám ha az egy hatalmas forgó metán- és ammóniagömb, akkor már nincs mit mondaniuk róla?

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

>!
Biedermann_Izabella P

Eddig még nem találtak olyan mechanizmust a gravitáció „magyarázatára”, ami ne jósolt volna egyszersmind további, nem létező jelenséget is.

127. oldal

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

1 hozzászólás
>!
psn

Ha egy törvény csak egyszer is nem áll helyt ott, ahol köteles lenne, akkor bizonyos, hogy rossz.

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

Kapcsolódó szócikkek: törvény
>!
psn

A héliumban addig enyhül az atomok mozgása, ameddig lehetséges, de még ez az abszolút zérusponti mozgás is hevesebb, semhogy a hélium megfagyhatna.

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata

>!
psn

Voltaképpen minden, amit ismerünk, csak ilyen vagy olyan közelítés, mert tudjuk, hogy még nem ismerünk minden törvényt. Következésképpen azért tanulunk, hogy a tanultakat elfelejtsük, vagy inkább azért, hogy helyesbítsük őket.

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás A fizika alapjainak magyarázata


Hasonló könyvek címkék alapján

Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Leon Lederman: Az isteni a-tom
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: Az idő még rövidebb története
Stephen Hawking: A világegyetem dióhéjban
Michio Kaku: Párhuzamos világok
Stephen Hawking: Az idő rövid története
Brian Greene: Az elegáns univerzum
John Gribbin: Schrödinger macskája
Michio Kaku: Hipertér
Brian Greene: The Elegant Universe