A ​fizikai törvények jellege 14 csillagozás

Richard P. Feynman: A fizikai törvények jellege Richard P. Feynman: A fizikai törvények jellege

„A természet – írja Feynman – egyszerű, és ezért nagyon szép.” Ám közvetlenül a kísérletekből olvassák-e ki a fizikusok a természet törvényeit? Kiterjesztik-e bátran az eredményeket még feltáratlan területekre, hogy ellenőrizhető jóslatokat tegyenek? Vagy kigondolják törvényeiket, és a valóság nyakába akasztják azokat? Hogy megválaszoljon ilyen alapvető kérdéseket, Feynman professzor felvázolja azokat a témákat, amelyek közösek a gravitáció törvényében és Newton, Maxwell és Einstein nagy, világosságot gyújtó felfedezéseiben. Vizsgálja a matematikát, mint a természet nyelvét, a megmaradás és a szimmetria alapvető elveit, a riasztó tényt, hogy az idő soha nem fordul vissza és a kvantummechanika által bevezetett valószínűségeket és bizonytalanságokat; az utolsó fejezet előretekint új törvények felkutatására. Az eredmény egy gazdag, érthető könyv.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum Tudományos Könyvtár Akkord · Gyorsuló idő Magvető

>!
Akkord, 2005
220 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639429741 · Fordította: Gajzágó Éva
>!
Magvető, Budapest, 1984
290 oldal · ISBN: 9631401138 · Fordította: Gajzágó Éva

Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Richard P. Feynman: A fizikai törvények jellege

Ez a kis könyvecske* már több mint 50 éves. Épp ezért aktualitását nem a legfrissebb eredmények bemutatásával erősíti meg (akkoriban éppen az erős kölcsönhatások kutatása kapcsán megismert új, bizarr, rövid életű részecskék osztályozásával küzdöttek a fizikusok, szerény sikerrel, és egyáltalán nem letisztult módon, unterwegs), hanem a fizikai gondolkodás elveinek, a modellalkotás – kísérleti ellenőrzés – modell korrekció, bővítés vagy elvetés hármasságának, a matematikai módszerek alkalmazásának, a szimmetriaelveknek (és a belőlük fakadó esztétikai élvezetnek) az ismertetésével. Egyszerre hívja fel a figyelmet a pontos fogalomalkotásra és a szigorú logikára, s velük szemben a spekulatív gondolkozás szükségességére, amely azonban kellően egzakt kell, hogy legyen a kísérleti ellenőrzés számára. Fegyelmezett fantázia: talán így fogalmazhatnánk meg azt a kettős követelményt, melyet a fizika tudománya (de valójában minden természettudomány) az alkotó szakember számára felállít. S ugyanakkor a szigorú ellenőrzést az elméleti jóslatok és a kísérleti eredmények közt, oda-vissza, oda-vissza, míg csak ki nem fogyunk (egy időre) az ellenvetésekből, ami azt jelenti: elméletünk (átmenetileg) a tudomány kanonizált törvényei közé emelkedett…

A kötet laikusoknak szóló előadások lejegyzett anyaga – bárki, akit a természettudományos kutatás alapelvei érdekelnek, haszonnal forgathatja. Épp azért, mert nem szimpla fizikakönyv, hanem e tudomány gondolkozásmódjának bemutatása, az eltelt fél évszázad nem sokat ártott neki. Ma is kikacsint a lapok közül Feynman éber kíváncsisága, humora, etikus kutatói szelleme.

* Az én példányom a ’Gyorsuló idő’ sorozatában megjelent valódi zsebkönyv

bedeguar>!
Richard P. Feynman: A fizikai törvények jellege

Ez a könyv 1964-es előadásokon alapul. Higgs ebben az évben jelezte előre a Higgs-bozont, és a részecskék felfedezése éppen aranykorát élte. Ezt a hangulatot éreztem végig, amíg olvastam: a sikereket, az eljövendő felfedezések iránti optimizmust. Érthető tényleg mindenki számára, olvasmányos, laza.
Hogy miért mégis a 4,5 az 5 csilllag helyett? Két okból is. Az egyik, hogy a filozófia számomra megalapozatlannak tűnő kritikája több alkalommal is feltűnik az előadások során. A második, hogy bár csak egyszer, de egyszer mégis (az 1984-es kiadás 86. oldalán) elfeledkezik arról, hogy a világ tényei kialakulásához mennyi mindennek teljesülnie kell. És ha ez így van, akkor nem csoda, hogy valamit sokféleképpen megközelíthetünk, leírhatunk, és mégis ugyanazt az eredményt kapjuk.
Ezzel együtt is jó volt olvasni, szép összefoglalók.

Kildor>!
Richard P. Feynman: A fizikai törvények jellege

Mindig öröm olvasni Feynman előadásait. Látni belőle, hogy mennyire rajong a fizikáért, milyen lehengerlő az előadásmód ahogy teszi mindezt. Persze az se elhanyagolható, hogy ha tud, akkor rúg egyet az asztrológiába.
Minden olyan embernek ajánlom ezt a könyvet, aki laikusként egy kicsit is érdeklődik a fizika iránt. Még akkor is, ha ma már sokkal többet tudunk a részecskékről mint anno, de a könyv nagy része amúgy se erről szól.

PogiB>!
Richard P. Feynman: A fizikai törvények jellege

Szeretem Feynman előadásait olvasni. Mikor feltekintek a könyvből, szinte meglepődöm, hogy nem áll előttem. A fizikával kapcsolatos könyveit jobban szeretem, mint a többit, és most szerencsére a fizikáról beszélt. Sajnos pár fejezet már ismerős volt a korábbi könyveiből, még ha nem is teljesen ugyanúgy volt megfogalmazva (vagy csak én nem emlékszem rá szó szerint), de még ezeket is élmény volt újra elolvasni. Élvezetes stílus, pompás hasonlatok, izgalmas témák és valami, amit soha nem tudok megfogalmazni.


Népszerű idézetek

kaporszakall>!

Ha igaz lenne az, hogy a csillagok befolyásolhatják azt, hogy melyik nap lenne érdemes felkeresnünk a fogorvosunkat – Amerikában ez a fajta asztrológia vált divatossá –, akkor a fizika elméletei hibásak volnának, mert semmiféle olyan elvet nem ismerünk, amelynek révén a részecskék viselkedéséből ez a jelenség magyarázható volna. És éppen ez az oka persze annak, hogy a tudósok meglehetősen szkeptikusan ítélik meg az effajta elképzeléseket.

249-250. oldal (7. Új törvények keresése)

Gülszári>!

Tehát léteznie kellene egy olyan elvnek, hogy, teszem azt, az „üngyümök” csak „büngyümökké” fejlődhetnek, de fordítva ez nem lehetséges – tehát egész idő alatt a természet úgy fejlődik, hogy „üngyüm” jellegűből „büngyüm” jellegűvé alakul át, és a kölcsönhatások ilyen egyirányúsága eredményezi aztán azt, hogy a világ jelenségei csak egy irányba mehetnek végbe, megfordíthatatlanok.

Ötödik fejezet - A múlt és a jövő

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Roger Penrose: A császár új elméje
Fényes Imre: Fizika és világnézet
Erwin Schrödinger: Erwin Schrödinger válogatott írásai
Paul Davies: Egyedül vagyunk a világegyetemben?
Michio Kaku: Einstein kozmosza
James Gleick: Káosz
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete
Werner Heisenberg: A rész és az egész
Brian Clegg: Einstein
Carlo Rovelli: A valóság nem olyan, amilyennek látjuk