„A természet – írja Feynman – egyszerű, és ezért nagyon szép.” Ám közvetlenül a kísérletekből olvassák-e ki a fizikusok a természet törvényeit? Kiterjesztik-e bátran az eredményeket még feltáratlan területekre, hogy ellenőrizhető jóslatokat tegyenek? Vagy kigondolják törvényeiket, és a valóság nyakába akasztják azokat? Hogy megválaszoljon ilyen alapvető kérdéseket, Feynman professzor felvázolja azokat a témákat, amelyek közösek a gravitáció törvényében és Newton, Maxwell és Einstein nagy, világosságot gyújtó felfedezéseiben. Vizsgálja a matematikát, mint a természet nyelvét, a megmaradás és a szimmetria alapvető elveit, a riasztó tényt, hogy az idő soha nem fordul vissza és a kvantummechanika által bevezetett valószínűségeket és bizonytalanságokat; az utolsó fejezet előretekint új törvények felkutatására. Az eredmény egy gazdag, érthető könyv.
A fizikai törvények jellege 16 csillagozás
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum Tudományos Könyvtár Akkord · Gyorsuló idő Magvető
Enciklopédia 5
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 2
Most olvassa 4
Várólistára tette 18
Kívánságlistára tette 27
Kiemelt értékelések
Ez a kis könyvecske* már több mint 50 éves. Épp ezért aktualitását nem a legfrissebb eredmények bemutatásával erősíti meg (akkoriban éppen az erős kölcsönhatások kutatása kapcsán megismert új, bizarr, rövid életű részecskék osztályozásával küzdöttek a fizikusok, szerény sikerrel, és egyáltalán nem letisztult módon, unterwegs), hanem a fizikai gondolkodás elveinek, a modellalkotás – kísérleti ellenőrzés – modell korrekció, bővítés vagy elvetés hármasságának, a matematikai módszerek alkalmazásának, a szimmetriaelveknek (és a belőlük fakadó esztétikai élvezetnek) az ismertetésével. Egyszerre hívja fel a figyelmet a pontos fogalomalkotásra és a szigorú logikára, s velük szemben a spekulatív gondolkozás szükségességére, amely azonban kellően egzakt kell, hogy legyen a kísérleti ellenőrzés számára. Fegyelmezett fantázia: talán így fogalmazhatnánk meg azt a kettős követelményt, melyet a fizika tudománya (de valójában minden természettudomány) az alkotó szakember számára felállít. S ugyanakkor a szigorú ellenőrzést az elméleti jóslatok és a kísérleti eredmények közt, oda-vissza, oda-vissza, míg csak ki nem fogyunk (egy időre) az ellenvetésekből, ami azt jelenti: elméletünk (átmenetileg) a tudomány kanonizált törvényei közé emelkedett…
A kötet laikusoknak szóló előadások lejegyzett anyaga – bárki, akit a természettudományos kutatás alapelvei érdekelnek, haszonnal forgathatja. Épp azért, mert nem szimpla fizikakönyv, hanem e tudomány gondolkozásmódjának bemutatása, az eltelt fél évszázad nem sokat ártott neki. Ma is kikacsint a lapok közül Feynman éber kíváncsisága, humora, etikus kutatói szelleme.
* Az én példányom a ’Gyorsuló idő’ sorozatában megjelent valódi zsebkönyv
Ez a könyv 1964-es előadásokon alapul. Higgs ebben az évben jelezte előre a Higgs-bozont, és a részecskék felfedezése éppen aranykorát élte. Ezt a hangulatot éreztem végig, amíg olvastam: a sikereket, az eljövendő felfedezések iránti optimizmust. Érthető tényleg mindenki számára, olvasmányos, laza.
Hogy miért mégis a 4,5 az 5 csilllag helyett? Két okból is. Az egyik, hogy a filozófia számomra megalapozatlannak tűnő kritikája több alkalommal is feltűnik az előadások során. A második, hogy bár csak egyszer, de egyszer mégis (az 1984-es kiadás 86. oldalán) elfeledkezik arról, hogy a világ tényei kialakulásához mennyi mindennek teljesülnie kell. És ha ez így van, akkor nem csoda, hogy valamit sokféleképpen megközelíthetünk, leírhatunk, és mégis ugyanazt az eredményt kapjuk.
Ezzel együtt is jó volt olvasni, szép összefoglalók.
Mindig öröm olvasni Feynman előadásait. Látni belőle, hogy mennyire rajong a fizikáért, milyen lehengerlő az előadásmód ahogy teszi mindezt. Persze az se elhanyagolható, hogy ha tud, akkor rúg egyet az asztrológiába.
Minden olyan embernek ajánlom ezt a könyvet, aki laikusként egy kicsit is érdeklődik a fizika iránt. Még akkor is, ha ma már sokkal többet tudunk a részecskékről mint anno, de a könyv nagy része amúgy se erről szól.
Szeretem Feynman előadásait olvasni. Mikor feltekintek a könyvből, szinte meglepődöm, hogy nem áll előttem. A fizikával kapcsolatos könyveit jobban szeretem, mint a többit, és most szerencsére a fizikáról beszélt. Sajnos pár fejezet már ismerős volt a korábbi könyveiből, még ha nem is teljesen ugyanúgy volt megfogalmazva (vagy csak én nem emlékszem rá szó szerint), de még ezeket is élmény volt újra elolvasni. Élvezetes stílus, pompás hasonlatok, izgalmas témák és valami, amit soha nem tudok megfogalmazni.
Népszerű idézetek
Furcsa, de valahányszor felkértek arra, hogy nyilvános helyen bongo dobon játsszam, a műsorközlő sohasem tartotta szükségesnek megemlíteni, hogy elméleti fizikával is foglalkozom. Úgy vélem, ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy az emberek általában a tudományoknál többre becsülik a művészeteket.
13. oldal 1. Egy jellegzetes fizikai törvény: a gravitáció
[…] nos, minden arra mutat, hogy a világ nem egy véletlen fluktuáció eredménye, hanem az idők kezdetén fennálló, a mainál sokkal magasabb fokú rendezettség következménye. És éppen ezért úgy vélem, hogy a fizika törvényeihez hozzá kell vennünk még azt a feltételezést is, hogy valamikor a múltban valamilyen értelemben a világ jóval rendezettebb volt – úgy érzem ez az állítás szükséges ahhoz, hogy az irreverzibilitás értelmet nyerjen, s azt mi magunk is megérthessük.
190. oldal
Ha igaz lenne az, hogy a csillagok befolyásolhatják azt, hogy melyik nap lenne érdemes felkeresnünk a fogorvosunkat – Amerikában ez a fajta asztrológia vált divatossá –, akkor a fizika elméletei hibásak volnának, mert semmiféle olyan elvet nem ismerünk, amelynek révén a részecskék viselkedéséből ez a jelenség magyarázható volna. És éppen ez az oka persze annak, hogy a tudósok meglehetősen szkeptikusan ítélik meg az effajta elképzeléseket.
249-250. oldal (7. Új törvények keresése)
Ezt a tényt mindig meglehetősen rejtélyesnek tartottam, és ma sem tudom, mi lehet az oka annak, hogy a fizika törvényei ilyen változatos formákban fejezhetők ki. Olyasféle a helyzet, mintha a krikettben a labda egyidejűleg több kapun is át tudna menni.
86. oldal
[…] legfőképpen pedig arról kívánok szólni, hogy melyek a természet legátfogóbb jellemvonásai.
Persze, ha a témát így választjuk meg, fennáll az a veszély, hogy a tárgyalás túlságosan filozofikussá válik, az előadó olyan általánosságokat mond, amit bárki megérthet. (Ezt nevezzük „filozófiai mélységnek”.)
14. oldal 1. Egy jellegzetes fizikai törvény: a gravitáció
Valamennyi törvényünk csak meglehetősen bonyolult és elvont matematikával fogalmazható meg. Többségükhöz képest Newton gravitációs törvénye matematikailag még viszonylag egyszerű. De minél tovább haladunk, a matematikai kifejezések egyre bonyolultabbá és elvontabbá válnak. Hogy miért? Halvány sejtelmem sincs róla, de tény, hogy így van. Ezzel az előadással éppen az volt a célom, hogy hangsúlyozzam: a természet szépségeit lehetetlen becsülettel úgy elmagyarázni, hogy mélyebb matematikai tudás nélkül bárki átérezhesse azokat. Bármennyire is sajnálom, ma úgy tűnik, ez az igazság.
60. oldal A matematika és a fizika kapcsolata
Ezt a törvényt gyakran úgy említik, mint „az emberi elme által elérhető legmagasabb fokú általánosítást”, de bevezetőmből már sejtheti, hogy engem nem annyira az emberi elme teljesítőképessége érdekel, mint inkább a természetnek az a csodája, hogy a jelenségek a gravitáció törvényéhez hasonló egyszerű és elegáns törvényeknek engedelmeskednek. Így érdeklődésünk középpontjában nem az áll majd, hogy milyen okosak is voltunk mi, hogy fölfedeztük ezt az összefüggést, hanem inkább az, hogy milyen okos is a természet, hogy figyelembe veszi ezt a törvényt!
15. oldal 1. Egy jellegzetes fizikai törvény: a gravitáció
Hasonló könyvek címkék alapján
- Roger Penrose: A császár új elméje 92% ·
Összehasonlítás - Fényes Imre: Fizika és világnézet ·
Összehasonlítás - Erwin Schrödinger: Erwin Schrödinger válogatott írásai ·
Összehasonlítás - Paul Davies: Egyedül vagyunk a világegyetemben? 80% ·
Összehasonlítás - Michio Kaku: Einstein kozmosza 91% ·
Összehasonlítás - James Gleick: Káosz 90% ·
Összehasonlítás - Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete 93% ·
Összehasonlítás - Werner Heisenberg: A rész és az egész 93% ·
Összehasonlítás - Brian Clegg: Einstein 94% ·
Összehasonlítás - Carlo Rovelli: A valóság nem olyan, amilyennek látjuk 91% ·
Összehasonlítás