A ​dolgok értelme 18 csillagozás

Egy tudós polgártárs vallomásai
Richard P. Feynman: A dolgok értelme

A könyv Richard P. Feynman Nobel-díjas fizikus három előadását tartalmazza. Ezekben a nagyközönség számára tartott előadásaiban azonban Feynman kibújt fizikusi bőréből: nem tárgyal egyetlen fizikai tételt sem, helyette egyszerű polgártársként elmondja véleményét, gondolatait egy sor alapvető és közérdekű kérdésről. Néhány téma ízelítőül: a tudomány jellegzetes vonásai, a kételkedéshez való jogunk és annak hasznossága a tudományban, a vallás főbb aspektusai, tudomány és etika, a tudomány és vallás közötti konfliktus, tudomány és erkölcs, tudósok vallásossága, XIII. János pápa enciklikája, mint egy új békésebb jövő kezdete, kormányzat és diktatúra, választási ígéretek, stb. stb.

Eredeti megjelenés éve: 1998

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Talentum Tudományos Könyvtár Akkord

>!
Akkord, 2001
134 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637803882 · Fordította: Ill Márton

Enciklopédia 1


Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Richard P. Feynman: A dolgok értelme

Richard P. Feynman: A dolgok értelme Egy tudós polgártárs vallomásai

Feynman mint figura régóta érdekel, viszont a fizika mint tudomány meglehetősen távol áll tőlem – alighanem a törés kettőnk viszonyában középiskolai tanulmányaim során mélyült el, amikor is az egyébként imádni való és igazán karakteres Szűcs tanár úr kezei alá/közé kerültem. Tőle amúgy sok mindent megtanultam – például azt, hogyan kell finoman aktuálpolitikai kérdésekkel akár fél órát is lelopni a fizikaórából, valamint azt, miképpen feleltessünk tíz-tizenöt embert uszkve tíz perc alatt. (Villámkérdésekkel. A Szűcs-féle villámkérdéses módszer amúgy is meglehetősen hírhedt volt, különösen mert a villámkérdések nem korlátozódtak sótlanul a fizikatudományra, hanem elkalandoztak egyéb vadászmezőkre is. Lásd: "Egy heted hét hány tized évtized?") Amit nem sajátítottam el – az a fizika. Igen, azt hiszem, akkor veszített el a kvantumfizika egy potenciális tudóst személyemben. (Hogy a matematika, a biológia, a kémia, a testnevelés vagy az ének-zene hogyan vesztegetett el ebben az időszakban egy esetleges héroszt, arról hajh! mesélhetnék… de nem fogok.) És erre meglátom a könyvtárban ezt a könyvet – Feynman-előadások, amelyek nem a fizikáról szólnak! Csúcs! Mi ez, ha nem isteni jel? Ám olvasgatván a könyvet, egyre inkább az a benyomásom támadt, hogy ha isteni jel volt is, hogy e mű elém került, nem azt akarta jelezni Isten általa, amit beleértettem… hiába, az isteni jelek dekódolásában nem segít semmiféle Google Translate. Merthogy ez a könyv – nem jó.

Először is azért nem jó, mert nem jó a fordítás. Biztos vagyok benne, hogy Dr. Ill Márton nagyszerű tudós és kiváló tudományszervező volt, sajnos – de az a helyzet, hogy a fordításhoz nem ilyesféle képességek kellenek. Hanem érzék a megfelelő szórend és a kontextushoz illő magyar kifejezések megtalálásához. Gondolom én. Enélkül ugyanis az eredendően (feltételezem) gördülékeny angol szöveg rohadtul nem gördülékeny, magyartalan magyar szöveggé változik. Tegyük még hozzá, hogy a kötet szövegei tulajdonképpen az élőbeszéd – három egyetemi előadás – hangulatát kívánják átadni, ami viszont így, ebben a köntösben hol butácskának, hol csapongónak, hol erőltetettnek hat. Jó, persze mindent nem lehet a fordításra fogni – az is igaz, hogy ha megpróbálok leásni a magyarításon túlra, akkor sem sejlik fel túl sok érték a szövegben: sok korlátozottan kihagyhatatlan példa és kellőképpen nem kifejtett fejtegetés, valamint az a mélységesen igaz, de nem újszerű állítás, hogy a tudomány alapja a kételkedés. Úgyhogy ha legközelebb valami isteni jelet látok-hallok jártamban-keltemben, mielőtt reagálok rá, visszakérdezek, hogy tényleg jól értettem-e.

32 hozzászólás
thuki>!
Richard P. Feynman: A dolgok értelme

Richard P. Feynman: A dolgok értelme Egy tudós polgártárs vallomásai

Érdekes volt hallgatni Feynman véleményét a 3 előadást kitevő témákról, ahogy ő is kifejtette sok mindenbe nagyobb betekintése van, mint az „átlagembernek”, ezeken a helyeken éreztem némi lenézést is a mondanivalóban de nem volt ezzel különösebb gond azért.
Érdekes, könnyed ismeretterjesztő olvasmány.

Buzánszky_Vírus_Dávid>!
Richard P. Feynman: A dolgok értelme

Richard P. Feynman: A dolgok értelme Egy tudós polgártárs vallomásai

Könnyű olvasmány nehéz kérdésekről. Emberfeletti eszmefuttatások, de tökéletesen érthetően átadva. Mondhatnám, hogy a témán belül könnyű olvasmánynak számít, de ez nem azt jelenti, hogy egyszerű. Így is sokatmondó könyv

Hannibal_Lector>!
Richard P. Feynman: A dolgok értelme

Richard P. Feynman: A dolgok értelme Egy tudós polgártárs vallomásai

Többet vártam ettől a könyvtől. Túlságosan is közérthető akar lenni. Én pedig kicsit tudományosabbat vártam.

Aki olvasott már tőle mást is, az ajánlhatna nekem.

Izabelli>!
Richard P. Feynman: A dolgok értelme

Richard P. Feynman: A dolgok értelme Egy tudós polgártárs vallomásai

Hogy ez az ember mindenhez értett?!


Népszerű idézetek

Gridranger I>!

A kételkedés szabadsága igen fontos dolog a tudományban, és azt hiszem, más területeken is.

37. oldal

Richard P. Feynman: A dolgok értelme Egy tudós polgártárs vallomásai

Kapcsolódó szócikkek: kételkedés
3 hozzászólás
Izabelli>!

Jobb valamit állítani, ha nem is vagyunk teljesen biztosak benne, mint semmit sem mondani.

35. oldal

Richard P. Feynman: A dolgok értelme Egy tudós polgártárs vallomásai

1 hozzászólás
Pandaharcos>!

Mint már mondtam, ismerek egy csomó embert. Közönséges embereket. És azt hiszem, hogy megsértették az intelligenciájukat. Úgy értem, hogy sokféle dolog létezik. Bekapcsoljuk a rádiót, és ha van lelkünk, megbolondulunk tőle.

Richard P. Feynman: A dolgok értelme Egy tudós polgártárs vallomásai


Hasonló könyvek címkék alapján

James Gleick: Káosz
A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia
Josh McDowell: Bizonyítékok a keresztyén hit mellett
John MacArthur: Harc a kezdetért
J. R. dos Santos: Életjel
Leon Lederman: Az isteni a-tom
Vermes Géza: A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története
Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni
Michio Kaku: Einstein kozmosza
Roger Penrose: A császár új elméje