Here 4 csillagozás

Richard McGuire: Here

Here is Richard McGuire's unique graphic novel based on the legendary 1989 comic strip of the same name.

Richard McGuire's groundbreaking comic strip Here was published under Art Spiegelman's editorship at RAW in 1989.

Built in six pages of interlocking panels, dated by year, it collapsed time and space to tell the story of the corner of a room – and its inhabitants – between the years 500,957,406,073 BC and 2313 AD.

The strip remains one of the most influential and widely discussed contributions to the medium, and it has now been developed, expanded and reimagined by the artist into this full-length, full-colour graphic novel – a must for any fan of the genre.

>!
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780241145968

Kedvencelte 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
sepi IP
Richard McGuire: Here

"A bő háromszáz oldalas kötet egy szoba sarkának története, mindvégig egyetlen nézőpontból ábrázolva, évmilliókon keresztül. A legkorábbi panel az őslevest ábrázolja, Krisztus előtt több milliárd évvel, a legkésőbbi az ember utáni kreatúrákat valahol a huszonharmadik évezredben. Mindet a térnek ugyanabban a kis szeletében, ahol pár száz évig egy amerikai lakóház nappalija állt.

McGuire képregényének első változata 1989-ben jelent meg az alternatív képregényeket közlő Raw magazinban, amelyet a Maust jegyző Art Spiegelman és Françoise Mouly szerkesztett. Az akkori változat még csak hatoldalas volt, de ugyanígy egy szoba sarkának történetét festette meg, Krisztus előtt 100 000-től 1999-ig. Ahogy a The Guardian kritikusa fogalmazott„szülinapok, halálok, dinók. Az univerzum harminchat képkockában.”

Már ezt a korai verziót is forradalmi alkotásként üdvözölték, amely nem csupán újrafogalmazza a képregény médiumát, de alapvető kérdéseket tesz fel azzal kapcsolatban, hogyan gondolkodunk térről és időről. McGuire-nek tizenöt évébe telt, míg befejezte a Here könyvváltozatát, amelyben az alapötlet változatlan maradt, csak a szoba sarkának történetéből kapunk sokkal többet. Mint azt ugyancsak Chris Ware írja, „ha az első képsor szonáta volt, az új verzió egy szimfónia”.

A zenei analógia nem véletlen: mivel a Here-ben nyomát is alig találjuk hagyományos történetmesélésnek, és McGuire a képsorok kronológiáját is megbontja, a történetmesélő képregények ok-okozati láncai helyett kénytelenek vagyunk más kompozíciós logikát keresni. Belső rímeket, áthallásokat, ismétlődő vizuális megoldásokat: McGuire olykor tematikusan csoportosít egy-egy motívumot – például anya áll a gyermekével 1949-ben, 1924-ben, 1988-ban és 1945-ben –, de összességében ritkán alkalmazza ezt a szikár adatbázis-logikát. Képregényét inkább évmilliókon átívelő asszociációs láncok szervezik, ahol minden kompozícióba, mint megannyi felugró ablak az egész oldalas háttér előtt, újra meg újra szimultán szüremkedik be a múlt és jövő, tisztálkodó macskák, incselkedő indiánok, elmesélt viccek vagy éppen egy Tyrannosaurus Rex alteste. Hogy az elrendezés zeneiségét illetően kétségünk se legyen, a Here-t éneklő gyerekek képei zárják 1899-ből – valószínűleg horrorban sem volt még ilyen hatásos a „We All Fall Down” című mondóka."

Bővebben: http://magyarnarancs.hu/parateka/a-vilag-legizgalmasabb…


Hasonló könyvek címkék alapján

Rick Remender: Fear Agent Omnibus
Dara Naraghi: Terminator: Salvation
Simon Furman: Terminator: Infinity
Brandon Montclare: Rocket Girl 1. – Times Squared
Mark Millar: Chrononauts
Brian K. Vaughan: Saga 2. (angol)
Brian K. Vaughan: Y: The Last Man 1. – Unmanned
Warren Ellis: Transmetropolitan 2. – Lust for Life
Alan Moore: Watchmen (angol)
Greg Rucka: Lazarus 1.