The ​God Delusion 8 csillagozás

Richard Dawkins: The God Delusion Richard Dawkins: The God Delusion Richard Dawkins: The God Delusion Richard Dawkins: The God Delusion Richard Dawkins: The God Delusion

Discover ​magazine recently called Richard Dawkins „Darwin's Rottweiler” for his fierce and effective defense of evolution. Prospect magazine voted him among the top three public intellectuals in the world (along with Umberto Eco and Noam Chomsky). Now Dawkins turns his considerable intellect on religion, denouncing its faulty logic and the suffering it causes. He critiques God in all his forms, from the sex-obsessed tyrant of the Old Testament to the more benign (but still illogical) Celestial Watchmaker favored by some Enlightenment thinkers. He eviscerates the major arguments for religion and demonstrates the supreme improbability of a supreme being. He shows how religion fuels war, foments bigotry, and abuses children, buttressing his points with historical and contemporary evidence. In so doing, he makes a compelling case that belief in God is not just irrational, but potentially deadly. Dawkins has fashioned an impassioned, rigorous rebuttal to religion, to be embraced by… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
466 oldal · ISBN: 0618680004 · ASIN: B003JTHWJQ
>!
Tantor Media, 2007
ISBN: 9781400103782 · Felolvasta: Richard Dawkins, Lalla Ward
>!
Black Swan, London, 2007
puhatáblás

2 további kiadás


Enciklopédia 5


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
NannyOgg SP
Richard Dawkins: The God Delusion

Douglas Adams saját bevallása szerint ennek* a könyvnek a hatására vált agnosztikusból ateistává. Tulajdonképpen én is, azzal a kitétellel, hogy a nézeteim nem változtak, csak a terminológia lett pontosabb, olyannyira, hogy találtam egy egész találó kifejezést arra, ami vagyok: szekuláris humanista. Azért szeretem ezt a kifejezést, mert azt sugallja – nekem legalább is –, hogy nem egyszerűen nem hiszek egy felettes lényben, de maga a kérdés sem releváns számomra, ami igazán számít, az ezen felül van. És ez különböztet meg Richard Dawkins-tól**: nekem nem szívügyem hangoztatni, hogy a vallás mennyire káros. A szervezett vallás károsságát abszolút vallom, és azt is, mennyire logikátlan és értelmetlen a Bibliát – vagy akármilyen más szent könyvet – megtenni a morál és erkölcs alapjának, de az egyén szintjén engem nem zavar, hogy ki miben hisz. (Kitételekkel persze, legfőkébb addig, amíg az egyén ezt a saját magánügyeként kezeli.) Persze az egyház nem működik egyén nélkül, úgyhogy tolerálni az egyiket de nem tolerálni a másikat kicsit visszás, és a könyvnek igaza van abban, hogy az egyén szintjén kellene „kezelni a problémát”, de, mint mondtam, ez nem az én harcom.

A mondanivalótól függetlenül is nagyon sokat tanultam. Pontosabban meg tudom fogalmazni, mi az, amit homlokegyenest elutasítok, és mi az, amit tudok tolerálni akkor is, ha irreálisnak tartom. Borzasztó érdekes vallás- és tudománytörténeti dolgokat is tanultam, és Dawkins néha földbedöngölt az érvelésével, akkor is, ha nem kellett meggyőznie a mondandójáról. Ami engem abszolút csodálattal tölt el, hogy Dawkins mennyire precízen és logikusan érvel, és hogy a gondolatmenetét több területről, több forrásból vett információkkal és példákkal támasztja alá. Ez olyanfajta tudományos gondolkodás, aminek remélem, egyszer legalább a közelébe jutok, ha nem is válok mesterévé. És ez teljesen független attól, hogy Dawkinsnak mi a gumicicája, és hogy ugyanazt vallom-e.

Azt is látom, hogy ezt a könyvet hívő ember nagy valószínűséggel nem olvassa végig, nemhogy meginogna a hitében. Dawkins szerintem szélmalomharcot vív, mert egy dolgot nem vesz figyelembe: hiába magyarázza meg tudományosan, miért nincs szüksége az embernek vallásra/hitre, a hívők többsége nem logikai alapon hisz, tehát Dawkins nem a megfelelő eszközt választja a vitához. (Hogy mi lenne az, azt persze nem tudom.) A másik területen pedig, ahol a hit tényleg valami logikának csúfolt nettó baromságra épül (kreacionizmus – igen, ez meg az én gumicicám :), nem egyenrangú vitapartnerrel áll szemben, és ennyi erővel egy magát sündisznónak képzelő makkot is megpróbálhatna tudományosan meggyőzni arról, hogy nem az.

A tartalomtól független kiegészítés: úgy tűnik, hogy megtaláltam a velem kompatibilis műfajt hangoskönyv terén. Bár néha elkalandoztam – elvégre munka közben hallgattam, és nem mindig tudok egyszerre gondolkozni is meg okoskönyvre is figyelni –, a regényekkel ellentétben abszolút lekötötte a figyelmemet, úgyhogy ismeretközlő irodalmat fogok még így „olvasni”.

*Hülyeségeket beszélek, nem ennek, hanem egy korábbi Dawkins-könyvnek a hatására. Adams ekkor már nem élt. Ezért is ajánlja Dawkins az ő emlékének a könyvet, és választott mottóul egy idézetet tőle. Na.
**ez, meg valszeg úgy 50 IQ-pont. :)

>!
Tantor Media, 2007
ISBN: 9781400103782 · Felolvasta: Richard Dawkins, Lalla Ward
15 hozzászólás
>!
Novbert
Richard Dawkins: The God Delusion

Bevallom, sokáig nem akartam elolvasni ezt a könyvet. Nem a témával kapcsolatos ellenérzéseim miatt, épp ellenkezőleg. Valahogy úgy gondolkodtam, hogy ateista vagyok, mérsékelten vallásellenes, szekuláris humanista; ugyan mi hasznom származhat abból, ha egy olyan fickó irományát olvasom, aki pont ugyanezeket az elveket vallja, mint én? Ugyanakkor pár molyos értékelés, és hozzászólás mégis arra sarkallt, hogy elolvassam – elsősorban azért, hogy informált véleményt tudjak alkotni Dawkinsról. Nem bántam meg.

A The God Delusion nem könnyű olvasmány. Nem könnyű, mert Dawkins, bár kész válaszokkal, legalábbis lehetséges válaszokkal áll elő a vallás téziseire, épp ezáltal sarkall elgondolkozásra; arra, hogy mérlegre tegyük az érveket és ellenérveket, és kialakítsuk a saját álláspontunkat. Talán ez az a vonása a könyvnek ami a legtöbbekben visszatetszést kelt; az, hogy Dawkins nem elégszik meg féligazságokkal, bizonytalansággal, agnoszticizmussal. Kimerítően, és – véleményem szerint – meggyőzően érvel amellett, hogy erre semmi szükség. Ha az ember kevésnek is érzi magát arra, hogy teljesen lerendezze magában isten létének vagy nemlétének kérdését, akkor is szükséges az, hogy legalább magáról a vallásról, annak gyakorlati aspektusairól alakítsa ki az álláspontját. Sarkosan fogalmaz, de tisztázza előre, mi az oka ennek, és mi a célja ezzel.

Ez persze – megértem – sokaknak nem tetszik. Hívő ember számára a könyv valószínűleg teljesen olvashatatlan, de nem is az a célja, hogy hívőket „térítsen meg”. Dawkins, ahogy a könyv elején tisztázza is, elsősorban az agnosztikusokhoz és a bizonytalankodókhoz akar szólni, és persze azokhoz is, akik, bár elvesztették a hitüket, nem látják a kitörési pontot egy alapvetően vallásos családi háttérből, környezetből.

Dawkins aggódik, és nehéz nem osztani az aggodalmát. Aggódik a vallás túlzott térnyerése miatt, aggódik amiatt hogy a vallás jelenleg olyan mindent verő adu, amivel a leghajmeresztőbb, az alapvető emberi jogokat nyíltan semmibe vevő tettek felelőssége alól is ki lehet bújni. Dawkins aggódik amiatt, hogy hová vezet a dogmatizmus és a morális abszolútizmus terjedése.

Vannak, akik szemére vetik Dawkinsnak, hogy nem ajánl megoldást a problémára, de ha az érvelése helyes, akkor jelenleg valóban ott tartunk még, hogy előbb el kell fogadnunk azt, hogy probléma van. Amíg ez a gondolat nem erősödik meg, addig lehetetlen bármiféle megoldási javaslatról beszélni.

A The God Delusion erőteljes, világnézetformáló alkotás – és több is annál. Dawkins szakirodalmi hivatkozásokkal gazdagon tarkított szövege hónapokra, vagy akár évekre elegendő olvasmányt ajánl a kíváncsi olvasónak. Személy szerint én a mém-elméletnek, a kvantummechanikának, A fajok eredetének, illetve az etikai és evolúciós morállal kapcsolatos írásoknak biztosan utánanézek majd.

Hogy kinek ajánlható? Mindenkinek ajánlom, de szeretném még egyszer kihangsúlyozni, hogy nyitott elmével kell nekiállni olvasni. Aki egyszerű igazságokra vágyik, inkább bele se kezdjen.

>!
Eta IP
Richard Dawkins: The God Delusion

Tavaly félbehagytam, most újrakezdem. Cselekményleírás: leírtam a cselekményemet. :-)

Szerk.:
Idén is félbehagytam. Sokáig gondolkodtam, miért is. És bár valószínű, hogy kapok értek hideget-meleget, őszintén megmondom: ugyanazért hagytam abba, amiért nem szeretek egyházon belül sem a fundamentalistákkal vitatkozni. A szűklátókörűség és a saját igazság megkérdőjelezésének teljes hiánya számomra a normális párbeszédnek (akárcsak a fejemben is) még a látszatát is lehetetlenné teszi. Dawkins az én szememben ugyanolyan rossz, mint azok a fundamentalisták, akik ellen harcol, és alapbeállítása, amely szerint minden gonoszság a vallásból származik ugyanakkora butaság, mint ennek az ellenkezője.
Az ő fekete-fehér világában én mindig csak fekete lehetek, hát akkor minek erőlködjem?
Az pedig, hogy végre végleg eldöntöttem: nem olvasom végig, kifejezett megkönnyebbüléssel töltött el.

31 hozzászólás
>!
theadoro
Richard Dawkins: The God Delusion

Hihetetlenül okos és elgondolkoztató ismeretterjesztő mű ez, fontos témákat és kérdéseket boncolgat, a Dawkinstől megszokott zseniális stílusban. A fél csillag levonás az első néhány fejezet miatt jár – ott elég erőteljesen lehetett érezni az író dühét, ami amellett, hogy valahol teljes mértékben érthető, véleményem szerint nem tett jót a könyvnek.

>!
Tantor Media, 2007
ISBN: 9781400103782 · Felolvasta: Richard Dawkins, Lalla Ward

Népszerű idézetek

>!
NannyOgg SP

Douglas, I miss you. You are my cleverest, funniest, most open-minded, wittiest, tallest, and possibly only convert. I hope this book might have made you laugh – though not as much as you made me.

117. oldal, Natural Selection as a Conciousness-raiser (Bantam, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Douglas Adams
>!
NannyOgg SP

Many evolutionary transitions are elegantly documented by more or less continuous series of gradually changing intermediate fossils. Some are not, and these are the famous 'gaps'. Michael Shermer has wittily pointed out that if a new fossil discovery neatly bisects a 'gap', the creationist will declare that there are now twice as many gaps!

127. oldal, The Worship of Gaps (Bantam, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: evolúció · fosszília
>!
NannyOgg SP

Another way to express that error is in terms of the burden of proof, and in this form it is pleasingly demonstrated by Bertrand Russell's parable of the celestial teapot.

„Many orthodox people speak as though it were the business of sceptics to disprove received dogmas rather than of dogmatists to prove them. This is, of course, a mistake. If I were to suggest that between the Earth and Mars there is a china teapot revolving about the sun in an elliptical orbit, nobody would be able to disprove my assertion provided I were careful to add that the teapot is too small to be revealed even by our most powerful telescopes. But if I were to go on to say that, since my assertion cannot be disproved, it is intolerable pre- sumption on the part of human reason to doubt it, I should rightly be thought to be talking nonsense. If, how- ever, the existence of such a teapot were affirmed in ancient books, taught as the sacred truth every Sunday, and instilled into the minds of children at school, hesitation to believe in its existence would become a mark of eccentricity and entitle the doubter to the attentions of the psychiatrist in an enlightened age or of the Inquisitor in an earlier time.”

We would not waste time saying so because nobody, so far as I know, worships teapots; but, if pressed, we would not hesitate to declare our strong belief that there is positively no orbiting teapot. Yet strictly we should all be teapot agnostics: we cannot prove, for sure, that there is no celestial teapot. In practice, we move away from teapot agnosticism towards a-teapotism.

51-52. oldal, The Poverty of Agnosticism (Bantam, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Bertrand Russell
2 hozzászólás
>!
NannyOgg SP

Geology reminds us of our brief existence both as individuals and as a species. It raised John Ruskin's consciousness and provoked his memorable heart cry of 1851: 'If only the geologists would let me alone, I could do very well, but those dreadful hammers! I hear the clink of them at the end of every cadence of the Bible verses.'

118. oldal, Natural Selection as a Conciousness-raiser (Bantam, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: geológus
>!
theadoro 

The fact that orbiting teapots and tooth fairies are undisprovable is not felt, by any reasonable person, to be the kind of fact that settles any interesting argument. None of us feels an obligation to disprove any of the millions of far-fetched things that a fertile or facetious imagination might dream up.
I have found it an amusing strategy, when asked whether I am an atheist, to point out that the questioner is also an atheist when considering Zeus, Apollo, Amon Ra, Mithras, Baal, Thor, Wotan, the Golden Calf and the Flying Spaghetti Monster. I just go one god further.

The Poverty of Agnosticism (Tantor Media, 2007)


Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur Tovmasyan: The Amusing Bible
Alan Watts: The Book – On the Taboo Against Knowing Who You Are
Christopher Hitchens: God Is Not Great
Lawrence Wright: Going Clear
John Sweeney: The Church of Fear
Armin Navabi: Why There Is No God
Carl Sagan: The Dragons of Eden
Freeman Dyson: Infinite in All Directions
Jerry A. Coyne: Why Evolution Is True
Jack Horner – James Gorman: How to Build a Dinosaur