Isteni ​téveszme 164 csillagozás

Richard Dawkins: Isteni téveszme Richard Dawkins: Isteni téveszme Richard Dawkins: Isteni téveszme

Van-e Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről?
Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen?
Mennyi idős a világegyetem?
Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz?
A Bibliából merítjük-e erkölcseinket?
Isten volt előbb vagy a „képzeletbeli barát”?
Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig?

Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási „címkékkel” megjelölni, legfőképpen pedig, hogy „az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni”.

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Libri, Budapest, 2017
562 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634332466 · Fordította: Kepes János
>!
Libri, Budapest, 2017
562 oldal · ISBN: 9789634333517 · Fordította: Kepes János
>!
Libri, Budapest, 2013
438 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633102381 · Fordította: Kepes János

2 további kiadás


Enciklopédia 18

Szereplők népszerűség szerint

Luther Márton · II. János Pál pápa (Karol Wojtyła)


Kedvencelte 39

Most olvassa 29

Várólistára tette 126

Kívánságlistára tette 81

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

kvzs P>!
Richard Dawkins: Isteni téveszme

Annak ellenére, hogy vallásos nevelésben részesültem (jártam templomba, hittanra, konfirmáltam, sőt még cserkész is voltam) alapvetően szkeptikus vagyok (nem csak a vallással kapcsolatban) és régóta Dawkinshoz hasonlóan gondolkozom. Úgy gondolom -ahogy a könyvben is le van írva-, hogy a vallás több kárt okoz(ott), mint jót.
Az erkölcsi szabályok gyökereinek leírásánál látszott -számomra- legjobban, hogy mennyire nem a vallás határozza meg, hogy ki vagy mi a jó.
A könyv elején egy reklámról található pár mondat fogott meg legjobban: egy dokumentumfilmet reklámoztak vele, a plakáton New York látképe látszott a „Képzeld el a világot vallás nélkül” mondattal. És a képen még álltak az ikertornyok. Számomra ez a kép hordozza az egész könyv mondanivalójának a lényegét.
Fél csillag levonás csak azért jár, mert az elején egy kis kétségbeesett dühöt éreztem a könyvben, de a Dawkinst ért támadások későbbi leírásánál megértettem az érzéseit, és én is kétségbeestem, hogy mennyire intoleránsak és hiszékenyek tudnak lenni az emberek. Sokan több száz/ezer éves könyvekre hivatkozva gyűlölködnek, háborúznak, ölnek. Csak azért, mert úgy gondolják, hogy az ő könyvük az igaz. De honnan tudják, hogy tényleg? Több világvallás csatázik máig is a világban, az oldalhajtásaikkal együtt pedig meg sem lehet számolni, hogy hány különálló csoport gondolja azt, hogy neki, és egyedül csak neki van igaza, a világ többi része bűnben/tudatlanságban él, és el fog kárhozni. És számomra ez az egyik legerősebb érv az emberarcú, mindent látó és halló Isten ellen. Ha létezik, akkor hogyan hagyhatja az emberiség nagy részének eltévelyedését?
Egyetértek Dawkins meglátásaival abban, hogy nem lenne szabad a gyerekeket kicsi kortól szigorúan vallásos nevelésben részesíteni, hanem meg kellene mutatni neki a választási lehetőségeket, és hagyni, hogy ők döntsenek arról, hogy akarnak-e hinni, és ha igen, akkor miben. Mert a szigorú vallásos neveléssel csak újrateremtjük a legnagyobb problémáinkat.

180 hozzászólás
ÁrnyékVirág>!
Richard Dawkins: Isteni téveszme

Miközben olvastam, bólogattam, jegyzeteltem, interneten kerestem rá különböző személyekre, akiket említett, ismét bólogattam, aláhúztam, újraolvastam, kávét töltöttem, ismét bólogattam, ismét jegyzeteltem.
Végül készítettem egy listát azokról az ismerőseimről, akiket bezárnék egy üres szobába, és nem engednék ki addig, amíg el nem olvasták ezt a könyvet. Elárulom, hogy hosszú lista lett. Szerepel köztük buzgó keresztény orvosnő, aki internetes körlevélben buzdít a homoszexuálisok elleni harcra, egyetemet végzett családapa, aki szerint a muszlimok szörnyetegek, és a postás, aki állítja, hogy amúgy mindenről a zsidók tehetnek.
Viccen kívül, a tudományos megközelítés is érdekes, de számomra a legfontosabb rész az volt, amelyben aprólékosan kivesézte, hogy miért is tévedés az, hogy a Biblia erkölcsi iránytű lenne.
Érdemes elolvasni, érdemes elgondolkozni rajta!

2 hozzászólás
mohapapa I>!
Richard Dawkins: Isteni téveszme

Nem nagyon találkoztam még emberrel, akit, ha hitt valamilyen eszmében, meg lehetett győzni az eszme ostobaságáról vagy tarthatatlanságáról.
Posztkereszténységemből fakadón több olyan könyvet is olvastam, ami az Isten-érvek mellett tették le a voksukat. Én is.
Dawkins érvei a másik oldalról hangzanak el. Jól érvel Dawkins. Kell vele foglalkozni. Ha másért nem, hogy az adott hitemet megerősítse: ha evolucionista vagyok, azért, ha keresztény, akkor azért.
Lehet érvelni. Forogjanak kerekek!
De végső soron az evolúció is, a teremtés is: hit kérdése.
S itt már mosolygok az igyekezeten!

35 hozzászólás
Nickelback89>!
Richard Dawkins: Isteni téveszme

nem fogom egy darabig elfelejteni a két jehova tanúnak az arcát, mikor tíz percnyi győzködés után előszedtem a táskámból ezt a könyvet, hogy olvasták-e már. viccesen nézhettünk ki kívülről – ők a bibliával, én meg az isteni téveszmével a kezemben. egyébként jó volt bő fél órán keresztül békésen vitázni.

1 hozzászólás
szembeszomszed>!
Richard Dawkins: Isteni téveszme

Biztosan nem túlzás életem egyik meghatározó olvasmányának nevezni Dawkins könyvét. És persze ajánlom mindenki másnak is. Kezdő és gyakorló ateistáknak, mérsékelten vallásosaknak és talán főleg azoknak, akik bár nem hisznek semmilyen Istenben, mégis, mikor megkérdezik tőlük, vallásosak-e, jobb híján felidézik a gyermekkorukban hallottakat, tanultakat, és megnevezik azt a vallást, amelyikhez úgymond tartoznak, mert ezt kívánja az illem vagy a hagyomány. Az Isteni téveszme elolvasása után nem fognak többet ilyet tenni, ebben biztos vagyok.
Dawkins művében olyan logikusan, lendületesen, szenvedélyesen és szellemesen halad előre, hogy lehetetlen nem a hatása alá kerülni. Egyrészt kiválóan fogalmaz meg gondolatokat, melyeket (bár bennem lappangtak) nekem nem volt elég tudásom vagy bátorságom, akár csak magam előtt is kimondani, másrészt rengeteg olyan érvet sorakoztat fel a legkülönfélébb nézőpontokból, melyek még eszembe sem jutottak, és talán eszembe sem jutottak volna soha, pedig nagyon lényegesek.
Szóval lett egy kötelezően újraolvasandó kedvencem.

Jaina>!
Richard Dawkins: Isteni téveszme

Első olvasmányom Dawkinstól, nem igazán tudtam mire is számíthatok tőle. Bár sok érvénél bólogattam, mégsem voltam maradéktalanul elégedett. Ha jól sikerült kihámoznom a szavaiból, akkor ő biológus, így főként ebből az irányból közelítette meg a kérdést. Én meg szociológus vagyok, így nagyon keveseltem/hiányoltam ezt a nézőpontot. Kicsit kevesebb Darwint és több szociálpszichológiát, ha kérhetném :D A feltett kérdései jók, a válaszokkal van problémám és itt nem arról van szó hogy én személy szerint vallásos vagyok-e vagy sem. Elment a tipikus amerikai ismeretterjesztő(?) könyvekre jellemző sztorizgatások felé es a valódi tartalmat kiskanállal kell kiásni a szövegből. Összeszedettebb ervrendszerre vágytam. Nagyon érdekel ez a nézőpont, de nem hiszem, hogy a következő olvasmányom a témában Dawkins valamelyik könyve lenne…

ursus>!
Richard Dawkins: Isteni téveszme

Van valami diszkrét bája annak, hogy épp az új, hazai „hivatalos világkép” életbe lépése előtt néhány nappal fejeztem be ezt a könyvet. A színjáték folytatódik, bár időről időre elhagyják a nézőteret akiknek nem tetszik a darab, mások eleve be sem ülnek rá. Dawkins jól és logikusan ír, miközben nem kímél senkit és semmit. Viszont számára sem könnyű a tudományt köznyelvre lefordítani. Minden erejével igyekezett leegyszerűsíteni a mém-elméletet az én szintemre, de így is elvesztettem a fonalat olykor. Így nem marad más hátra, hamarosan nekifogok Az önző génnek :) [http://moly.hu/konyvek/richard-dawkins-az-onzo-gen] Engem már az első oldalon ért meglepetés, s a szerző szemlélete, érvelése a későbbiek folyamán is lenyűgözött. Fontos könyv.

rensaman>!
Richard Dawkins: Isteni téveszme

Ez a könyv számomra olyan hangulatú volt, mint amikor egy igen tisztelt és kedvelt egyetemi „prof” előadás után elkezd sztorizni a fáradt, mégis egyre lelkesebb hallgatóságnak. Személyes hangvételben, saját gondolatait beleszőve a tényekbe lépten-nyomon. Azonban ez nem megy a felépítés rovására: nagyon átgondolt mű.
A többek által sérelmezett hangvétel szerintem nem düh, sokkal inkább szenvedélyes érvelés. Utóbbi szót azért tartom fontosnak, mert egyszer sem vagdalózik, mindent alátámaszt rengeteg forrással és ténnyel.
Az külön emeli az írás nagyságát, hogy nem szorítkozik szigorúan a választott témára, a végcél érdekében kitérőkett tesz a legkülönbözőbb tudományos és filozófiai irányokba, amelyek persze aztán visszakanyarodnak.

Az egyik csúcspont számomra az, amikor az ateisták erkölcsi értékeiről beszél, ez az, ahol talán a leginkább érződik az író magánvéleménye, amellyel szinte teljes mértékben magam is azonosulni tudok.

Azt hiszem, az egyik legnagyobb hatásű könyv számomra, ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el és gondolja át. Nem muszáj egyetérteni vele, viszont igen nehéz nem tenni!

1 hozzászólás
gacs_a_kacsa P>!
Richard Dawkins: Isteni téveszme

Élvezet olvasni, amikor egy tudós, egy tudományos gondolkodású ember érvel valami mellett. Annyira logikus, alapos, minden oldalról megközelíti a témát, körbejárja. Érezhető, hogy Dawkins evolúciós biológus, de az érveit nem korlátozza erre a területre. Attól különösen tetszett, hogy sok más dolgot is elmagyaráz közben, főleg persze evolúciós biológia terén, de más tudományterületekről is, szóval tudományos ismeretterjesztésnek és tudománynépszerűsítésnek is nagyon jó.
Az elég szomorú, hogy ez a könyv felháborodást kelt. Semmi felháborító nincs benne, csak érvel. De igaza van, ebben a társadalomban ezt úgy veszik, más vallását nem tartja tiszteletben és felháborító dolognak tartják. Pedig amellett is jól érvel, miért rossz dolog, ha ez a nézőpont nem kaphat teret a vallásszabadság védelmében.

Barbár>!
Richard Dawkins: Isteni téveszme

Nem rossz próbálkozás annak bizonyítására, hogy Isten nem létezik, szükségképpen a vallás felesleges, mert csak bajt okoz. Ennél azért nekem több kell.
Okosan érvel, de azt ő is elismeri, hogy ahhoz, hogy a semmiből legyen valami, illetve ahhoz, hogy az élettelen életre keljen, még egy lépcsőfok hiányzik. A biológusok már megtették a magukét, Darwinnak hála, az evolúció elfogadott, a géneket ismerjük tudunk a DNS-ről is, de a kémikusoknak még van dolguk ez ügyben. A létező szocializmusban, úgy a 70-es évek tájékán még úgy tanították a gimnáziumban, hogy az élet keletkezését meg lehet magyarázni a koacervátum cseppecskékkel. Akkor ez volt az adu ász. Most ez szóba sem került, van viszont helyette az antropikus elv. A lényeg az, hogy véletlenszerű események milliárdjaiból alakult úgy a dolog, hogy lett élet, azután lettünk mi, akik olvassuk ezt a könyvet. Azt elismeri, hogy kellett hozzá a szerencse is, de olyan erős volt a valószínűsége, hogy a sokmilliárdnyi lehetőségből összejön az élet, hogy bekövetkezése már szinte törvényszerű volt. Ehhez nem volt szükség Istenre, ha meg nem volt szükség rá, akkor nincs is. Az első négy fejezetben el is dől minden, a többi már csak a menyasszony felöltöztetése.
A harcos ateista Dawkins kis történetek sorával bizonyítja, hogy a Biblia ellentmondásokkal van tele, és nem igazít el a mai világban. Nem is érti, hogy a vallásnak miért van még mindig kitüntetett szerepe, miért élvez privilégiumokat. Szóba kerül Hitler és Sztálin, mint két ateista gonosztevő. Egyik sem ateizmusa miatt lett az, ráadásul Hitler talán titokban katolikus maradt. Azt hiányolom, hogy Sztálin és utódai vallásüldözéséről egy szót sem szól. Ahhoz képest, hogy felsorol sok 20. és 21. századi ateistákkal szemben elkövetett méltánytalanságot.
Természetesen nem hagyja ki a lehetőséget annak felemlítésére, hogy sokszor tudomást szerzett arról hogy könyvét elolvasva vallásosból ateistákká lettek. A szerzőnek nem titkolt célja volt, hogy erre az útra térítse vallásos olvasóit. Érdekes lenne olvasni egy statisztikát, hogy mennyire sikerült ez neki.

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

Frank_Spielmann I>!

Dan Brown regénye, A Da Vinci-kód, valamint a belőle készült film óriási tiltakozást váltott ki egyházi körökből. A keresztényeket arra kérték, bojkottálják a filmet, és tüntessenek a bemutató mozik előtt. Tény, ami tény, a film elejétől végéig kitaláció, fikció, elmeszülemény. Ebben viszont tökéletesen megegyezik az evangéliumokkal. Az egyetlen különbség, hogy az evangéliumok az ókor, A Da Vinci-kód pedig a mai kor elmeszüleménye.

Érvek Isten létezése mellett

Kapcsolódó szócikkek: A da Vinci-kód · fikció
38 hozzászólás
Nickelback89>!

Ne sulykolj semmit a gyermekeidnek. Tanítsd meg őket gondolkodni, tapasztalatokat értékelni és veled ellenkezni!

AkosAkos>!

Ha egyvalaki szenved téveszmében, azt őrültségnek mondjuk. Ha sokan, azt vallásnak.

10 hozzászólás
AkosAkos>!

Minden faluban van egy fáklya – a tanító, és aki azt kioltja – a pap.
– VICTOR HUGO

amadeus100>!

Nem egészen világos, miért kell a politeizmusról a monoteizmusra való átmenetet magától értetődően előrelépésnek tekinteni.

neko>!

Carl Sagan nagyon jól fogalmaz: „… ha az Isten szón a világegyetemet kormányzó fizikai törvényeket értjük, ilyen Isten nyilvánvalóan létezik. Csakhogy ez az Isten érzelmileg nem kielégítő… nem lenne túl sok értelme a gravitáció törvényéhez imádkozni.”

Egy mélységesen vallásos hitetlen, 27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Carl Sagan · gravitáció · Isten
amadeus100>!

Van valami infantilis abban a feltevésben, hogy valaki más (gyereknél a szülők, felnőtteknél Isten) felelőssége célt és értelmet adni az életünknek.

AkosAkos>!

…a vallás egyik igazán ártalmas hatása, hogy arra tanít, erény megelégedni a nemtudással.

neko>!

„Nem félek a haláltól. Milliárd és milliárd éven át halott voltam, mielőtt megszülettem volna, és a leghalványabb kellemetlenségem sem származott belőle.”

– Mark Twain

Fontos hézag? 376. o.

neko>!

A purgatórium nem tévesztendő össze a pokol tornácával, ahova vélhetőleg a meg nem keresztelt gyerekek jutnak. No és az elvetélt magzatok? Vagy a beültetendő petesejtek? Jellegzetes öntelt magabiztosságával XVI. Benedek pápa éppen mostanában törölte el a pokol tornácát. Vajon ez azt jelenti, hogy mindazok a babák, akik eddig ott sorvadoztak, most mind átlibbennek a mennybe? Vagy ők már ott maradnak, csak az újonnan érkezők ússzák meg a pokol tornácát? Vagy az eddigi pápák minden csalhatatlanságuk ellenére mind tévedtek? Ezek azok a dolgok, amelyeket aztán mindenkinek „tiszteletben kell tartani”.

Fontos hézag? 381. o.


Hasonló könyvek címkék alapján

Yuval Noah Harari – David Vandermeulen – Daniel Casanave: Sapiens: Rajzolt történelem – Az emberiség születése
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Yuval Noah Harari: Sapiens
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása
Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei
Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia
L. David Mech: A sarki farkas
Radó Péter – Kovalcsik József (szerk.): Különleges állatok
Gál Béla: Biológia 12.
Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom