Nem ​akartak katonát látni? 2 csillagozás

A magyar állam és hadserege 1918–1919-ben
Révész Tamás: Nem akartak katonát látni?

Révész ​Tamás (Szombathely, 1988) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett alapszakos történész-levéltáros (2011), majd gazdaság- és társadalomtörténet szakirányon történelem mesterszakos (2013) diplomát. Időközben egy évet tanult a Berlini Humboldt Egyetemen. 2014-ben kapta meg második diplomáját a King's College London War Studies mesterszakán. A Habsburg-hadsereg első világháború utáni magyarországi és ausztriai helyzetét összehasonlító doktori dolgozatát 2018-ban védte meg a bécsi egyetemen. Első önálló kötete a szombathelyi katonai repülőtér történetéről 2006-ban jelent meg. 2013-ban készült el következő könyve Petróczy István, az első magyar katonai pilóta életéről. 2016-tól az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa.
Révész legújabb könyve társadalom- és kultúrtörténeti szempontok bevonásával mutatja be, hogy az első világháborút követő hónapokban a magyar kormányoknak miért nem sikerült erős hadsereget szervezniük. A kötet a leszerelés és a mozgósítás… (tovább)

>!
292 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634161875

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

attatoth P>!
Révész Tamás: Nem akartak katonát látni?

Révész Tamás: Nem akartak katonát látni? A magyar állam és hadserege 1918–1919-ben

Az egyes történelmi eseményekről sokunknak van egy fajta elképzelése, tudni véljük mi is történt. Sokszor ezt a képet az iskola, a média, vagy más hitelesnek gondolt forrásból merítjük. A valóságban a történelmi események gyakran sokkal bonyolultabbak, zavarosabbak és áttekinthetetlenebbek mint hisszük. Az ebben a könyvben tárgyalt kérdés esetében ez különösen erősen jelentkezik. A szerző már a bevezetőben egy rendkívül meglepő és kifejező mozzanattal érzékelteti, hogy mennyire összetett volt a korabeli helyzet: „1919. március 25-én Tótkomlóson […] a falu zömében szlovák anyanyelvű világháborús veteránjai egy konzervatív-nacionalista nemzetiségi párt zászlaja alatt vonultak be a magyar kommunista kormány hadseregébe azért, hogy harcoljanak a románok ellen.” A háború miatt meggyengült magyar államhatalom – függetlenül attól, hogy épp milyen kormány volt hatalmon – csak korlátozottan tudta mozgósítani az embereket és megvédeni az országot. A szerző által bemutatott kép eléggé eltér attól amit általában tudni vélünk ezen időszakról. Engem például meglepett, hogy 1918 novemberében mekkora erőszakhullám borította el az országot. Az eseményeket nem csak az ország vezetői (és az ő hibáik, belső harcaik, vagy épp helyes lépéseik) határozták meg, hanem az egyszerű közemberek, közkatonák cselekedetei, akiket ekkor nehezebben tudott irányítani a hatalom. Ez a könyv sokat foglalkozik az ő indítékaikkal, gondolkodásukkal, illetve az őket befolyásoló tényezőkkel. Az állam gyengesége a helyi közösségek szempontjainak erősödését hozta magával, annak előnyeivel és hátrányaival együtt.


Hasonló könyvek címkék alapján

Számvéber Norbert: Páncélosok a Dunántúlon
Maruzs Roland: Tábornoki kar 1945–1956
Szakály Sándor: Történelmünkről hosszabban, rövidebben
Missuray-Krúg Lajos: A nyugatmagyarországi felkelés
Juhász Attila: A XIX-XX. századi tábori erődítések a Kárpát-medencében
Fekete Ferenc: A vitézi rend története
Kalakán László: A Svábhegy és környéke története 1944–1945-ben
Gosztonyi Péter: Légiveszély, Budapest!
Pósán László – Veszprémy László – Boda József – Isaszegi János (szerk.): Őrzők, vigyázzatok a határra!
Földi Pál: Elárulva és meggyalázva