Írók, ​könyvek, kiadók 1 csillagozás

Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók

Az ​Írók, könyvek, kiadók – Egy magyar könyvkiadó emlékiratai több szempontból is érvényes mű a mai olvasó számára. Bemutatja egy magyar könyvkiadó fejlődését a korabeli piaci viszonyok között, tanulságokkal a mai olvasónak, hiszen kísérteties hasonlóságot láthatunk az akkori és a mai állapotokban. A magyar könyvipar kialakulásának kezdeti időszakát ismerhetjük meg, a „ráismerés” örömét érezve. Irodalomtörténetileg is érdekes adalékokat közöl nagy klasszikusaink és kiadójuk kapcsolatáról, a terjedelmes Jókai, Mikszáth, Ambrus Zoltán fejezetekben, de a könyvsorozatok kialakításának, megszűnésének körülményeiről írottak is rávilágítanak a korabeli irodalmi élet sajátságaira. Az irodalmi intézményrendszer részeként a kiadó az olvasó és a szerző közötti összeköttetést teremti meg, emiatt munkáját, tevékenységét nem lehet csupán gazdasági kategóriák használatával leírni: a kiadói munka szellemi, kulturális természetű is, erre is például szolgál Révay Mór János tevékenysége. A korszak és… (tovább)

>!
Kiss József, 2006
904 oldal · ISBN: 9638550090

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Jókai Mór


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók

„A könyvkiadó a nemzet legbecsesebb, legnagyobb és örök értékeinek gondozója, kezelője és fejlesztője.”

Mindig érdekes, amikor a saját szakmánk történetről olvasunk. Jómagam régóta érdeklődöm a könyv története iránt, mindkét főiskolai szakdolgozatomat is ebben a témában írtam. Mindkettőhöz felhasználtam Révay Mór János visszaemlékezéseit, amely a könyvkiadás-és kereskedelem 19. századi aranykorába kalauzol el minket.

Az előszó közvetlenül a magyar történelem két nagy vihara, a vesztes első világháború és a proletárdiktatúra rémes 133 napja után íródott, így átérezhetjük a szerző elkeseredettségét a korabeli helyzet miatt. Azonban a rövid bevezető után egy kisebb időutazást teszünk meg és a kiegyezés előtti időszakban találjuk magunkat, ahol az eredetileg eperjesi származású Révai Leó és Sámuel könyvkereskedést alapítanak Pesten. Azonban hiába fogalmaznak meg nagy célokat, a bolt nem akar beindulni és ekkor lép színre Révay Mór János, aki a lipcsei tanulmányút után áll be a kereskedésbe. Nem is akárhogyan kezd, egyből egy nagyágyút akar leszerződtetni, ezáltal átélhetjük mi is az első találkozását Jókai Mórral, akit végül sikerült megnyernie egy kezdődő sorozathoz, amellyel a külföldi ponyvairodalmat próbálták kiszorítani az országból. A nagy leigazolás után láthatjuk, hogyan válik nagyvállalattá a cég, végigkövethetjük olyan nagy sorozatok megszületését és terjesztését, mint a Pallas Nagy Lexikona, Jókai nemzeti díszkiadása az 50. évfordulóra, a Klasszikus Regénytár vagy a Nagy Képes Világtörténet. A nagyobb sorozatok mellett részletesen megismerhetjük a viszonyát azokkal az írókkal, akik a kiadónál jelentek meg, különös tekintettel Jókaira és Mikszáthra. Külön érdekesség Rudolf herceg sorozata, amelyben átélhetjük a fiatalon elhunyt trónörökös tragédiáját és ennek hatását a sorozatra. A kötet végén pedig végigkövethetjük, hogyan működött a háború kitörésekor már nagyüzemben működő kiadó az első világégés és a proletárdiktatúra alatt.

A kiadó és Révay Mór János személyes története mellett példát kapunk arról, hogyan kell viselkednie egy könyvesbolti eladónak, vagy mi van akkor, ha nincs éppen készleten a vásárló által keresett könyv:

„A mai nemzedékre nézve is tanulságos, mert még mindig megáll az, amit Révai Sámuel 1870-ben, a könyvkereskedők vevőinek kiszolgálására vonatkozólag irt: minden egyes embert, aki bebotlik üzletünkbe, ugy kell kiszolgálni, hogy állandó vevője maradjon az üzletnek, szigoruan kell ügyelni arra, hogy kivánságát megértsék és teljesitsék, minden figyelmünket a vevők kielégitésére kell koncentrálnunk, levélbeli rendeléseiket a legnagyobb gyorsasággal kell elintéznünk, mert csak igy fogjuk őket vállalatunkhoz állandóan hozzákapcsolni, hűséges barátunkká tenni.”

„Édesatyám ezt a „nincsen” szót kitiltotta és számüzte a boltjából, még akkor sem volt szabad ezt a szót kiejteni, ha tényleg nem volt készleten a kivánt könyv, ha egyáltalában meg sem lehetett szerezni. Akkor is azt kellett mondani a kérdezősködőnek, hogy megvolt, elfogyott, de pár nap mulva ujra itt lesz, vagy tessék várni, behozatjuk, vagy megrendeljük, elküldjük, előjegyezzük, mindent lehetett igérni, magyarázni, kilátásba helyezni, csak azt nem volt szabad mondani, hogy „nincsen”.”

A kötet szövege szépirodalmi igényű, a szerző nagyon szép mondatokban mutatja be szeretett szakmáját, ami a könyvtörténet iránt érdeklődő olvasót könnyen beszippanthatja és régies nyelvezete miatt is igazi unikumnak számít. Bátran ajánlható azoknak, akik egykorú forrást szeretnének olvasni a dualizmus időszakának művelődéséről, vagy érdeklődnek a könyv históriája iránt!

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Alvarando P>!

Állandóan könyvek között élni, könyvekkel foglalkozni, másokkal könyvekről beszélni, könyveket terjeszteni… Ebben a gondolatban élt és talált kielégülést.

I. kötet

Alvarando P>!

Jókait ugy kell venni, ahogy van, a maga őserejében, a maga csodálatos gondolatmenetével, páratlan fordulataival, képeivel, szineivel, bűbájával, bámulatos termékenységével, költői erejével, a maga csodálatos varázsával.

I. kötet

Kapcsolódó szócikkek: Jókai Mór
Alvarando P>!

A könyvnek az a hivatása, hogy eljusson az olvasóhoz; az a könyv, mely nem hatol el oda, eltévesztette célját, hiába jelent meg, nem töltötte be hivatását; ellenben az által, hogy nagyösszegü pénzt emésztett meg, mely soha sem térülhet meg – elvonta az anyagi alapot oly könyvek kiadása elől, melyek inkább töltötték volna be rendeltetésüket.

II. kötet

Alvarando P>!

Jókai egy kicsi, szegény és elmaradt nemzetnek nagy irója volt. Anyagi dijazása is ennek megfelelő volt. Hogy a nemzet nagyobb lett, gazdagabb és müveltebb lett, az Jókainak érdeme és az ő érdeme az, hogy a mai kisebb magyar irók is nagyobb honoráriumot kapnak, mint ő, a nagyok között is a legnagyobb.

I. kötet

Kapcsolódó szócikkek: Jókai Mór
Alvarando P>!

A fény soha sincs árnyék nélkül. De mi mindent elkövettünk, hogy az árnyékot ezuttal észre ne vegye a közönség.

I. kötet

Alvarando P>!

Mikszáth Kálmán páratlan elbeszélő volt. Akik társaságában voltak, gyönyörüséggel hallgatták mesélését. De ő nem azt mesélte el, amit megirt, hanem azt, amit meg fog irni. Látni akarta a hatást, amit az elbeszélés a hallgatóra tesz, elég érdekfeszitő-e, eléggé megkapó-e, elég fordulatos-e, hol lankad el esetleg a figyelem, mi ejti gondolkodóba a hallgatót, nem homályos-e? Önmagát akarta ellenőrizni, eléggé folyamatos-e az elbeszélés, nincsenek-e benne zökkenők, ugrások? Szivesen vette ilyenkor a figyelmeztetést, sőt el is várta, ámbár rendszerint rájött magától is arra, ami hiba esetleg jelentkezett.

II. kötet

Alvarando P>!

A könyv tartalmáért az író felelős, de azért, hogy a könyv világra jött, a kiadót terheli a felelősség és ezzel szinte magára vállalta a felelősséget magáért a könyvért, annak tartalmáért, annak hatásáért, annak életéért, pályafutásáért és sorsáért.

I. kötet

Alvarando P>!

A könyvkiadó a nemzet legbecsesebb, legnagyobb és örök értékeinek gondozója, kezelője és fejlesztője.

I. kötet

Alvarando P>!

A ponyvairodalom nem azért kárhozatos, mert ponyvairodalom; hanem mert rossz. Miszerint a siker teljes legyen, a rossz ponyvairodalmat jó ponyvairodalommal is meg kellene támadni, nemcsak ujságra szoritkozni.

I. kötet

Alvarando P>!

Aki Mikszáth iránt abban az időben érdeklődött, az arról értesült, hogy Szegeden igen nagyra tartották. De ennek nem volt szabad megtévesztenie az érdeklődőt, mert hiszen nyilvánvaló, hogy ez lokálpatriotizmus volt. Egy tehetséges fiatal iró elmegy a nagy alföldi városba és éles megfigyeléssel észrevesz mindent, ami abban a városban érdekes és eredeti, azt, amit maguk a város lakói nem vettek idáig észre; mindezt igen jól megirt közleményekben, vezércikkekben, tárcákban, karcolatokban és szinikritikákban akként értékesiti, hogy magát a várost eddig nem sejtett jelentőségre emeli. Mindez helyi nagysággá avatja ugyan a szegedi dolgok iróját, de nem biztos jele az irói jelentőségnek.

II. kötet

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Steinhofer Károly: A könyv története I-II.
Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története
Tevan Andor: A könyv évezredes útja
Fitz József: Gutenberg
Farkas Katalin – Varga András: Cimelia
Sugár Jenő: A jövő könyvkereskedelméről
Kiss Péter: Az egri érseki Líceum történetéből
Kner Imre: Könyv a könyvről
Fitz József: A magyar könyv története 1711-ig
Végh Gyula: Rariora et curiosa