Aranygyűrű 89 csillagozás

Révay József: Aranygyűrű Révay József: Aranygyűrű Révay József: Aranygyűrű Révay József: Aranygyűrű Révay József: Aranygyűrű

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ókor tudós népszerűsítője ezúttal a 12-16 éves leányok számára varázsolja elővé az antik világot. Egy előkelő családból származó kislány, Platorinus római kormányzó Polla nevű leányának életét, férjhezadásának történetét ismerjük meg ebből az eleven sodrú, érdekes alakokat szerepeltető és színes környezetben játszódó regényből. A felvilágosult, határozott akaratú Polla szembe kerül apjával, aki egy hozományvadász piperkőccel jegyzi el tizennegyedik életévébe lépő – tehát eladósorba jutott – leányát. A leányka állhatatosságával és okosságával végül győzedelmeskedik: Pudens, a költő felesége lesz, akikhez az első szerelem rózsás kötelékei fűzik.

Eredeti megjelenés éve: 1957

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Pöttyös könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1999
220 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631174794 · Illusztrálta: Kottek Péter
>!
Móra, Budapest, 1962
244 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Szecskó Tamás
>!
Móra, Budapest, 1961
244 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Szecskó Tamás

1 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 13

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

cicus61 P>!
Révay József: Aranygyűrű

Ugyan már elmúltam 16 éves egy ideje, de azért tetszett a könyv :) Mindig szeretek bekukkantani a régi emberek életébe, hogyan éltek, hogyan szerettek, mik voltak a problémáik. Hát azért nem volt egyszerű az életük, még a gazdagoknak sem, azt kellett tenniük, amit elvártak tőlük, függetlenül attól, hogy akarták, vagy sem. Kivéve Pollát ugyebár :) Mert Ő aztán kiharcolja magának azt amit szeretne. Egy elkényeztetett buta libának tűnt az elején, de aztán rájöttem, hogy csupaszív és okos kislány.

2 hozzászólás
Anó P>!
Révay József: Aranygyűrű

Gyerekkori kedvencem, antikváriumból szereztem meg újra.
Polla történetét nem lehetett nem szeretni (anno rádiójáték formájában is sokszor hallottam).
Egyszerű nyelvezetű, könnyen érthető könyv, s közben úgy tanulunk egy csomó dolgot az egykori rómaiak életéről, hogy észre sem vesszük.
Milyen fura, hogy egy 14 éves leányka Polla korában már simán férjhez mehetett, ma pedig milyen gyerekek a vele egykorúak!

1 hozzászólás
lenne P>!
Révay József: Aranygyűrű

Kortörténeti leányregény. Semmi komoly izgalom, érzelem és konfliktus. Langyos közönyben úszik az egész betűtészta leveshez hasonló történet. Mindenki „imádja”, „örökre szereti” a tíz perce megismert barátnőt, a sárga rigót, amit végül egy „gonosz” menyét kinyír egy kicsit és ebben rögtön a mélyebb értelmet kell keresni… Ezek ellenére jó volt ebbe a korba belecsöppenni és megismerni római szokásokat. Étel leírásokkal már inkább bajban voltam. Nem hiszem, hogy bárki evett már tejen és szőlőn hizlalt csigát… meg zsíros pele-pecsenyét, flamingónyelv mártást. Na, szóval én (is) végig hánytam volna egy tizenkét fogásos lakomát, de akármilyen toll segítsége nélkül is.

1 hozzászólás
ÁrnyékVirág>!
Révay József: Aranygyűrű

Legkedvesebb pöttyös könyvem volt, szó szerint ronggyá olvastam :) És nagyon boldogan szereztem be újra antikváriumból, az elkallódott és agyonszeretett kötetem helyett.
Polla története kedves és szívmelengető, úgy hozza közel a császárkori Róma mindennapjait, hogy észre sem vesszük, mennyi mindent tanultunk róla.
Talán ez a könyv is hozzájárul a gyógyíthatatlan rajongásomhoz Róma és Olaszország iránt. Sokszor voltam már Rómában, és mindig, de mindig eszembe jut az ókori romok közt sétálva, hogy vajon Polla és Vippa, a dák rabszolgalány-barátnője milyennnek láthatta ugyanezt kétezer évvel ezelőtt.
Kiskamaszoktól felfele bátran ajánlom mindenkinek!

Ibanez P>!
Révay József: Aranygyűrű

Lányoknak íródott kis romantikus történet az ókori Rómában. A történet végig leköti a figyelmet (a felnőttét is), könnyen olvasható, néha megmosolyogtató. Itália ott van benne minden napsugarával, ízével és illatával. Persze Polla kivételes helyzetben van, gazdag lány, ami viszont azt is jelenti, hogy „értéke” van, így a saját házasságába nem szólhat (na) bele. De az olvasó megérti, miért is ódzkodik annyira, még ha nem is volna Pudens, a másik két fickó akkor se tud szimpatikussá válni. Szegény dadákat azért sajnáltam, igencsak el lettek felejtve a végén. Jó az az „okfejtése” a rómaiaknak, hogy de hát azért kell leigázniuk az országot, mert az a szomszédjuk, így később onnan nem érheti őket támadás és ott majd békét teremthetnek, hogy az ott élők dolgozhassanak nyugodtan (na ja, mintha őelőttük nem dolgoztak-éltek volna békében).

icu79>!
Révay József: Aranygyűrű

Lányregénynek kiváló, sőt egy-két részlettől eltekintve még mesének is megállná a helyét. Mert a jók elnyerik méltó jutalmukat, a rosszak (a két idétlen kérő) pedig pórul járnak. Mindenképpen pozitívum, hogy valós történelmi események zajlanak a háttérben, amelyek jelentősen befolyásolják a történet alakulását is. Azonban kötve hiszem, hogy ilyen stílusban cseverésztek a fiatalok az adott korban, illetve kizártnak tartom, hogy Apuci ennyire engedékeny lehetett a kicsi lánya irányában, főleg a férjhez menést illetően.

Parlandorka IP>!
Révay József: Aranygyűrű

Kicsit történelmi, kicsit romantikus, nagyon helyes lányregény, szép leírásokkal. Pont olyan, mint amit egy Pöttyös könyvtől elvár az ember.

Lahara IP>!
Révay József: Aranygyűrű

Ezt a könyvet akkor kellett volna olvasnom, amikor először olvastam A láthatatlan embert. Vagy még korábban. Hogy megkedveljem a történelmet egy lányregényen keresztül. Mert meg lehet. Most azért eléggé éreztem, hogy kislányoknak íródott.

1 hozzászólás
rnike5 P>!
Révay József: Aranygyűrű

Egy igazi lányregény azzal a különlegességgel, hogy egy teljesen másik korban és társadalomban játszódik. Érdekes volt a Római Birodalom lakóinak a hétköznapjait, szokásait, álmait megismerni.

nana1>!
Révay József: Aranygyűrű

Igazi pöttyös lányregény, amit tényleg a tízes évek közepe táján lett volna jó olvasni. Szép példa a könyv az empátiára, az igaz szerelemre. De így felnőtt fejjel túl idilli, sok a tanmese benne. Ennek ellenére kellemes, üdítőolvasmány volt.


Népszerű idézetek

kregina>!

Végre ráadták a térdig érő kék selyem felsőruhát, nyakba aranyláncon függő sárga borostyán méhecskét akasztottak, meztelen karjaira pedig egy-egy kékzománcos ezüstkarperecet, és miután a fodrászlány bepermetezte haját s ruháját rózsaolajjal, megszólalt az édesanyja:

Kapcsolódó szócikkek: rózsaolaj
kregina>!

Kereken 1850 esztendővel ezelőtt, Rómában, Platorinus kormányzó díszkertjében a rabszolgák éppen felhordták a babérlugas márványasztalára a reggelit: óriási ezüsttálakon nyers sonka, vaj, sajt, púposodott, kristályedényekben tej, méz, hideg lágytojás, fonott kosárkákban fehér búzakenyér, fényes vörös cseréptálakban sütemény, kerek bronzkosárban illatos gyümölcs tornyosult.

(első mondat)

1 hozzászólás
kregina>!

Csillapíthatatlanul kacagtak a lányok, a kutyus vakkant egyet- kettőt, a macska dorombol, a menyét kuncog, a kis mackó brummog… de ezt már megsokallja a kényes páva, fölmereszti fején a fémesen csillogó toll bóbitát, kidülleszti begyét, zöldes-barnás hasán felborzolja a tollait, egyszerre csak fölemeli kékes, zöldes és aranyos színekben csillámló farktollait és szétteríti, mint az óriási legyezőt: a tollak végében a kékarany „pávaszemek” úgy ragyognak, mint megannyi kárbunkulus…
Gyönyörű! Olyan ez az állat mint, egy megelevenedett drágakő…

kregina>!

Nem messze a tölgyfától napsütötte gyepszőnyegen. szokatlanul magas vasketrecben, vastag láncon óriási rézkarika lógott, a rézkarikán csodálatos madár hintázott.
– Ez a világ legnagyobb csodája – kezdte a tanár –, a mesebeli főnikszmadár, melyet eddig alig látott még emberi szem. Isteni császárunk madarászai fogták a mesés Arábiában.
– Gyönyörű – lelkendezett az egyik kislány . – Nézzétek, a nyakán aranyos a tolla, a testén bíborszínű, farktollai kékek és rózsaszínűek, fején pompás tollbóbita reszket… S milyen nagy! A sasnál is nagyobb!
– Erről mesélt nekem Dorippa, hogy ötszáz évig él? – fordult Polla a tanárhoz.
– Bizonyosan erről – felelte a tanár –, s persze azt is elmondta, hogy amikor halálát közeledni érzi, fahéjfa és tömjénfa illatos kérgéből fészket épít, megtölti illatszerekkel, meggyújtja, s ezen elégeti magát…
– Igen, igen – emlékezett most már Polla a mesére . s aztán a hamvaiból új főnikszmadár támad életre, s így él ez a csodálatos madár halhatatlan életet…

Melimaci>!

És legfőképpen az a szabadság, hogy senki sem avatkozik az életebe, senki se kényszerít semmire! Úgy élsz, úgy dolgozol, úgy harcolsz és úgy szeretsz, ahogy te akarod! Nem szolgálsz senkinek, nem parancsolsz senkinek, és mégis szívedbe zárod ezt a szép világot.

93. oldal

kregina>!

Legtovább dolgozott Polla. Ráért, mert az ő fogása volt az utolsó. De ez a az étel igazán sok munkát adott: gondosan le kellett fejteni a hártyát legalább ötven tyúkvelőről (igaz, hogy ebben a rabszolgalányok segítettek neki), aztán ugyanígy meg kellett tisztítani két sertésvelőt, aztán az egészet megszaporítani négy tojássárájával, megfűszerezni olivaolajjal, halmártással, borssal és öt kanál édes borral.
De a java csak ezután következett: legalább egy óra hosszat tartott, amíg a rabszolgalányok az agyagmozsarakban eldörzsölték a legillatosabb piros rózsaszirmokat, hiszen a kertész bácsi jó két kosárravalót szedett a legnemesebb fajtákból ma reggel a rózsalugasban.
Most az illatos-olajos rózsaszirmokat belegyúrta a velőkeverékbe, és forró vajban kisütötte az egészet. A konyhában még egy óra múlva is csak úgy áramlott a rózsaillat.

lenne P>!

– Apuka igazán megtilthatná ennek a vén kertésznek a lehullott levelek elégetését! – sóhajtott fel Polla. – Ettől a fanyar és keserű füsttől már napok óta fáj a fejem.
– Nekem meg a szememet marja a sűrű füst, és folyton megköhögtet – panaszkodott Vibia is. – Nálunk a lehullott leveleket elássák, s így termékenyítik meg velük a földet. Nálunk nem füstölik fel a finom őszi levegőt, mint a sonkát vagy a kolbászt. Így szomorú az ősz.

137. oldal, XVII. A gonosz menyét (Móra, 1999)

7 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Móra Ferenc: Aranykoporsó
Leiner Laura: Egyszer
Szabó Magda: Abigél
Leiner Laura: Bízz bennem
Leiner Laura: Ég veled
Leiner Laura: Bábel
Sarah McCoy: Marilla a Zöld Oromból
Bakó Liza: Csíííz!
L. M. Montgomery: Szerelmek
Nagy Méda: A Szalánczy-lányok szerencséje