Menekülés ​a gettóból 9 csillagozás

Reuven Tsur (Steiner Róbert): Menekülés a gettóból

Akkoriban biztos voltam abban, hogy apámnak tudnia kell a szökés módját a gettóból, és nem láttam abban semmi különöset, hogy anyám áthárította ez ügyben a felelősséget apámra. Csak sok évvel később, amikor már magam is családapa voltam, akkor kezdtem magamnak feltenni kérdéseket. Semmilyen iskolában nem tanítanak meg arra, hogy szökjünk el a gettóból.

Reuven Tsur (eredeti nevén Steiner Róbert) 1932-ben született Nagyváradon. 1944 tavaszán – mint ebben a könyvében elbeszéli – szülővárosa gettójába hurcolták, ahonnan néhány hét múlva kalandos úton Romániába szökött. Nagyvárad felszabadulása után ide tért vissza, majd rövid budapesti tartózkodást követően családjával Izraelbe emigrált.

>!
Noran, Budapest, 2005
184 oldal · ISBN: 9637416382

Enciklopédia 6

Helyszínek népszerűség szerint

Magyarország


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Reuven Tsur (Steiner Róbert): Menekülés a gettóból

Nyaralni mentünk, természetesen felszerelkezve egy csomó olvasnivalóval. Aztán az erdészházban, a szivarszobában :) felfedeztem egy kis könyvtárat. Azonnal magamhoz vettem néhány könyvet, cserben hagyva a már megkezdetteket.
Ezt a könyvet is ott találtam. Érdekes volt, mert szinte kiegészítette a nemrégiben olvasott Kilenc koffer című könyvet.
http://moly.hu/konyvek/zsolt-bela-kilenc-koffer
Sőt, a könyvben szót is ejtett Zsolt Béláról és feleségéről – nem túl hízelgően, bár megértően.

Fermina>!
Reuven Tsur (Steiner Róbert): Menekülés a gettóból

Nagyon érdekes, váratlan fordulatokkal teli történet.Jó film készülhetne belőle.Ha egyszer úgy döntök, hogy újra olvasom családfát fogok rajzolni, ki kinek a kicsodája…mert a rokoni szálak megjegyzése elég nehezen ment.De a történet garantáltan 5 csillagos!

Zalkodi_Erna>!
Reuven Tsur (Steiner Róbert): Menekülés a gettóból

Elejétől a végéig érdekes, nem a borzalmakat kidomborító mű. Tetszik az írásmódja. Nem szájbarágós, nem hatásvadász.
Olvasás közben sokáig ott motoszkált bennem, hogy bizonyos részei mintha ismerősek lennének számomra. Később meg is kaptam a megerősítő választ. Két másik (számomra eléggé túlértékelt) könyvben olvashattam néhány ebben a írásban is feltűnt szereplőről és történetéről. Ezek a Kilenc koffer és az Éva lányom. Azért örülök, hogy elolvastam ezeket előzőleg, mert velük együtt lett teljes a kép. Az pedig, hogy véletlenül ezt olvastam utoljára, a legjobban jött ahhoz, hogy a kirakós darabjai a helyükre kerüljenek. Bár lehet csak magamat nyugtatom azért, mert az akkor megfogalmazódott unszimpatikus érzéseim most bizonyítást nyertek.
Akár a másik két regénnyel együtt, akár nélkülük, de érdemes elolvasni ezt a könyvet.

Black_Venus>!
Reuven Tsur (Steiner Róbert): Menekülés a gettóból

Összességében 3-as. Igazából nem fogott meg a könyv, ezért érzem, hogy nem ez a legfrappánsabb értékelésem.
Mint a cím is állítja, egy nagyváradi zsidó család gettóemlékeit és szökésének történetét írja le, az akkor 11 éves fiúgyerek emlékein keresztül.
Ahogy a szerző is írja, az övék egyfajta „soa de luxe” volt – a szűk családja épségben megúszta a háborút, ami miatt utólag egy kicsit szégyenkeztek is. Úgyszintén feltűnő, hogy a szerző még mindig jobban emlékszik arra, hogy a félárva unokatestvérével hogyan versenyeztek és féltékenykedtek egymásra, mint a zsidóüldözésekre. Ennél többet nyilván nem lehet várni egy 11 évestől, de egy 70 feletti irodalmártól azért lehetne…
Összességében: biztosan nem véletlen, hogy a holokauszt miatt bekövetkezett lelki bajoknak külön pszichológiai szakirodalma van.

A fordítótól azért szelíden megkérdezném (bár összességében jó munkát végzett), hogy mióta van a zsidóknak keresztnevük?


Népszerű idézetek

>!

Magyarország geopolitikai helyzete meglehetősen paradox volt. Erről tanúskodik a következő vicc, amelyet a háború idején mesélgettünk. Amikor a magyar nagykövet átnyújtotta az Egyesült Államok elnökének Magyarország hadüzenetét, Roosevelt elnök kissé meglepődött, mert nem emlékezett, hogy hallott volna ilyen nevű országról.
– Miféle ország ez? Királyság?
– Igen.
– Ki a király?
– Nincs király, csak kormányzó.
– Ki a kormányzó?
– Horthy Miklós ellentengernagy.
– Ha tengernagy, akkor az országnak biztos van kijárása a tengerhez, van haditengerészete.
– Nincs, mert az olaszok elvették a tengerpartját.
– Ezek szerint Olaszország Magyarország ellensége?
– Nem, a szövetségese.
– Akkor hát ki az ellensége?
– Oroszország.
– Ezek szerint Magyarországnak területi követelései vannak Oroszországgal szemben?
– Nem, Romániával szemben vannak területi követelései.
– Akkor Románia ellenséges ország?
– Nem, Románia is Magyarország szövetségese.
– Milyen különös ország! Lássuk csak, milyen a kultúrája! Ki a nemzeti zeneszerző?
– Liszt Ferenc, de ő német.
– Ki a magyar nemzeti költő?
– Petőfi Sándor, de ő meg szerb.
– Hát akkor mi van Magyarországon, ami száz százalékig magyar?
– Zsidótörvény, amelyet egy zsidó csinált… (Imrédy Béláról, a nagy antiszemitáról és a zsidótörvény egyik atyjáról az a hír járta, hogy egyik nagyanyja zsidó volt.)

106-107. oldal

Fermina>!

Laing, a pszichológus a határ elmosódásáról beszél az épelméjűség és az őrület közt.
A pszichiátriai szótárban van kifejezés arra az állapotra, amikor valaki azt hiszi, hogy üldözik, pedig valójában nem üldözi senki (paranoia).Arra az állapotra viszont nincs kifejezés, amikor az embert üldözik, és ő azt képzeli, hogy nem üldözi senki (Az európai zsidóságra céloz a nácizmus alatt).

60. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ronald David Laing

Hasonló könyvek címkék alapján

Vágóné Klein Margit: Virág a viharban
Szegedy-Maszák Marianne: Csókolom a kezét
Nádor Éva (szerk.): Csillagos házak
Kocsor Judit – László Klári (szerk.): Különbéke
Randolph L. Braham – Kovács András (szerk.): A holokauszt Magyarországon hetven év múltán
Nádor Éva: Csillagos életek
Salamon Mihály: Keresztény voltam Európában
Szederjesi Cecilia – Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén
Kristin Hannah: Fülemüle
Konrád György: Elutazás és hazatérés