Aradi ​vértanúink 8 csillagozás

Réthy Endre – Takács László: Aradi vértanúink

1849. ​október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Latour halálának első évfordulóján – Aradon kivégeztek 13 honvédtisztet.
Négyüket a 25. császári és királyi gyalogezred 2. zászlóaljából alakított kivégzőosztag lőtte agyon (az osztagban büntetésből besorozott bécsi forradalmár ifjak is voltak), kilenc honvédtiszttel Franz Bott, a brnói hóhér végzett a bitón.
Magyarország és Erdély teljhatalommal felruházott ura, Haynau táborszernagy 14 tagú haditörvényszéke – tanúk meghallgatása, védők részvétele nélkül, két tárgyalás után – olyan honvédtiszteket ítélt halálra, akik a szabadságharc kitörése előtt a császári és királyi seregben tényleges tisztként szolgáltak és a szabadságharc alatt tábornoki rangot értek el, vagy önálló seregtestet vezettek.
E katonák sokban különböztek; néhányan forradalmárnak vallották magukat, mások csak esküjükhöz kívántak hűek maradni; a magyarokon kívül volt közöttük német, osztrák, horvát és szerb; kisnemes, polgár és főnemes;… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1988

>!
Tankönyvkiadó, Budapest, 1988
16 oldal · ISBN: 963181646x

Enciklopédia 1


Kiemelt értékelések

serengeti P>!
Réthy Endre – Takács László: Aradi vértanúink

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 5
Stílus (írói): 3
Ötlet (eredetiség): 4
Tartalom (mondanivaló): 5
Hitelesség (könyv világának átélhetősége): 5
Érzelmek (ábrázolása): 4
Izgalom: 5

Rövid, ám annál megindítóbb mű. A 13 aradi vértanú életútját és halálának körülményeit mutatja be a történelmi érdeklődésű olvasóknak. A pár bekezdésből álló, rövid életrajzi összefoglalók a leglényegesebb információkat adják át az olvasóknak. Ezekből azonban nem marad ki a vértanúk utolsó órákban és percekben tanúsított hősies viselkedésnek leírása sem. Ismeretterjesztő műként szakmailag és műfajilag is tökéletes.

Lunemorte P>!
Réthy Endre – Takács László: Aradi vértanúink

Ez a könyv szerintem inkább a fiatalabb korosztály számára készült. Azoknak, akik nem tudják az aradi vértanúk neveit és valami alapján meg akarják / meg kell jegyezniük őket.
Nekem nagyon tetszettek azok a szavak, mondatok, melyeket haláluk előtt mondtak ezek a férfiak.
Érdekes, hogy bár nem voltak színtiszta magyar származásúak a legtöbben, mégis mennyire magyarnak érezték magukat. Az életüket adták a hazánkért.
A könyvnek két hibája van : az egyik az, hogy nagyon rövid a másik pedig, hogy nagyon sablonos, tényleg csak egy tájékoztató füzet. Talán nem is hivatott többet szolgálni. Viszont én azért azoknak mindenképpen ajánlom, akik csak egy kis minimális ismeretet akar megszerezni az aradi vértanúinkról.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Harczunk, mellyel Európa két elbízott hatalmassága ellen vezetünk, nem a nemzetiség, hanem a közszabadság harcza az absolutismus ellen. Győzelmeink elődiadalai a világszabadságnak.

6. oldal , Aulich Lajos

Lunemorte P>!

Azt gondoltam, én leszek az utolsó, mert a csatában mindig első voltam.

8. oldal , Damjanich János

Lunemorte P>!

Csoda, hogy minden magyart ki nem irtottak a Habsburgok háromszáz év óta!

10. oldal ,Dessewffy Arisztid

Lunemorte P>!

„Szegény hazám! Isten büntesse meg hóhérainkat!" – kiáltotta a sortűz eldördülése előtt.

12. oldal , Kiss Ernő

Lunemorte P>!

Német, a magyar nyelvet csak töri, de az általa szervezett fegyvergyárakban öntött ágyúkon a felirat: „Ne bántsd a magyart!"

15. oldal ,Láhner György

Lunemorte P>!

Kivégzése előtti éjjel írta a feleségének: „Adj gyermekeink mindegyikének, ha kilép a világba, egy emléket tőlem – előjeléül annak, hogy az, aki becsületesen és tisztán élte egész életét – nyugodtan bír meghalni, ha ártatlanul is, mint én."

18. oldal , Lázár Vilmos

Lunemorte P>!

A hibátlan jellemű, lovagias tiszt rendkívül érzékeny volt katonai becsületére, a kivégzése előtti percekben is ama rágalmak ellen tiltakozott, melyek szerint Budavár visszavételekor az elfogott osztrák katonákkal kegyetlenkedett volna. Szavait – Tichy osztrák őrnagy, a kivégzés parancsnokának intésére – a dobok dübörgése némította el.

20. oldal , Leiningen-Westerburg Károly Gróf

Lunemorte P>!

Szivarozva várta kivégzését, s amikor sorra került, a latin mondást idézte: „Hodie mihi, cras tibi!" (Ma nekem, holnap neked!)
„Éljen a haza!" kiáltással halt meg.

22. oldal , Nagysándor József

Kapcsolódó szócikkek: latin mondás
Lunemorte P>!

Csak a nyelvem német, szívem magyar, mert a szabadságért dobog!

23. oldal ,Poeltenberg Ernő Lovag

Lunemorte P>!

Kivégzésekor – utolsó lévén – már nem volt kitől elköszönnie. Vécsey a halott Damjanichhoz, régi vetélytársához lépett, s az ő kezeit csókolta meg búcsúzóul.

30. oldal , Vécsey Károly Gróf


Hasonló könyvek címkék alapján

Mező István: A szabadságharc Bács-Kiskun megyei parancsnokai, 1848/49
Nagy Kálmán: Két tábornok
Márkus László: Guyon Richárd
Dubayné Bozsó Éva: Lepecsételt otthonok – megpecsételt sorsok
Kovács István: Így élt Bem József
Hermann Róbert: Mindig az elsők között
Bogáti Péter: Édes Pólim!
Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai
Ordas Iván: Hadik András – A királynő tábornagya
Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története I-II.