Másodízben jelentette meg a Kijárat Kiadó Rényi András válogatott írásait, ezúttal Az értelmezés tébolya címmel gyűjtve egybe huszonöt írását, főként a kétezres évekből. A kötet alcíme most is, mint az első könyv esetében, „hermeneutikai tanulmányok", azonban műfajilag ennél színesebb a kompozíciója: található benne interjú, kiállítás megnyitóján elhangzott vagy éppen katalógusba íródott szöveg, előadás anyaga és könyvrecenzióból kiinduló tanulmány. Az írások e műfaji heterogenitását azonban összefűzi a látásmód nagyon határozott egysége, melynek Rényi a „hermeneutikai" jelzőt adja.
A hermeneutika, abban a főként Heideggert és Gadamert követő értelmében, ahogyan Rényi is használni kívánja a fogalmat, nem módszertant jelent. Nem arról van szó, hogy a művészettörténész lemondana szakmájának hagyományos módszereiről – ikonográfiai, stílus- és műfajtörténeti elemzések, technika analízise, összevetések más művekkel stb. –, és a filozófia tárgykörébe utalná a művekkel való… (tovább)
Az értelmezés tébolya 2 csillagozás
Enciklopédia 3
Szereplők népszerűség szerint
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 5
Népszerű idézetek
Tény, hogy nem esik nehezünkre elfogadni (de legalábbis pontosan értjük) a kortársak makacsul ismételgetett – az akkori felfogás szerint rosszalló, bár irigykedő – vélekedést a festő „természetutánzó” képességeiről ("sosem ejtett olyan ecsetvonást, ami az övé lett volna") – olyan attitűd ez, ami miatt a művészettörténet Caravaggiót a mai napig az újkori naturalizmus megalapítójaként tartja számon. Caravaggio csendélete a fenomenológiai esztétika alapkérdésével szembesít bennünket: mi az összefüggés a „világ” (egy kosár gyümölcs) optikai fenomenalitása és a „mű” (a Gyümölcskosár) esztétikai teljesítménye között? […] hogyan látunk mindennapi „természetes beállítottságunk” szerint, […] hogyan lát a festő, illetve miféle látásra késztet bennünket a mű?
19-20. oldal
Rényi András: Az értelmezés tébolya Hermeneutikai tanulmányok
Rembrandt egyik legfőbb találmánya az volt, hogy egy-egy képen belül képes volt rávenni a tekintetet arra, hogy mintegy megfigyelje magát. Rembrandt óta jobban tudjuk, hogy mit is csinálunk, amikor nézünk valamit.
66. oldal
Rényi András: Az értelmezés tébolya Hermeneutikai tanulmányok
Az önmagáról alkotott arcmások, egyszerre két korabeli szükségletet is kielégítettek: nemcsak a „híres ember” [Rembrandt] kinézetét mutatták meg a világnak, de festői modoráról – megjelenítő képességéről és technikai virtuozitásáról – is bizonyosságot adtak.
[…] A „festő arcképe saját kezétől” tehát mindenekelőtt a hivatásrend és a saját stílus reprezentációját szolgálta.
65. oldal
Rényi András: Az értelmezés tébolya Hermeneutikai tanulmányok
A mélység ugyanis nem intézhető el az előttem kiterjedő „távolság”, az „oldalról nézett szélesség”, a magasságból és szélességből származtatott, kimérhető „harmadik dimenzió” szabályszerű leképezésének racionalista magyarázataival – a dolgok méretének a tőlem való térbeli távolság szerinti változása […] nem egy objektív tényállás, amit alkalmasint látod, nem a dolgokhoz való viszonyom konstrukciója, a dolgok „megragadásának”, „megtartásának” vagy „elvesztésének” személyesen motivált tapasztalata, amely bennem, teljes látásomban születik –, noha észleletként annyira objektívként adódik a magam számára, hogy elrejti előlem a módot, ahogyan megkonstruálom.
30. oldal
Rényi András: Az értelmezés tébolya Hermeneutikai tanulmányok
„[…] Caravaggio szőlője maga a szőlő” – mondja apodiktikusan Merleau-Ponty, s a tanulmánykötet [Bacsó Béla (szerk.): Fenomén és mű] úgyszólván ennek a Gyümölcskosarat illető kijelentésnek a kommentárjaként is olvasható.
20. oldal
Rényi András: Az értelmezés tébolya Hermeneutikai tanulmányok
A festés – a festői nézés – közben óhatatlanul tiszta „láthatóságokra” redukálja tárgyát – olyasmit ragad meg rajtuk, ami kontúrokkal, színekkel, tónusokkal és faktúrákkal egyáltalán objektiválható.
21. oldal
Rényi András: Az értelmezés tébolya Hermeneutikai tanulmányok
[…] a festő egy alapvetően más én/világ-viszonyt „él meg” festés közben, illetve kommunikál a forma révén, mint ami a mindennapi észlelést és a képek rutinszerű, konvenciók szerint való előállítását, valamint megértését jellemzi.
21. oldal
Rényi András: Az értelmezés tébolya Hermeneutikai tanulmányok
„… a lenyűgözés azt jelenti, hogy a néző helyétől megfosztottan áll szemben a szemlélendő dologgal, elkerülhetetlenül kiszolgáltatott neki. Saját jelenlétének élményét a néző önön dezorientáltságából meríti, amelyet az átláthatatlan és amorf kép idéz elő.” (Max Imdahl)
38. oldal
Rényi András: Az értelmezés tébolya Hermeneutikai tanulmányok
Merleau-Ponty egyetértőleg idézi Giacomettit, hogy „Cézanne egész életében a mélységet kereste” – és hozzáteszi: a probléma a reneszánsz perspektíva eredményei és négy évszázad erőfeszítései ellenére még mindig „vadonatújként” jelenik meg a francia mester számára, és arra űzi-hajtja, hogy egy életen át kitartóan kutassa e különös tünemény megragadásának módozatait.
29. oldal
Rényi András: Az értelmezés tébolya Hermeneutikai tanulmányok
Legyen a mű, amely felől ezúttal a kötetet olvasom, Caravaggiónak a milánói Biblioteca Ambrosianában őrzött csendélete, a híres Gyümölcskosár: aligha találunk eszményibb közös nevezőt egy címében a fenomén és mű fogalmaival operáló kötet tárgyalásához ennél az elbűvölő festménynél, amelyet a Caravaggio-irodalomban rendre összefüggésbe hoznak a trompe l'oeil-festés eredetmítoszával…
19. oldal
Rényi András: Az értelmezés tébolya Hermeneutikai tanulmányok
Hasonló könyvek címkék alapján
- Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 3. ·
Összehasonlítás - Rugási Gyula – Somlyó Bálint (szerk.): Grádicsok éneke ·
Összehasonlítás - Szávai Dorottya: Egyenes labirintus ·
Összehasonlítás - Jean Starobinski: Poppea fátyla ·
Összehasonlítás - Paul Ricoeur: A diszkurzus hermeneutikája ·
Összehasonlítás - Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd 94% ·
Összehasonlítás - Kovács András Bálint: Film és elbeszélés 93% ·
Összehasonlítás - Almási Miklós: Mi lesz velünk, Anton Pavlovics? ·
Összehasonlítás - Kamarás István: Olvasatok ·
Összehasonlítás - Osváth Gábor: Koreai nyelv és irodalom – Válogatott tanulmányok ·
Összehasonlítás